Bivalybasznádi álhírvállalkozók és Oroszország magyar hangjai

Fotó: MTI/EPA / Szergej Csirikov

-

Magyarországon közel kilencven olyan honlap és blog működhet, amelyek beleillenek az orosz információs hadviselést bemutató leírásokba. Többségükről nehéz eldönteni, hogy önszorgalomból szolgálják-e ki az orosz propagandacélokat, vagy egy nagyobb dezinformációs hálózat részei. De mit árulnak el róluk az interneten maguk után hagyott nyomaik?


„Svéd diáklányt erőszakolt meg a kompon öt migráns” – írta múlt héten a Meteon.org nevű álhíroldal a svéd Aftonbladet lap videóját felhasználva. Csakhogy az eredeti hír az egy svéd diákoknak szervezett, partizással egybekötött hajóútról (nem komp) szólt, amin a diákok szétcsapták magukat, és négy (nem öt) férfit nemi erőszak gyanújával letartóztattak. A hírben nem szerepelt, hogy a négy férfi migráns lenne, a rendőrség semmit nem árult el róluk. A Meteon anyagában szereplő 30 másodperces videóban pedig szereplők beszédét alámondással meghamisították, olyan mondatokat adva a szájukba, mint „haha, meg fogjuk erőszakolni a diáklányokat”.

„Nem bírt a legmodernebb orosz tankkal az amerikai csúcstechnika” – ez pedig már az Orientalista.hu egyik friss anyagának a címe. Ez a hír az orosz haditechnika fölényéről szól, mert egy amerikai TOW páncéltörő rakéta meg sem kottyant egy orosz T-90-es harckocsinak, a mellékelt orosz nyelvű videóban pedig megmutatják, mennyire kiváló is a T-90-es.

A sokszor először orosz nyelven megjelenő, migrációval kapcsolatos kamuhírek és Putyin-párti anyagok sokszor a hivatalos médiába is átszivárognak. Egy Laisz ál-Szaleh nevű szíriai katonáról készült fegyveres fotó alapján annak idején a Blikk kritika nélkül közölte, hogy ő az Iszlám Állam egyik menekültnek álcázott terroristája, ugyanezt átvette az M1 Híradója is. A Magyar Idők cikket írt a kamufotót terjesztő Aszad-párti Keresztény Szíria csoportról, amelyet az eset kapcsán a terrorizmus elleni harc fontos szereplőjének állított be.

A március 22-ei brüsszeli merényletek után délután a magyar közszolgálati média is felkapta a Szputnyik orosz propagandaoldalról származó hírt, hogy a támadások elkövetői iszlám hitre áttért fehéroroszok voltak. A közmédiában nyilatkozó Sógor Dániel, arab ügyekben jártas történész annak ellenére bizonygatta a fehérorosz szálat, hogy a reggeli merényletek után pár órával teljesen nyilvánvaló volt, hogy a merényleteket brüsszeli szír és marokkói bevándorlók követték el, ráadásul maga a Szputnyik is később cáfolta a saját cikkét.


Diplomáciai botrányt kavartak

Az orosz információs hadviselés egyre kiterjedtebb. A kelet-európai országok – különösen Lengyelország – után megjelent Németországban és Franciaországban is. Németországban diplomáciai botrány lett abból, hogy egy 13 éves orosz származású kislány azt hazudta, menekültek erőszakolták meg, pedig csak elszökött otthonról a szülei elől. Oroszország azonban azzal vádolta meg Németországot, hogy csak el akarják titkolni, hogy migránsok követtek el nemi erőszakot. Az orosz propagandának az utóbbi időben időben egyébként is az egyik legfontosabb eleme a migránsokrokról szóló rémhírek terjesztése, egyszerre támadva ezzel az Európai Unió menekültválságot kezelni próbáló politikáját, egyúttal kételyeket ébresztve az európai emberekben, hogy a vezetőik meg tudják és akarják védeni őket az iszlamista veszedelemtől.

Számos jel utal kapcsolatra vagy szimpátiára a Kreml és az olyan szélsőjobboldali, vagy szélsőbaloldali pártok között, mint a német bevándorlásellenes Pegida és AfD, a francia idegenellenes Nemzeti Front, a görög szélsőbaloldali Sziriza vagy a magyar Jobbik, bár a pártok többnyire igyekeznek tagadni a financiális vagy technikai támogatás tényét. Az orosz hírszerzés és titkosszolgálat ezekben az országokban egyre erőteljesebben van jelen, és ehhez ma már nem is kell fizikailag ott lenni ezekben az országokban, az interneten keresztül – mint látni fogjuk – nagyon sok mindent el lehet érni.


