Betiltással fenyegeti a kormány a Jobbikot

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

-

Orbán Viktor 2010-ben még a többsávos adórendszer mellett érvelt, de a kormány nem árulta el, mitől változott meg a véleménye.


Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött hétfőn a parlament ülésszaka. A kereszténydemokrata Hollik István arra biztatta a kabinetet, hogy mindaddig tárgyaljon a munkaadók szövetségével, amíg egyezség nem születik a jövő évi béremelésekről. Ostorozta az „elmúltnyolcévet”, és hosszan sorolta, mekkora adócsökkentéseket hajtott végre a kabinet 2010 óta – megemlítette a tervezett társaságiadó-csökkentést és az általános forgalmi adó mérséklését is. A propagandaminisztérium államtitkára, Dömötör Csaba csak egyetérteni tudott Hollikkal.

Velük szemben a jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint inkább az adóemelés kormánya az, amit Orbán Viktor vezet, hisz hatalomra jutása óta több mint 60 alkalommal emelt adót vagy vezetett be új elvonási tételt. Z. Kárpát szerint a kormány összeszerelő üzemmé változtatta az országot, miközben a százmilliárdokkal támogatott multiktól nem kértek béremelést. Megemlítette, hogy Európában épp Magyarországon a legmagasabb – 27 százalékos – a forgalmi adó kulcsa, amelyet a Fidesz-kormány emelt erre a szintre.

A gazdasági tárca államtitkára, Cseresnyés Péter szerint a jobbikos felszólalás felelőtlen, miközben lényegében mindenről az „elmúltnyolcév” tehet. Ezzel szemben 2010 óta 50 százalékkal nőtt a minimálbér – igaz, a vásárlóértéke csak 7 százalékkal növekedett hat év alatt. Az államtitkár nem fejtette ki ennek okát: bár nominálisan valóban emelkedett a legkisebb fizetés összege, a korábbi adómentesség után az Orbán-kormány ezt is bevonta az adózás körébe, így az első években kevesebbet vihettek haza a minimálbéresek, mint a korábbi időszakban.

A szocialista Tóth Bertalan szerint valóban szükség van béremelésre az országban, azonban a kormány rossz megoldást választott. Szerinte a nyereségadó csökkentése a multiknak kedvez, miközben a minimálbéresek fizetésének 35 százalékát vonja el az állam. A szocialisták négypontos tervet dolgoztak ki a bérfelzárkóztatásra: a járulékterhek csökkentése mellett 100 ezer forintra emelnék a nettó minimálbért. Visszatérnének a nyugdíjemelés korábbi indexálására, amelynek hatására jövőre 3 százalékos lenne az emelkedés. A piaci árak zuhanásával párhuzamosan csökkentenék a lakosság energiaköltségeit. Végül pedig minden alapvető élelmiszer áfáját csökkentenék a jelenlegi, rekordot jelentő szintről.

Dömötör Csaba államtitkár szerint a baloldali ellenzéknek nincs érdemi mondanivalója, mivel saját belharcával van elfoglalva.

Az LMP-s Szél Bernadett ugyancsak a béremelésekről beszélt, kijelentette: miközben a magyarok kétharmada az átlagfizetésnél kevesebbet visz haza, a minimálbér még mindig nem éri el a létminimumot. Felidézte, hogy Orbán Viktor 2010 februárjában még a többsávos adórendszer mellett érvelt: „Arra a kérdésre, hogy egykulcsos adórendszerben gondolkodnak-e, közölte: ha az adórendszer nem veszi figyelembe, hogy a megkeresett összegből hányan élnek, hány embert tartanak el, akkor az sohasem lesz igazságos. Ebből következik, hogy nem lehet egy kulcs, több kategóriának kell lennie – mondta” – idézte az MTI akkori híradása Orbánt.

Hogy ez miért változott meg, és miért vezette be miniszterelnökként az egykulcsos adót, azt Cseresnyés Péter nem árulta el. Azt viszont igen, hogy a kormány remek adópolitikájának következtében állt talpra a magyar gazdaság, hisz a Fidesz-kormány folyamatosan csökkenti a fizetési kötelezettségeket.

A Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos felszólalásában arról beszélt, hogy meg kell vizsgálni, van-e tennivalója a törvényhozásnak a szélsőjobboldali, paramilitáris szervezetek és parlamenti pártok összefonódásának feltárásában. Szerinte komolyan kell venni a Magyar Nemzeti Arcvonal jelentette fenyegetést – annak ellenére, hogy a parlament szakbizottságában az MNA-ról az hangzott el, hogy mostani felszámolása előtt már csupán 7 aktív tagja volt a szervezetnek. Kósa szerint üldözni kell és be kell tiltani azokat a pártokat, amelyek kapcsolatot tartanak fenn paramilitáris csoportokkal.

Ezzel Dömötör Csaba is egyetértett, ő meg is nevezte a Jobbikot mint olyan pártot, amellyel az MNA kapcsolatot tartott fenn. Emellett maga is a törvények szigorítása mellett érvelt a szélsőjobbal kapcsolatot tartó politikai pártokkal szemben.