Bevándorlók leszármazottja volt Ötzi, a legendás gleccsermúmia

-

Egy nemzetközi kutatócsoport az Alpok egyik gleccserén kiváló állapotban fennmaradt férfimúmia gyomrában talált Helicobacter pylori örökítőanyagát vizsgálta meg: a kutatás szerint az hasonlatos a ma élő indiaiak gyomrában elterjedt populációhoz. A mikrobák a gleccsermúmiánál valószínűleg hasfájást okoztak – írják a szakértők a Science című szaklapban megjelent tanulmányukban.


„A Helicobacter pylori már legalább százezer éve kíséri az embert. A világ lakosságának fele ilyen baktériumokkal az emésztőrendszerében él, tíz százalékuknál gyomorfekélyt és esetenként rákot okoz” –mondta el Thomas Rattei, a Bécsi Egyetem mikrobiológiai és ökoszisztéma-kutató részlegének munkatársa. Az 5300 éve élt Ötzi vélhetően az érintettek közé tartozott. Az a Helicobakter-típus ugyanis, amelyet gyomrában és beleiben találtak, a gyomor nyálkahártyájának gyulladását okozza. Fehérjét is találtak, amelyet az immunrendszer választ ki gyulladás esetén.

A kutatók endoszkóp segítségével anélkül tudtak mintákat venni Ötzi emésztőrendszerének különböző területeiről, hogy tönkre tették volna azt. Mivel a gleccsermúmia 1991-es megtalálásáig fagyott állapotban volt, a hideg jó állapotban őrizte meg a mikrobákat. Egyiptomi múmiáknál ilyen vizsgálatok nem lehetségesek, mert a testekből a balzsamozás során eltávolították a belső szerveket.

A baktériumok Ötzi halálával elpusztultak, örökítőanyaguk szétesett, és noha biokémiailag is megváltoztak, a kutatóknak sikerült azt 90 százalékban rekonstruálniuk. Ezután a tudósok összehasonlították azt a világ jelenlegi baktériumaival.

A ma az európaiakban elterjedt Helicobacter-típusok örökítőanyaga ázsiai és afrikai elődöktől származó szakaszok keverékéből áll. Rattei szerint eddig nem lehetett tudni, hogyan jött létre ez a minta. Mivel az eltérések szegmensszerűen oszlanak el, feltételezhető, hogy különböző civilizációs csoportok keveredtek. Arról, hogy hogyan és mikor kezdődött, és több hullámban történt-e a vegyülés, eddig nem rendelkeztek információval a tudósok.

Mivel ezek a baktériumok már nagyon régóta együtt élnek az emberrel, és rendszerint generációról generációra öröklődnek, történetük és elterjedésük az emberiség törzsfejlődését is tükrözi. A baktériumoknak lényegesen rövidebb a generációs ideje, mint az emberé, így általuk nagy bizonyossággal lekövethető az emberi törzsek vándorlása.

„Ötziben a Helicobacter genomjának olyan típusára bukkantunk, amelyet Ázsiában még változatlanul megtalálunk: az észak-indiai populáción belül szülőről gyermekre öröklődik. Ez arra utal, hogy a baktérium afrikai komponense csak Ötzi kora után, tehát az elmúlt ötezer évben érkezett Európába” – fejtették ki a szakértők.

A gleccsermúmia gyomorbaktériumai tehát alátámasztják azt az elméletet, mely szerint a korai ázsiai bevándorlók – akiknek elődei természetesen szintén az emberiség bölcsőjéből, Afrikából származtak – központi szerepet játszottak Európa benépesítésében.

„Persze csak egy személyt vizsgáltunk meg, és nem tudjuk, mennyire képviselheti Ötzi az akkori európaiak egészét. De felállíthatjuk a tézist, miszerint az afrikai hatás csak a bronzkor után érkezett Európába, majd kereshetünk további múmiákat, hogy az elméletet ellenőrizzük gyomorbaktériumaikon. Ez egy klasszikus úttörő tanulmány, amely nem válaszol meg minden kérdést, de utat mutat az új munkáknak” – fogalmazott Rattei.


A rézkorban élt Ötzi múmiáját 1991 szeptemberében fedezték fel 3210 méter magasságban, az olasz–osztrák határon húzódó Ötz-völgyi Alpokban. Vizsgálatok szerint vélhetően negyvenéves kora előtt, időszámításunk előtt 3359 és 3105 között halt meg. A gleccsermúmia a világ legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi holtteste, amelyet Olaszországban, a bolzanói (Bolzen) régészeti múzeumban őriznek.