Az Olgino-trollok

Az orosz ellenzéki Novaya Gazeta 2013. szeptember 9-én írt arról, hogy az orosz állami propagandagépezet központja vélhetőleg Szentpétervár külvárosi negyedében, Olginóban van. Az orosz ellenzékiek Putyin hatalomra kerülése óta ugyanis folyamatosan szembesültek azzal, hogy az interneten szinte a semmiből felbukkantak a putyinista, illetve a Putyin belpolitikai szándékait szajkózó, az ellenzék politikusairól hazugságokat vagy féligazságokat terjesztő, többnyire hamis adatokkal regisztráló kommentelők az orosz sajtóban.



Később az ilyen típusú hozzászólások megjelentek az oroszországi hírekről tudósító, főként angol, de német nyelvű cikkek alatt is. Az orosz ellenzéki és független média időközben egyre többet tudott meg a kommentelőkről, több kiugrott alkalmazottat is sikerült megszólítaniuk. Végül így jutottak el az Olgino negyedben lévő kommentgyártó központig. Azóta a putyinista propagandistákat „Olgino-trollok”-nak hívják.

Az orosz régi-új típusú propaganda jól illeszkedik a Putyin által 2012-ben kinevezett Valerij Geraszimov, az Orosz Fegyveres Erők vezetője által lefektetett, úgynevezett „Geraszimov-doktrínába”, amely a szaknyelvben a hibrid háború, vagy nem-lineáris hadviselés elméletének alapvetése, bár megjelenésekor nem volt különösebb visszhangja.

Geraszimov az orosz Hadiipari Hírmondóban megjelent, a Tudomány értéke az előrejelzésben című 2013-as cikkében (angol verzió) sorra veszi, hogy a 21. században a frontvonalakon kívüli hadviselésnek milyen opciói vannak. Így kitér arra is, hogy az orosz érdekszférában „külső és belső ellenzékeket, ellenségeket” kell gyártani, amelyek segítik a szövetséges államok kormányainak céljait, és gyengítik az ellenséges államok vezetését. Ennek része lehet a szövetséges pártok finanszírozása ugyanúgy, mint a nyilvánosság megosztása és elbizonytalanítása a médián keresztül, ennél súlyosabb esetben pedig a szándékos dezinformációterjesztés is. Ez utóbbinak legfőbb terepe az internet és a mobilkommunikáció lehet.


A termékeny magyar talaj

De mi közünk nekünk ehhez? Az orosz propaganda az elmúlt két évben nem csupán hatalmas kommenthadsereget tartott fent, hanem ezzel párhuzamosan létrehozott számos olyan, Oroszország hangján megszólaló szájtot is, amely a megcélzott ország nyelvén szolgáltat híreket az orosz bel- és külpolitikáról. Ilyen szájtok léteznek angol, német, lengyel, cseh, román nyelven, és a magyarországi szélsőjobboldal és a kormánypártok egymáshoz és Oroszországhoz való közeledésével egy időben megjelentek Magyarországon is. Ezek jellemzően:

  • Klasszikus, nem Magyarországon bejegyzett lájkvadász oldalak, amelyek tartalmai között megjelennek álhírek is, több közülük a migránsok által állítólagosan elkövetett brutális bűntényekről, erőszakról szólnak. Ezekből van a legtöbb. (Aktívblog.net, Meteon.org, Titkolthírek.hu)

  • A világ eseményeit kizárólag az orosz bel- és külpolitika szemszögéből magyarázzák. (Hídfő.ru, Oroszhírek.hu, Orientalista.hu)

  • Kizárólag migrációval kapcsolatos (ál)híreket közölnek. (Napimigráns.com)

  • Jobbik-közeli szájtok (Kuruc.info, Szentkoronaradio.hu)

  • Klasszikus szélsőjobboldali, „magyar sorskérdés” szájtok


Kételyek, álhírek, propaganda

Az általunk vizsgált szájtok által közölt témák rendre kapcsolódnak az orosz bel- és külpolitika, továbbá gazdaságpolitika éppen aktuális, sokszor egymással párhuzamos agendájához. A korábban a paksi atomerőművet támogató úgynevezett astroturfing (magukat civil kezdeményezésnek álcázó, de valójában a szponzorok üzenetét közvetítő) oldalak, továbbá az ukrán-orosz konfliktust tárgyaló szájtok aktivitása jelentősen alábbhagyott.

