Bevándorlás: a Századvég szerint egyre többen várnak nagyobb szigort

Fotó: MTI / Mohai Balázs

-

Hónapról hónapra többen állnak ki a bevándorlást érintő törvények szigorítása mellett, a lakosság döntő része rendkívül aggasztónak tartja az illegális bevándorlók Magyarországra áramlásának problémáját, és 82 százalékuk szigorúbb megoldásokat vár – derült ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából, amelynek eredményét hétfőn juttatták el az MTI-hez.


A szeptember elején végzett felmérésben a magyar felnőtt korú lakosság véleményét kérdezték meg az illegális bevándorlással és az ehhez kötődő szabályozással kapcsolatban.

A felmérés szerint a magyar emberek egyértelműen súlyosnak tartják a hazai migrációs helyzetet, a válaszadók kétharmada szerint nagyon aggasztó a probléma, további 23 százalék szerint inkább aggasztó, és mindössze a megkérdezettek 10 százaléka nem lát a helyzetben érdemi kockázatot.

A kutatás alapján az év eleje óta folyamatosan nőtt azok aránya, akik túl enyhének, megengedőnek érzik a jelenlegi jogi kereteket: amíg januárban a lakosság 70 százaléka támogatta volna a bevándorlási szabályok szigorítását, addig júniusban már 74, szeptemberben pedig már 82 százaléka. Ezzel párhuzamosan a januári 23 százalékról 16 százalékra csökkent azok aránya, akik nem támogatnák a bevándorlási szabályok szigorítását.

Az illegális bevándorlással kapcsolatos attitűdöket illetően a kutatás arra jutott, a lakosság 83 százaléka szerint nem elfogadható, hogy emberek illegális határátlépéssel, papírok nélkül menjenek át egy ország területén.

A válaszadók mintegy háromnegyede (72 százaléka) nem ért egyet az uniós politikusok által megfogalmazott azon állítással, hogy az európai uniós országoknak konkrét felső korlát nélkül be kellene fogadniuk a Szíriából érkező háborús migránsokat. Négyből mindössze egy megkérdezett (24 százalék) támogatja ezt a megközelítést.


A Századvég szeptember 5. és 10. között végezte a telefonos, kérdőíves közvélemény-kutatást, amelynek során ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg. Az elemzésben közölt adatok plusz-mínusz legfeljebb 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.