Bizonyítványt kap a kormány

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

A legtöbb idei évre szóló kormányígéret teljesült, de a beruházások aggasztóan alakulnak, és egy adó eltörlésével is adós maradt a kormány. Számon kértük az egy éve tett kormányígéreteket.


A családok megerősítését és a gazdasági növekedést segíti a 2015-ös büdzsé – ezt emelte ki a kormány honlapja, amikor beszámolt az idei költségvetést tavaly év végén előterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter akkori expozéjáról. Részletesebben fogalmazott a miniszter tavaly novemberben, amikor azt ígérte 2015-re: „A kormány három legfontosabb céljának elérését, vagyis a családok megerősítését, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést segíti majd a jövő évi költségvetés.” Arról is beszélt, hogy a kormány 2015-re – konzervatív becsléssel – „2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánnyal és a stabilitási törvény szerinti, 75,4 százalékos év végi GDP-arányos államadóssággal számol”.

A tavalyi nyilatkozatok alapján arra kerestük a választ, hogy mik teljesültek az ígéretekből. A költségvetési vitában tavaly novemberben elhangzott és utóbb törvényben rögzített célokat elemezve megállapíthatjuk, hogy többnyire tartotta magát az ígéreteihez a kormány, de azért vannak hiányosságok is.


Kiesett az államadósság-szabály

Az idén kiderült, hogy bár az Orbán-kormány hivatalba lépése után az egyik ádáz ellenségnek kikiáltott államadósság, illetve annak csökkentése kevésbé lett fontos a kormánynak. Ez egy salátatörvény részletéből derült ki, ahol a 2016-os évre vonatkozó költségvetésről volt szó. Ebben eltörölték a korábbi, szigorú adósságcsökkentési szabályt, s így már nem kell minden évben jelentős lefaragást célzó költségvetést készítenie a kormánynak. Ezt az infláció és a gazdasági növekedés 3 százalékosnál magasabb mértéke esetén kell „csak” megtennie a kabinetnek, addig viszont csupán arra kell összpontosítania, hogy az államadósság nominálisan 0,1 százalékponttal mérséklődjön.

Az elfogadott költségvetési törvény végül ennek megfelelően az államháztartás idei bevételeit 16 ezer 446 milliárd forintban, a kiadásait 17 ezer 338 milliárd forintban, a hiányát pedig 892,4 milliárd forintban rögzítette. 2015. december 31-ére a 75,4 százalékos államadósságot 310,1 forintos euró-, 255,2 svájcifrank- és 230 forintos dollárárfolyamon kalkulálták. (Ehhez képest az euró erősebb jelenleg – 310 forint felett járt idén december végén, ahogy a svájci frank és a dollár is jóval drágább szinteken mozgott. Igaz, a két deviza nemcsak a forinthoz képest, de általában is sokat erősödött az év folyamán.) Szeptember végén az államadósság 78,025 százalékos volt a GDP arányában.


Növekedés uniós átlag felett, régiós átlag alatt

A GDP az idei harmadik negyedévében 2,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez ugyan a dinamika gyengülését jelzi, hiszen az év első három hónapjában a növekedés még magasabb volt: 3 százalék fölötti, így az év első kilenc hónapjában összességében 2,8 százalékos volt a gazdasági növekedés Magyarországon.

Az is tény, hogy az idén az első három negyedévben rendre alacsonyabb tempót ért el a gazdaság, mint egy évvel korábban. (Az utolsó negyedévre vonatkozóan még nincs GDP-statisztika, az a jövő év első negyedében jelenik majd meg, így egyelőre nem tudni, hogy a Brüsszelnek leadott konvergenciaprogramban (pdf) szereplő 3,1 százalékos bővülést eléri-e a magyar gazdaság, ugyanakkor az idei költségvetésben szereplő, középtávú kitekintésben prognosztizált 2,5 százalékos bővülés feltehetően meglesz.


A Magyar Nemzeti Bank a decemberben kiadott inflációs jelentésében 2015-re összességében a korábban várt 3,2 százalékkal szemben 3 százalékos bővülést vár, a Kopint-Tárki gazdaságkutató intézet eredetileg 3 százalékos éves növekedést várt, de a decemberi prognózisában 2,9 százalékos növekedést valószínűsített, banki elemzők pedig 2,8-3 százalék körüli eredményt várnak 2015-re.)

Bár a harmadik negyedévben elért 2,4 százalékos GDP-bővülés bőven meghaladja a 0,4 százalékos uniós átlagot, a régiós országok eredményétől jóval elmarad. A harmadik negyedévben ugyanis Szlovákia 3,7, Csehország 3,9, Lengyelország 3,5, Románia 3,6 százalékos bővülést ért el.


Jól áll a hiány

A költségvetés egyenlege az eredetileg megszabott menetrend szerint alakul. Novemberig ugyanis – az előző év azonos időszakához viszonyítva – mintegy 665 milliárd forinttal több adóbevételt könyvelhetett el a költségvetés. Ez a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2015 végi közlései szerint elsősorban a hazai gazdaság teljesítményének és a gazdaság fehérítése érdekében hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhető.