Jelenleg a migrációval és a Közel-Kelettel foglalkozó oldalak ontják a legtöbb tartalmat magukból. Külön érdemes megnézni az oldalak elindításának időpontját és számát. Ebből az látszik, hogy az orosz propagandát valamilyen okból kiszolgáló oldalak a migránsválsággal együtt szaporodtak meg jelentősen.



Típusuk szerint is nehéz közös nevezőre hozni ezeket az oldalakat, ahogy az információ és az anyagok fel-, illetve leszivárgását is bonyolult követni. Mindenesetre ezek az oldalak összességében egymáshoz egy hol erősebben, hol lazábban kötődő hálózatot alkotnak, viszont közös bennük az iszlamofóbia és a migránsellenesség.

Az ilyen típusú oldalak célja a hatalmi érdekek nyílt kiszolgálása mellett elsősorban a kétely felébresztése, a bizonytalanok orientálása. Sokszor azt ígérik, hogy olyasmit árulnak el az olvasók számára, amit egyes háttérérdekek a mainstream médiában el akarnak titkolni. Ez utóbbi vélekedés egyébként alapvetően is jellemző volt itthon a mérsékelt és a szélsőséges jobboldali médiára egyaránt, de hatványozottan volt igaz az internet összeesküvés-elméletekben hívő fura szerzeteire. Azokra, akiknek gondolatait, meglátásait a hazai média kritikája nem engedte át a szűrőn. Ezek az emberek az internet és a közösségi oldalak demokratikussága miatt sokkal könnyebben juttathatták el nézeteiket a közönségük felé mindenfajta szerkesztői kontroll nélkül.

A propagandaoldalak elsősorban ezt a közönséget célozzák meg, általában az ilyen emberek rendkívül aktívak és hiszékenyek, a fősodratú média híreivel kapcsolatban mindig éber receptoraik pedig azonnal kikapcsolnak, ha ellenőrizetlen forrásból olyan tartalmakkal találkoznak, amelyek megerősítik prekoncepcióikat, hiedelmeiket vagy félelmeiket.


A jobbikosok és a Jobbiktól elszakadók

A szájtokat és csoportokat első körben a Google szabad szavas keresésével próbáltuk összegyűjteni. Ezután a szájtok regisztrálóját a Whois és a Robtext domainkereső oldalak segítségével azonosítottuk, továbbá felvettük az adatbázisba a többi általuk regisztrált oldalt is. Ezek után a Facebook-oldalaikon keresztül a Netvizz alkalmazással megnéztük, mely oldalakat lájkolták Facebook-csoportként, továbbá azt is, hogy milyen más tartalmakat osztanak meg. Ezek után az adatokat a Gephi hálózatvizualizációs szoftverrel elemeztük. Ez alapján három jellemző típust tudtunk megállapítani:

  • a Jobbikhoz, vagy a szélsőjobboldal ismert alakjaihoz köthető oldalak

  • az anoniman regisztrált, nyíltan migránsellenes, Putyin- és Kreml-párti oldalak

  • klasszikus vállalkozói álhíroldalak, amelyek a migránskérdést csak forgalomterelésre használják

Nem térünk ki részletesen az összesre, csak azokra, amelyekről a létezésükön túl is tudunk információkat közölni, és némelyekkel már foglalkoztak korábban mások is. A Jobbikhoz, illetve a Jobbikról valamilyen okból elszakadó emberek, csoportok által működtetett szájtok viszonylag transzparensek. Többségében létező személyek által regisztrált oldalakról van szó. A nyíltan oroszpárti Hídfő.ru-t annak idején még magyar domainnel az ismert hungarista Győrkös István regisztrálta, amit később – már Győrkös nélkül – egy orosz domainre regisztráltak át ismeretlenek.

