Best és Ronaldo: hasonló, de nagyon különböző zsenik

Fotó: Getty Images / Denis Doyle

-

Két korszak, két legenda, két film. George Best és Cristiano Ronaldo életútjában és karrierjében legalább annyi párhuzam, mint különbség fedezhető fel. Filmjeik szinte egy időben jelennek meg, lehetőséget adva, hogy rácsodálkozzunk, nem a portugállal kezdődött a futballsztárok korszaka.


Hétfőn ünnepélyes keretek között, a Real Madridtól és Cristiano Ronaldótól megszokott felhajtással (szerencsésen megelőzve a Barcelonától elszenvedett nagy verést) mutatták be a Ronaldo című filmet, melyben a háromszoros aranylabdás portugál zseni soha nem látott felvételeken keresztül enged bepillantást féltve őrzött magánéletébe – ami jóformán nincs is neki, de ha mégis, akkor egyet jelent fiával, Cristiano Juniorral. Mindeközben a világ egy sokkal kisebb részén (jellemzően Nagy-Britanniában, illetve az angol fociért rajongók körében) ujjongva fogadták a hírt, hogy november 25-én, halálának tizedik évfordulóján felújított zenével megtámogatva bemutatják a George Best egy napjáról készült 1971-es dokumentumfilmet.


Ha már így egymásba érnek a díszbemutatók (a Best-filmet Carlow-ban, a Vizuális Művészetek Központjának 300 ülőhelyes George Bernard Shaw filmszínházában mutatják majd be), érdemes párhuzamba vagy éppen egymással szembe állítani a két alkotást, és leginkább a két főszereplőt. Mindketten született zsenik, bálványok a pályán és azon kívül, példaképek a sportban, és irigyelt sztárok a civil hétköznapokon. Best és Ronaldo egyaránt kívülállóként, a perifériáról indult. Előbbi a Nagy-Britannia szélén identitászavarral birkózó Belfastból, a másik pedig a portugál anyaföldtől több száz kilométerre fekvő kis szigetről, Madeiráról próbált kitörni, meglehetősen hányatott gyerekkorral, nem éppen mintaszerű családi háttérrel (egy alkoholista anya itt, egy alkoholista apa ott). Fiatalon elkerültek otthonról, és kezdetben mindkettőjüket maga alá gyűrte a honvágy, amelynek leküzdését és a beilleszkedést az új környezetbe (Bestnek a Manchester Unitedbe, Ronaldónak a Sportingba) nem könnyítette meg a saját tehetségük felismerésével együtt jelentkező kamaszos arrogancia sem. Mindketten élsportolók és divatikonok lettek, és persze mindkettőjük hátán a 7-es szám virít(ott).


George Best pályája csúcsán, 1966-ban egy bajnoki mérkézésen


A Fussball, Wie Noch Nie (A futball, ahogy még soha) című filmet 1971-ben mutatták be. Hellmuth Costard német új hullámos filmrendező az 1970. szeptember 12-i, Coventry elleni mérkőzés előtt és alatt követi végig a Manchester United sztárját, George Bestet. Costard nyolc darab 16 mm-es kamerával vette föl, ahogy Best készül a meccsre, pihen a szünetben, a kétszer 45 perces játékidőben pedig csak az északír szélsőt követték a kamerák. A szerkesztés módja kísértetiesen hasonlít a 2006-os Zidane: egy 21. századi portré című filmre – csakhogy Besté ezt is megelőzte 35 évvel.


Részlet a Best-filmből


A hasonló kezdetek, a Manchester United és a csillogó technikai tudás megemlítése után azonban már szembe tűnnek a különbségek, melyek két homlokegyenest eltérő személyiséget rajzolnak ki. Ugyan mindketten korán kezdték a szakmát, 17 évesen már a felnőttek között játszottak, azonban Best karrierjének érdemi része félelmetesen rövid volt, már 1972-ben, mindössze 26 évesen bejelentette a visszavonulását, hogy aztán még lehúzzon másfél dicstelen szezont, majd klubról klubra vándorolva 18 csapatban erodálja el végleg tehetségét, és fojtsa töméntelen mennyiségű alkoholba hajdanvolt nagyságát. Ezzel szemben a Sporting Lisbon csapatában 17 évesen (majd egy évvel később a MU-ban) debütáló Ronaldo most, 30 évesen arra hajt, hogy megszerezze a negyedik Aranylabdát (amelyből 1968-ban Bestnek is jutott egy). Egyfelől a cingár, még a 60-as évek focijában is nevetségesen sovány Best, aki ezt a szerencsétlen korpuszt is úgy rombolta, ahogy csak tudta, másfelől a testkultusz rabja, a tökéletes fizikumú, a tükör előtt órákat töltő Ronaldo.


George Best képe egy belfasti tűzfalon


Szüksége is van a tükörre Ronaldónak, hiszen az ő brandje a tökéletességére épül. Míg Best akkor volt a csúcson, amikor éppen csak kezdett kialakulni a fogyasztói társadalom, a sztárkultusznak pedig éppen ő maga volt az egyik első alanya, addig Ronaldo a globális futballipar legjobban fizetett és legjobban fizető terméke. Ha azt mondjuk, hogy a maga idejében a futballcsukákat gyártó Stylo céggel kötött 20 ezer fontos szerződése katapultálta Bestet abból a munkásosztályból, ahonnan indult, akkor mit mondjunk a fizetésből és marketingjogokból évente 52 millió eurót elkönyvelő Ronaldóról?