Az NGM szerint ez utóbbi intézkedések közé tartozott például az online pénztárgépek szabályozása és az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrzési Rendszer) bevezetése. Az EKÁER január elsejei indításának bevallottan az egyik célja az adóelkerülők kiszűrése volt. Bár a költségvetés rendben van, a idén novemberi helyzet mégis kérdőjeles. Hiába volt 11 hónap alatt 665 milliárdos a pluszadóbevétel, és hiába érkezett novemberben 304 milliárd forint uniós pénz a hazai költségvetésbe, az államháztartás központi alrendszerének november végi halmozott hiánya 970,7 milliárd forint volt. Ez majdnem nyolcvan milliárd forinttal magasabb összeg, mint a 2015-re kitűzött 892 milliárd forintos deficit. (Az államháztartás egyenlege a központi költségvetés 1038,5 milliárd forintos deficitjéből és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 45,8 milliárd forintos, illetve az elkülönített állami pénzalapok 22,0 milliárd forintos többletéből állt össze 2015. november végére.)

Az uniós módszertan szerint számított hiánycél 2015 végén változatlanul a GDP 2,4 százaléka marad a kormány álláspontja szerint.


Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár szerint december elején a kormány még több mint 600 milliárd forint uniós támogatásról egyeztetett az Európai Bizottsággal az idén záruló pénzügyi elszámolási ciklus miatt. Banai szerint a GDP 2 százalékánál is többet kitevő pénzekről van szó, amit a magyar államnak kellett előfinanszírozni. A 2015-tel záródó 2007–2013-as uniós támogatási időszakban ugyanis a magyar kormány igyekszik minden forrást felhasználni, ám csúszások és viták miatt sok esetben késik a brüsszeli utalás. Vagyis a kedvezményezettek megkapták a pénzt az államkasszából, ám az állam hiába vár arra, hogy ezt az Európai Bizottság kifizesse. Banai hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „ez nem befolyásolja a GDP-arányos 2,4 százalékos hiánycélt, mert az uniós szabályok szerint az állam a jogosan várt, de még nem beérkezett támogatásokat is bevételként könyvelheti el”.

Mindenesetre az EU-pénzek komoly szerepet játszanak a költségvetés alakulásában. „Magyarország nettó pozícióját vizsgálva továbbra is kijelentjük, hogy hazánk egyértelmű haszonélvezője az uniós tagságnak. 296 milliárd forint a befizetési kötelezettségünk, ami a költségvetésben megjelenő 1720 milliárd forint uniós bevételnek csupán 17 százaléka” – mutatott rá Varga Mihály tavaly novemberben. Más kérdés, hogy 2015-ben ennél jóval kedvezőbb lett a mérleg.


Aggasztó helyzetben a beruházások

Varga Mihály 2014 novemberében azt is ígérte 2015-re, hogy „a magyar gazdaságnak egyre kiegyensúlyozottabb lesz a szerkezete, mivel a nettó export mellett a belső kereslet is erősödik, köszönhetően a háztartások fogyasztása 2,6 százalékos bővülésének”.

A fogyasztás valóban jobban növekedett – ezt amúgy részben az online kasszák bevezetésének, vagyis a pontosabb elszámolásnak tudják be –, de Varga reményeinek aligha felelt meg az, ami végeredményben történt. A beruházások ugyanis – amelyeknél további 4,3 százalékos növekedést jelzett előre a miniszter – a valóságban nem alakultak ilyen jól. Sőt, visszaestek 2015-ben.

Ráadásul az év vége felé egyre nagyobb ütemben csökkentek a fejlesztések, így míg az év első három negyedévében összesítve még csak 0,3 százalékos volt a beruházások visszaesése, a harmadik negyedévben már 3,4 százalékos volt a zsugorodás, ami aggasztó folyamatokat jelez a jövőre nézve. A beruházások megroggyanása annak tudható be, hogy kifutott az uniós fejlesztési dömping. A Magyar Nemzeti Bank éppen ezért harmatos teljesítményre számít a beruházások terén, jövőre 0,2 százalékos visszaesést jósol, igaz, 2017-ben már 3,7 százalékos növekedésre számít.


Elsüllyedt a munkanélküliségi ráta – a közfoglalkoztatás miatt

Ami a tervek és a valóság összevetését illeti, a kormány 2014 végén a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkentésével számolt. Ez a várakozás teljesült a statisztikák szerint, január–márciusban még 7,8 százalék körül alakult ez a mutató, aztán augusztus–október között 6,5-6,6 százalékra csökkent.

