Betonfalat építenek Jeruzsálemben a zsidó és az arab negyed határán

Fotó: MTI/EPA/Az izraeli kormány sajt / AMOSZ BEN GERSOM

-

A két városrészt fizikailag elválasztó betonelemek elhelyezését kezdték meg Jeruzsálem egyik zsidó és arab lakónegyedének határán. Az intézkedést az utóbbi hetekben a városban elharapózó erőszak miatt hozták meg.


Az öt méter magas betonelemeket a szeptember közepe óta tartó erőszakhullám megtörését célzó biztonsági intézkedéseik részeként kezdte el kihelyezni a rendőrség vasárnap délután Jeruzsálem Dzsabel Mukaber nevű arab és Armón Hanacív nevű zsidó lakónegyede közé, a két városrészt elválasztó közútra. A következő napokban elkészülő, "ideiglenes rendőrségi zárópont" feliratú blokkokból épülő háromszáz méter hosszú fal feladata a rendőri közlés szerint az, hogy megakadályozza, hogy kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálják meg az úton elhaladó autókat és az Armón Hanacívban lévő házakat.


A Háárec című újság hétfői számának a rendőrség képviselői elmondták, hogy a betonelemek igény szerint elmozdíthatóak, a városházán pedig azt hangsúlyozták, hogy csak ideiglenesen emeltek falat, mert az elmúlt hetek több merénylője is ebből az arab negyedből indult útnak és számos alkalommal dobtak onnan köveket és Molotov-koktélokat a szomszédos zsidó részekre.



A Háárec szerint az új, Jeruzsálemen belül épülő elválasztó fal fontos szimbolikus jelentéssel bír, mert a jelenlegi izraeli kormánynak a város egységét hangoztató hivatalos nyilatkozataival ellentétben gyakorlatilag a város kettéosztásának kezdetét jelenti.

A készülő ideiglenes fal mellett tizenegy állandó útelzáró pontot is elhelyeztek a város arabok lakta lakónegyedeinek útvonalain, és számos ellenőrző pontot állítottak fel a többi úton haladó járművek átvizsgálására is. A kiterjedt ellenőrzések miatt gyakran órákig kell várakozni a város nyugati felébe jutáshoz. Az ellenzéki balközép Cionista Tábor nevű párt közleményt adott ki a lépések ellen, mely szerint "Benjámin Netanjahu miniszterelnök hivatalosan felosztotta Jeruzsálemet és bebizonyította, hogy egy dolog az erőteljes hangvételű szónoklat, és megint másik dolog az intézkedések. Felügyelete alatt Jeruzsálemet megosztják, a zsidók félnek a Siratófalhoz menni, rendőrök és katonák őrzik a fontosabb utcákat és a bevásárlóközpontokat" - áll a szövegben.




Ugyanakkor a rendőrség lépését a jobboldalon is bírálják, például a Likudhoz tartozó Zeév Elkin bevándorlásügyi miniszter hétfőn úgy nyilatkozott a katonai rádiónak, hogy a fal nem megfelelő eszköz az erőszaktól való elrettentéshez. "Biztonsági szempontból helytelen. Megvitattuk a kérdést a kabinetben, és egyértelmű volt, hogy nem ez a megoldás. Ez egy ideiglenes és elszigetelt ügy. A terrorizmussal kell foglalkozni, és nem könnyen megkerülhető falakat kell építeni" - közölte Elkin.

Izrael 1967-ben foglalta el Jeruzsálem keleti felét benne az óvárossal, ahol számos zsidó lakónegyedet hozott létre, amelyek az évtizedek során összenőttek, közvetlen szomszédságba kerültek a mellettük lévő arab lakónegyedekkel. Emellett néhány szélsőséges zsidó csoport enklávékat kialakítva az arab negyedeken belül telepedett le, ami szinte lehetetlenné teszi a zsidó és az arab lakosság területi különválasztását, a város kettéosztását.

Jeruzsálem 850 ezer fős lakosságának 37 százaléka arab. Ők nem rendelkeznek teljes körű izraeli állampolgársággal, a parlamenti választásokon nem, viszont a helyi önkormányzati voksoláson szavazhatnak, és részesülnek az izraeli szociális ellátásból.