Szintén a szélsőjobboldal ismert alakja a szír-magyar állampolgárságú Kassab Adonis Habib István, aki a közel-keleti térséggel foglalkozó Orientalista – a Kelet hangja oldalt regisztrálta. A Jobbik volt ferencvárosi önkormányzati képviselőjéről és egykori Magyar Gárda-tagról szóló portré, amely az Átlátszón jelent meg, az Orientalistát nevezi meg a tavaly február 17-én tartott Megmozdulás a magyar-orosz barátság mellett – Anti-Maidan nevű demonstráció szervezőjeként.

Jobbik-tag volt Navratil Attila is, aki a párt nemzetbiztonsági kabinetjének volt az elnöke 2010 nyaráig. Pártból való kilépését és tisztségeiről való lemondását magánéleti és egzisztenciális kifáradtsággal indokolta akkor. Nevén ma három szájt van beregisztrálva. A klasszikus szélsőjobboldali tematikát a legszebb bulvárhagyományokkal és migránsellenességgel kiegészítő Netceleb, az ufó és ezoterikus tartalmakat neonáci okkultizmussal vegyítő Netextra, valamint a devizahitelesek „védelmében” létrehozott bankellenes Civil Kontroll.


Álhírvállalkozók

A vállalkozói álhíroldalak azért bonyolultak, mert nem lehet eldönteni, hogy a tömegelérésen és forgalomterelésen keresztüli esetleges reklámpénzkeresésen (arról, hogy ez mennyire jöhet nekik össze, itt egy cikk) kívül húzódik-e valamilyen ideológiai megfontolás mögöttük. A migránskérdés és az oroszpártiság mintha csak mellékszálként, a többi bombasztikusnak hangzó tartalom mellett jelenik meg a hírfolyamukban, vagy esetleg szájtportfóliójukban.

A magyar internet egyik legnagyobb álhírvállalkozója alighanem a Pálfalvi István álnevet használó, magát „bivajbasznádi” lakosként regisztráló figura. Az általa használt pukicsiki@gmail.com e-mailcímmel nyolc szájtot regisztráltak be, köztük a most már szinte csak a menekültkérdéssel és iszlám terrorizmussal foglalkozó Meteon.org-ot, Széles Gábor jobboldali üzletember és médiatulajdonos egyik kedvenc oldalát, valamint a Hirtop.in-t is.

Szintén nem a kispályások közé tartozik a horvath.tomi69 azonosítóval regisztráló ember sem. E-mailjéről 11 oldalt regisztráltak, ezek többségén azonban vagy nem volt soha tartalom, vagy jelenleg nincsen. Oldalai többségében valamelyik létező mainstream híroldal nevét használják fel (Index, Origo) kicsit módosítva, és rendkívül igénytelenek. Erre az e-mailcímre írtunk, de nem érkezett válasz. Ezeknél jóval igényesebb kivitelűek, hírportáljellegűek, bár egyszerű Wordpress blogsablont használnak a Hírvilág, Hírlistázó, és az Ukrajnában regisztrált Mai Valóság nevű oldalak.

Raska Gábor regisztrálta a Hírexpressz.top, Impulzus.net, Valóshirek.top és a Híraréna.eu oldalakat. Ezek a szájtok inkább a vállalkozói álhíroldalak körébe tartoznak, ám feltűnnek rajtuk a menekültellenes témák. Egy Raska Gábor nevű ember felbukkan a hírhedt ColdFusion bűnszervezet egyik tagjaként Metalman álnéven, de nem tudjuk, hogy a név ugyanahhoz az emberhez tartozik-e. A ColdFusion warezcsoport azt csinálta, amit egyébként az összes cikkben szereplő anonim regisztrált szájt is kihasznál. Névtelenítette, eltüntette a regisztrálók igazi kilétét, illegális tartalmaknak biztosított tárhelyet. Raska megkeresésünkre azt válaszolta, hogy nem fog e-mailben válaszolni a kérdéseinkre. Második levelünkre, amelyben személyes találkozót kértünk tőle, már nem válaszolt.

