Biszku Bélának már nincs mondanivalója

Fotó: MTI/MTVA / Mohai Balázs

-

Június elsején hirdetik ki a jogerős ítéletet a háborús bűnökkel vádolt egykori belügyminiszter ellen, akinek védője pénteken úgy érvelt, hogy megalapozatlan az elsőfokú ítélet, a vádirat pedig egy szakdolgozatra hasonlít.


Kerekesszékben tolták be a Fővárosi Ítélőtábla épületébe az idén 94 éves Biszku Bélát, egykori pártállami minisztert, akit felbujtóként elkövetett háborús bűnökkel vádolnak. Biszku első fokon öt és fél év börtönre ítélték, mert a bíróság bizonyítottnak látta, hogy köze volt az 1956-os salgótarjáni sortűzhöz, szándékosan nem vonta felelősségre egy martonvásári bántalmazás elkövetőit, illetve nyilvánosan tagadta a kommunista rendszer bűneit.

Az ügyészség eredetileg életfogytiglant kért, amit a fellebbezésben is fenntartottak.

Pénteken a másodfokú eljárásban a védőbeszéd hangzott el, Magyar Gábor ügyvéd szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan, annak megsemmisítését, illetve új eljárást szeretne. Úgy érvelt, hogy az ügyészség vádirata egy rosszul sikerült szakdolgozatra hasonlít, amelynek szerzője túl sok időt töltött el a szakirodalom gyűjtésével és másolásával, és nem maradt ideje, hogy kitöltse a logikai hiányosságokat. Az ügyvéd szerint emellett a vád és az elsőfokú bíróság is helytelenül értelmezi a nemzetközi jogot, hiszen fogalmilag kizárt, hogy magyar hatóságok háborús bűnt kövessenek el magyar állampolgárral szemben.

A fejhallgatót viselő, lassan, nehézkesen reagáló Biszku nem kívánt élni az utolsó szó jogával. A bíróság legközelebb június elsején ülésezik, akkor hirdetik ki a másodfokú ítéletet.



Ki adott parancsot?

A Biszku elleni vádak közül a legfontosabb, hogy az újjáalakult kommunista állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának (IIB) tagjaként közvetve ő adott utasítást az 1956. december 8-án eldördült salgótarjáni sortűzre, amely legalább 46 ember életét követelte. 1997-ben már született egy ítélet (egy volt karhatalmista felfüggesztett börtönt kapott), abban az eljárásban Biszkut tanúként hallgatták meg. Most a védelem úgy érvel, hogy épp az ellenkezője bizonyítható a vádnak: a helyszínen lévő parancsnokok ugyanis azt az utasítást kapták Budapestről, hogy tegyenek belátásuk szerint.

Ezzel egyébként az ügyészség a nehezebb utat választotta, hiszen nem Biszku 1957 és 1961 közti belügyminiszteri tevékenységére, így a forradalmat követő megtorlásokra koncentrál. Ebből az időszakból csak egy esetet tettek a vád tárgyává, az úgynevezett martonvásári razziát. A vád szerint miniszterként értesült ugyan arról, hogy egy,1957. március 9-én, Martonvásáron végrehajtott razzia során három embert vertek órákon keresztül, de elmulasztotta feljelenteni az elkövetőket.

A rendszerváltás után sokáig visszavonultan élő egykori belügyminisztert a kommunista rezsim bűneinek tagadásával is megvádolták, mivel 2010-ben a Duna TV-nek adott interjúban kijelentette, hogy 1956-ot nem tekinti forradalomnak, az azt követő perek nem voltak koncepciós eljárások. A vád kiegészült még lőszerrel visszaéléssel is, a miatt a tizenegy darab töltény miatt is, amelyeket 2012-ben foglaltak le a lakásán tartott házkutatáskor.