Ronaldo – a film


Mondjuk, azt, hogy az élete nem éppen irigylésre méltó? A képeken egy hatalmas, modern, gyönyörűen, láthatóan szakemberek ízlésével berendezett házat látunk, amelyben főszereplőnk legtöbbször egyedül vagy legfeljebb az ifjabb Cristianóval látható. Nem nagyon vannak barátok, nincsenek lelkesen integető rokonok, pláne büszke szomszédok – csak apa és fia van. Még a gyerek anyja sem tűnik fel, róla ugyanis talán csak Ronaldo tudja, hogy kicsoda, kiléte a futballista legszigorúbban őrzött titka.


Cristiano Ronaldo shows off sexy muscles in training session

A konditerem hűséges vendége


Ezzel szemben ott van Best, a társaság középpontja, a szép nők (Duncan Hamilton Immortal [Halhatatlan] című könyvében szerepel egy legenda, mely szerint Best egyszer 24 óra alatt 7 nővel is együtt volt) és a gyors autók szerelmese. Bulibútor, aki mindig utolsóként hagyta el a helyszínt, aki magasról tett arra, hogy „mit követel meg tőle az élsport”. A teste rabjaként, hiperegészségesen élő Ronaldo, aki számára kevés fontosabb dolog van az edzésnél. Edzés a csapattal, edzés otthon, a házi konditeremben. Edzés egyedül, és edzés Cristianinhóval. Tökéletesnek lenni, ez a brand lényege, ami Ronaldo számára nem puszta marketingeszköz, ő tényleg komolyan gondolja, hogy egészségesen kell élni, mert attól lesz valaki a világ legjobb futballistája. Az alkoholista apa és báty árnyékában felnőtt Ronaldo az ünnepségek kötelező egy pohár pezsgőjén kívül nem vesz a kezébe alkoholt. Így őrzi meg szépségét és fittségét, ami létezése lényege.


529020963

A legfontosabbak: Cristiano jr. és az Aranylabda


Best viszont a két végén égette a gyertyát, amit soha nem talált elég hosszúnak. A filmben szereplő Coventry elleni mérkőzést tulajdonképpen ő nyerte meg (gól és gólpassz) a Unitednek – vékony volt, mint a penge, és hihetetlenül gyors. És azért tőle sem állt távol, hogy tündököljön saját dicsfényében. „Nem feltétlenül érdekel, hogy nyerünk vagy vesztünk, ha egyszer jó formában vagyok, és nekem tapsolnak a nézők” – mondta egyszer.

Nem volt még 24 éves, és mindjárt a karrierje végére ért. Az ötödik Beatle, ahogy a portugál sajtó elnevezte élete legjobb mérkőzése után, tényleg inkább tűnt rocksztárnak, mint sportolónak. Igyekezett is úgy viselkedni. Pont a forgatás idején kezdett el kihagyni edzéseket, sőt egyszer egy meccset(!) is kihagyott csak azért, hogy együtt tölthesse a napot aktuális csajával, Sinéad Cusack színésznővel (aki 1978 óta Jeremy Irons felesége). Botrány lett belőle, egy-két hétig írtak róla a lapok, aztán mindenki elfelejtette. Most képzeljük el, hogy Cristiano Ronaldo egy kis hancúrozás kedvéért kihagy meccset – a legjobb esetben is egy fekete lyukba zuhanna a Naprendszer.


George Best

Best 1970-ben aktuális barátnőjével, Svid Hederby svéd ápolónővel


Ronaldót már nem csak nyolc, jól elhelyezett 16 mm-es kamera kíséri, hanem állandóan főműsoridőben látható. A pályán minden mozdulata mérhető és elemezhető, a pályán kívül minden szavát, tettét rögzítik. Best nem ismerte ezt az érzést, Ronaldo pedig elfogadja, ez a velejárója, ha az ember Aranylabdát akar nyerni, és a földkerekség legjobbja akar lenni. Ugyanez Bestet nem foglalkoztatta, nem is volt erre felkészítve, amikor pedig elérte a hírnév, élvezte ugyan a felhajtást, de az agyonnyomta.


Vannak emberek, akik nem bírják el a zsenialitás terhét. George Best egy zseni volt, született futballista, de képtelen volt ezzel a ténnyel együtt élni

– mondta róla Jimmy Greaves, maga is tehetséges focista, és Besthez hasonlóan gyakorló alkoholista. Ronaldo, ha akarna, sem tudna (de, ugye nem is akar) a besti útra lépni, az őt láthatatlanul körülvevő tanácsadók megóvják attól, hogy hibázzon. Míg Best pénze nagy részét (nők és autók mellett) piára költötte, addig Ronaldónak maradtak a luxusholmik. Fiával kiválasztják, hogy Porschéval, Ferrarival vagy Lamborghinivel menjenek-e a plázába, ha pedig messzebbre kell utazni, ott a magánrepülője. Biztos, hogy Best is jobban járt volna, ha magánrepülőre költi a pénzét (nem mintha azon nem lehetne inni), és akkor nem csak azért lett volna legenda, mert 26 évesen visszavonult, és a sírba itta magát. De azt senki sem vitathatja, hogy ő a maga útját járta, miközben nem biztos, hogy Ronaldónak ez megadatott.


KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!