A Magyarmegmaradásért.hu-t, a Hunsor.se-t, valamint a Titkolthírek.hu-t Raffai Zoltán és Raffai Gábor regisztrálták. Róluk szinte semmit nem lehet tudni, viszont Raffai Gábor után kutatva a neten rátaláltunk a Systema.blog.hu-ra, amely az orosz systema katonai harcművészetet népszerűsíti, és számos bejegyzést Raffai Gábor írt. Radovan Bránik szlovák radikalizmus-szakértő az Új Szónak adott interjújában a szlovákiai helyzetet elemezve azt mondta, hogy a szlovák szélsőjobboldalon tipikus, hogy olyan szervezetekbe tömörülnek, amelyek a küzdősportokhoz állnak közel, és a harcművészeti klubok felett a volt Szovjetunióból származó oktatók vették át az ellenőrzést. Ez egy olyan irány, amit itthon még senki nem tárt fel.

Érdemes még megemlíteni két, céljaiban teljesen nyílt szájtot. Az Atomenergiainfo.hu-t kifejezetten a nukleáris energia és az orosz atomfejlesztések népszerűsítésére hozta létre Szitár-Csanádi György és Kóti Lóránt. Szitár-Csanádi György annak a Szitár-Csanádi Attilának a fia, aki a Roszatom tulajdonában lévő Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó ügyvezetője, Kóti Lóránt pedig széles témaválasztású, időnként a HVG-n is publikáló oroszszakértő újságíró-publicista és kommunikációs szakértő. Az oldal nyíltan vállalja, hogy Magyarországon a paksi bővítés miatt az orosz fél, illetve a Roszatom álláspontját adja közzé.

Az orosz-ukrán háború közepette jött létre a tavaly december óta inaktív Rapidpress.info, amelynek anonim alapítói nyilatkozatukban elismerik, hogy azért hozták létre az oldalt, mert „riasztónak találjuk azt az egyoldalúságot, amellyel a fősodratú magyarországi média az Ukrajnában zajló eseményekről beszámol.”



A megosztásgenerátor

A hírszájtok látogatottsága alapvetően alacsony, ugyanakkor megosztásaik a Facebookon a legnagyobb szereplők esetében (Napimigráns, Meteon, Hídfő) jelentős aktivitást váltanak ki. Az egyes üzemeltetők a saját szájtjaikat a Facebookon kötik össze. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az adott szájtról a Facebook-page már az üzemeltető egy másik szájtjának Facebook-oldalára irányít, ugyanakkor ezen a Facebook-oldalon az üzemeltető már egy második szájtja van megadva híroldalnak. Ennek értelme az lehet, hogy az üzemeltető így akarja körkörösen összekapcsolni a szájtjait és Facebook-oldalait, hogy a végén a Facebook-oldalak rajongóit összevonja, és ezzel a sok apróbb, ezres-tízezres-ötvenezres rajongótáborból egy technikai húzással akár százezres Facebook-rajongótábort is el tudjon érni.

A szájtok tartalmára a saját Facebook-oldalukon kívül ráépültek egyfajta aggregátor Facebook-oldalak is (Bojkottáld a liberáls médiát, Elég!), amelyeknek saját tartalmuk ugyan nincsen, ám a szóban forgó szájtok anyagait osztják meg, mintha egy Facebookon működő Hírstart, Hírkereső vagy Startlap lennének. Ugyanígy működik Széles Gábor kormánypárti üzletember Facebook-oldala is. Ő a saját lapja, a Magyar Hírlap cikkei mellett legtöbbször migránsellenes oldalak tartalmait osztja meg.

Noha a migrációs kérdésben a szájtok tematikája nyilvánvalóan azonos, még tartalmi elemzéssel sem sikerült kimutatni, hogy ezek a szájtok egy forrásból táplálkoznának. Az általunk három szájton végzett, szoftveres nyelvi összehasonlítás 5 százalékában mutatott azonosságot, másik 15 százalékában hasonlóságot.

A kimutatható kapcsolatok hiányának két oka lehet. Az egyik, hogy az orosz propaganda hamar tanult a saját hibáiból, és a magyar szájtok esetében nagyon odafigyeltek arra, hogy digitálisan ne lehessen összekötni ezeket az oldalakat. A másik, azonos valószínűségű ok azonban az, hogy ezek az üzemeltetők és szereplők egymástól függetlenül működő sejtek, amelyeket nem szükséges összekapcsolni, hiszen a kívánt hatást önerőből és saját akaratukból is képesek elérni.

Ez a cikk a Transparency International Magyarország „TI Akadémia” elnevezésű projektjének keretében, a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával létrejött cikknek a rövidített, szerkesztett változata.