Betegek irányították Amerikát

Fotó: AFP / SAUL LOEB

-

Az amerikai elnökválasztásban éppúgy fontos kérdés az ellenfél egészségügyi állapota, mint a magánélete vagy a politikai elképzelései.


A Hillary Clinton demokrata elnökjelölt egészségi állapotáról elterjedt pletykákat erősítette, amikor a szeptember 11-i terrortámadások emlékére tartott ünnepséget ott kellett hagynia. Nem érezte jól magát, kis híján összecsuklott, és a biztonsági embereknek kellett támogatniuk őt az autójához.

Orvosa, Lisa R. Bardack szerint Clintont nemrég allergiás köhögés gyötörte, és egy kontrollvizsgálaton kiderült, hogy tüdőgyulladása van.



Don Fowler, a Demokrata Párt Országos Bizottságának, a párt vezető szervének volt elnöke a Politicónak adott interjújában azt mondta, hogy demokratáknak kell egy vészforgatókönyv arra az esetre, ha Clinton állapota romlana azonban bízik Clinton felépülésében, de szerinte minden eshetőségre fel kell készülni.


Szokatlan szakvélemény

Az amerikai elnökválasztási kampányban nemcsak Clinton egészségügyi állapota került előtérbe: 2015 decemberében kiszivárogtatták azt a levelet, amit Donald Trump orvosa írt a republikánus elnökjelöltről. A szokatlan orvosi szakvéleményre akkor a Demokrata Párt lecsapott. Azt mondták, teljesen komolytalan az ott olvasható látlelet.


Ha megválasztják, egyértelműen állíthatom: ő lesz a legegészségesebb ember, akit valaha megválasztottak elnöknek"

– írta Dr. Harold Bornstein Trumpról. A levél körbejárta a sajtót, mert helytelen kifejezésekkel és szakszerűtlen következtetésekkel volt teleírva. Dr. Bornstein később kijelentette, hogy kevés ideje volt rá, amikor Trumpnak megírta a szakvéleményét, de amiket írt, azokért kiáll. Később az NBC-nek azt mondta, hogy talán kicsit felvette Trump stílusát, és elképzelhető, hogy túlzott is, hogy Trump kampánystábját fellelkesítse.


Visszatérő téma

Az elnökválasztási kampányokban vissza-visszatérő téma, hogy az adott politikusnak milyen az állapota, ezért a híreszteléseket megelőzve már volt olyan elnökjelölt, aki maga hozta nyilvánosságra az egészségi állapotát, de akadtak olyanok is, akik teljes titokban tartották írja a CNN.


John McCain 2000-ben, majd 2008-ban is indult a republikánus elnökjelöltségért, és ekkor több alkalommal is az ő egészségi állapotára volt kíváncsi a sajtó. 72 évesen McCain volt a legidősebb elnökjelölt, aki valaha elindult a választásokon, újságírók körében általános téma volt a republikánus szenátor kora, és több száz oldalnyi dokumentumot vizsgáltak meg, amelyek McCain állapotáról számoltak be.


John Mccain (középen) a 2014-es magyarországi látogatásán


McCain szenátor elnökjelöltségekor született az a szabály – McCain-protokollnak is nevezik –, miszerint minden jelöltnek, aki betöltötte a hetvenedik életévét, vagy korábban komoly egészségügyi problémákkal küzdött, kötelezően nyilvánosságra kell hoznia az állapotáról szóló részletes orvosi jelentést.


Titokban tartották

Grover Cleveland demokrata elnök 1893-ban titokba tartotta, hogy szájüregrákban szenved, ezért a műtétet is a legnagyobb titokban végezték el rajta, így kezdhette el a második elnöki ciklusát, aminek az idejét ki is töltötte. 1908 nyarán, 71 évesen szívinfarktusban hunyt el.

Szintén titokban tartották, hogy a demokrata Woodrow Wilson többször is agyvérzést kapott, még az elnökségért folytatott kampánya alatt. Wilson 1913-1921 között volt elnök, a második mandátuma idején újabb stroke-ot kapott, ebben már le is bénult. Ezt Wilson felesége és munkatársai is titkolták a közvélemény előtt, és ők maguk vették le az elnök válláról a mindennapi teendőket.

Franklin Delano Roosevelt 1921-ben bénult meg, ezután csak különböző eszközökkel tudott járni, de ettől függetlenül 1933–1945 között – az eddigi elnökök közül a leghosszabb ideig – volt elnök. Az élete utolsó éveiben viszont már csak tolószékben tudott közlekedni, ekkor már nem mutatta sem kamera, sem fénykép deréktól lefelé.

Azt akarjuk, hogy egy vezető bölcs, mindenható és teljesen egészséges legyen” – írja Jerold Post professzor a When Illness Strikes the Leader: The Dilemma of the Captive King című könyvében. (Amikor betegség üti le a lábáról a vezért: A fogságba esett király dilemmája) Szerinte ha ebben a hitében meginog a választó, akkor a politikus megválaszthatósága veszélybe kerülhet.


USA, írói beharangozó, Kennedy Cuba

John F. Kennedy rövid elnöksége alatt sok konfliktust kellett megoldania


John F. Kennedyre, akit 43 évesen, a legfiatalabban választottak meg elnöknek, úgy tekintettek a választási kampánya alatt, mint aki az egészséges és vibráló személyiség megtestesítője lett volna. Valójában, amikor a hivatalába lépett, Addison-kórban szenvedett, ami erős hátfájdalommal is járt. A fájdalmait szteroidokkal és egy sor más gyógyszerrel, és kezeléssel tudta csak elviselni. Ezeket szintén titokban tartották.

Ronald Reagennél elnöki ciklusa után diagnosztizáltak az Alzheimer-kórt. Az elnök betegségét 1994-ben hoztak nyilvánosságra. 2004 nyarán tüdőgyulladásban, 93 évesen hunyt el


Kettétört karrier

Dr. Connie Mariano a Fehér Ház egykori elnöki orvosa szerint, ha egy politikusnál megjelenik a depresszió vagy más mentális betegség, akkor az korlátozni fogja például abban, hogy kikeljen az ágyból, hogy a munkáját elvégezze.


Volt már arra is példa, hogy egy karriert kettétört a mentális probléma: 1972-ben a demokraták akkori elnökjelöltje, George McGovern alelnökjelöltjét, Thomas Eagletont cserélték le, mert olyan súlyos depresszióval küszködött, hogy elektrosokkal kezelték. Eagleton helyett a pártvezetés Sargent Shrivert – John Kennedy elnök egyik húgának férjét – jelölte.

2006-ban a Duke Egyetem pszichiáterei megállapították, hogy az általuk vizsgált 1776 és 1974 között időszakban 37 elnök közül 18 pszichiátriai zavarokkal küszködött: többnyire súlyos depresszióval vagy szorongással. A tanulmány azt is megállapította, hogy Theodore Roosevelt és Lyndon Johnson esetében is bipoláris zavar állt fenn. A kutatók szerint a 18 problémákkal küzdő elnökből 10 nem volt olyan súlyos eset, hogy ne lett volna képes irányítani az Egyesült Államokat.

Mariano szerint az egyetlen jó megoldás az, ha a szabad és kíváncsi sajtó működik. Wilson agyvérzéseit, Roosevelt és Kennedy betegségeit azonban már nem lehetne elrejteni, hiszen folyamatosan ömlenek a hírek a Fehér Házból is.