Ez rendkívül kedvező adat, ám fontos, hogy a közfoglalkoztatás nagyban javította a statisztikát: augusztus és október vége között 231 ezer közfoglalkoztatottat tartottak nyilván, a munkanélküliek száma pedig 290 ezer fő volt. Kétségtelen, hogy a versenyszférában is jöttek létre új állások. Mindenesetre a kormány elérte, amit ígért: 8 százalék alatti munkanélküliségi rátát irányzott elő, ennél jóval kedvezőbb lesz a végeredmény.



Harmatgyenge a lakáspiac

Kedvezőtlen képet mutat az építőipar, amely jelentősen lelassult az idén. Ez szintén azzal magyarázható, hogy kifutottak az uniós beruházások. Az év tizedik hónapjában 7,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene, az év első tíz hónapjában pedig 3,1 százalékos volt a növekedés.

Aggasztó viszont az építőipar jövőjét meghatározó rendelésállomány: közel 50 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A kormány már ebben az évben szerette volna felpörgetni a lakásépítői piacot. Varga Mihály a múlt év végén jelezte, a kormány célja, hogy újra évi 40 ezer lakás épüljön az országban, és ennek érdekében léptették életben a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), amely 0,5-3,2 millió támogatást jelent a lakásvásárláshoz.

Az idén azonban a lakásépítések nagyon gyengén alakultak: az év első kilenc hónapjában 4657 lakás adtak át, ami 10 százalékos csökkenés éves szinten, ugyanakkor a kiadott lakásépítési engedélyek száma 24 százalékkal, 8616-ra emelkedett. A kormány tisztában van azzal, hogy a lakásépítésre tett ígéretei nem váltak valóra, ezért most decemberben jelentős támogatásokat ígért. A három gyereket vállaló családok 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, illetve további 10 millió forintos hitelt vehetnének fel kedvezményesen.


Húzóerő a belső fogyasztás

Ahogy a GDP-nél említettük, a fogyasztás javította részarányát a GDP-n belül, ez pedig kormányzati cél volt. A háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Varga 2014-ben az infláció alacsony szinten tartását várta – bár ez nem a kormány feladata, hanem a Magyar Nemzeti Banké, így a miniszter csak annyit mondott egy éve, hogy a gazdasági növekedést az alacsony inflációs környezet is támogatja.

Minthogy jelentős fogyasztásbővülést remélt akkor Varga, így az inflációt 1,8 százalékra jósolta. A valóság ezzel szemben az, hogy 2015 novemberében az előző 12 hónaphoz viszonyítva az infláció mértéke 0,5 százalékos volt, január és november között, azaz 2015 első 11 hónapjában pedig minimális, 0,1 százalékos volt az áremelkedés átlagos mértéke.



húsipar, Mohács, épülő vágóhíd


Nőttek a fizetések

Varga Mihály tavaly novemberben a családok és „az emberek” támogatását ígérte, a reálbérek pedig ígéretének megfelelően növekedtek 2015-ben. Ennek részben persze az a magyarázata, hogy az infláció – részben az egy évvel korábbi rezsicsökkentésnek köszönhetően – gyakorlatilag megszűnt, és a bérkiáramlás is jelentős volt.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2015 októberében bruttó 243 600 forintot kerestek. A nettó és a bruttó keresetek pedig 4 százalékkal emelkedtek. Ehhez kapcsolódik, hogy Rogán Antal a költségvetés tavalyi vitájában még Fidesz-frakcióvezetőként ígérte a pedagógusok életpályamodelljének folytatását és hasonló intézkedések bevezetését a rendvédelmi dolgozóknál. Ez utóbbit – átlagosan 30 százalékos fizetésemelést emlegetve – 2015 júliusára ígérte, és az új illetménytábla idén, az év közepén, második felében valóban életbe is lépett (ugyanakkor számos változás is történt a rendvédelmisek fizetésének szabályozásakor).


Letudták a devizahiteles ügyet

A devizahitelesek helyzetének rendezését már a 2010-es hatalomra lépése után folyamatosan ígérte a kormány, 2014-ben is ezt tette. 2015 végén már bizonyosan elmondhatjuk, hogy nagyon jó döntés volt, amikor a parlament döntött a svájci frankban felvett hitelek forintosításáról 2014 végén.

Így amikor 2015 januárjában a svájci frank drasztikusan felértékelődött, a hazai devizahitelesek óriási csapást kerültek el. Ugyanez számokban: 2014 utolsó negyedévében a frank átlagos árfolyama 256 forint volt (2014 végén pedig 261 forint), ezzel szemben az idei első negyedévben 289 forint volt az átlagárfolyam.


A villanyautók áfája maradt a helyén

Egy másik terv, amelyről a kormány és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter többször is beszélt az elmúlt időszakban, az elektromobilitás népszerűsítése, a villanyautók térnyerésének támogatása. Idén bevezették a villanyautókat megkülönböztető zöld rendszámot, és Budapesten a villanyautók ingyen parkolhatnak. Ugyanakkor a legnagyobb dobásra, a villanyautók áfájának eltörlésére vagy jelentős csökkentésére annak ellenére nem került sor, hogy erre korábban ígéretet tett a kormány.