Betegfókuszú szemléletre van szükség

Dr. Ficzere Andrea

az Uzsoki Kórház főigazgatója

A médiába a magyar egészségügy jellemzően a negatívumok révén kerül be, az áldatlan állapotoknak van hírértékük.


Annak ellenére, hogy az interneten se szeri, se száma az olyan honlapoknak, amelyek azonnali és csodás gyógyírt ígérnek. Érthető, hogy ha valaki betegnek érzi magát, szorong, és rögtön ismerőseihez fordul, vagy éppen ismeretlenekhez, akár a közösségi médiában is. Önmagában nincs ezzel semmi baj, hiszen a háziorvoshoz nem lehet rögtön abban a pillanatban bejutni, amikor valaki betegnek érzi magát, szakorvoshoz még kevésbé.

De fontos, hogy meglegyen a rendje, mikor, kihez fordulunk panaszunkkal. A hirdetéseknek való bedőlés, az ellenőrizetlen információk rossz döntéseket eredményeznek, ám ez nem jelenti azt, hogy az internetnek és általában a technológia fejlődésének ne lenne hatalmas jelentősége. Gondoljunk csak az adatbázisok létrehozására vagy akár arra, hogy robotokkal ma már hajón vagy űrhajón is lehet operálni. De a pácienssel való személyes viszony ugyanúgy lényeges marad, és csak egyes betegségek esetében jelent előnyt az, hogy a különböző applikációk, „ketyerék” révén az orvos naponta akár többször is megkaphatja egy-egy beteg vércukorszintjét, azt folyamatosan, naprakészen követheti; módosíthatja, hogy a betegnek milyen gyógyszerből mennyit kell beszednie, anélkül, hogy a rendelőben kellene várakoznia.

A betegfókuszú szemlélet a beteg igényeit igyekszik figyelembe venni. Az egészségügy természetesen költséges, de sok minden megspórolható, ha kialakul egy olyan rendszer, amikor a beteg nem fekszik a kórházban csak azért, mert ott mindig akad orvos. A folyamatos otthoni gondozás éppen az új fejlesztések révén valósítható meg. A betegek igényeinek felmérése szülheti meg az olyan ötleteket, ahol a magántőke is érdekelt lehet, és korszerű, de olcsó, otthon alkalmazható mérőműszerek, azaz az otthoni monitorozás révén hatékonyabbá és olcsóbbá is válhat a rendszer. Az innováció sosem megkerülhető, még ha kezdetben pénzt is visz el, és nem biztos, hogy mindig sikeres is. Ezért fontosak az olyan programok, amelyeket az Uzsoki Kórház is tesztelt a kardiológia vagy a cukorbetegség terén.

Magyarán, ha a betegnek otthon is vannak mérőműszerei, melyek adatai folyamatosan eljutnak az orvoshoz, vagy van riasztógomb, egy komplex rendszer, amikor a stáb rögtön reagálni tud, attól az egészségügy nem fog többe kerülni, sőt. Egyfelől az állami finanszírozás lesz hatékonyabb, másfelől a magántőke is érdekeltté válik mint szolgáltató. De ki kell hangsúlyozni, hogy az egészségügyi startupcégek, amelyek az interneten kínálják az azonnali diagnosztizálást és ajánlanak gyógykezelési módszert, gyógyszereket, adott esetben azért kockázatosak, mert az információáramlás ugyan megtörténik, de a valós orvos-beteg viszony nem alakul ki, és a rendszer sem ellenőrizhető minden esetben.

A magyarországi közvélemény úgy érzékeli, hogy a kórházakban igen hosszúak a várólisták. Ez nyugat-európai összehasonlításban nem igaz. Az orvosok túlterheltsége azonban valós probléma, ám ha kialakulna a már fentebb említett rendszer országos szinten, tehát amikor az orvos folyamatosan kapja a betegtől az információkat otthonról, úgy arra sem lesz szükség, hogy a várók dugig tömve legyenek.

De nemcsak a nagy megoldások jelentik a betegfókuszú szemlélet lényegét, hanem a „kis lépések” is. Az Uzsoki Kórházban például gyermekmegőrző nyílt, hogy a betegnek, amíg vizsgálják, ne kelljen azon aggódnia, mi van a gyerekkel, vagy egyáltalán el tud-e menni a rendelésre, mert gyermekét nem tudja napközben kire hagyni.


Ha megbetegszik, rögtön az interneten keres tanácsot?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN