Berlin nem büntetné a kvótát elutasítókat

Fotó: AFP / PHILIPPE HUGUEN

-

Nem tartja célszerűnek a menekültek befogadását elutasító tagállamok pénzelvonással történő megbüntetését Jens Spahn, a német pénzügyminisztérium államtitkára.


A német pénzügyminisztérium parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkára nem híve a menekültek befogadását elutasító tagállamok forráselvonás útján történő megbüntetésének. „Míg rövid távon működhet a büntetés, addig hosszú távon visszaüthet, és kikezdheti az EU egységét” – jelentette ki a BruxInfo kérdésére válaszolva Jens Spahn, aki a Bruegel Intézet által a többéves keretköltségvetés jövőjének szentelt vitán vett részt.

A pénzügyi államtitkár szerint a közös menekültpolitika reformjának keretében a strukturális források megvonásával való fenyegetőzés helyett inkább a teherviselésről kellene vitát nyitni, mégpedig úgy, hogy aki kevesebb menedékkérőt hajlandó átvenni, az cserébe több pénzt fizessen. Annak azonban nem látja értelmét, hogy a migrációs szolidaritás kérdését összekapcsolják a felzárkóztatási forrásokéval.

Spahn Berlin álláspontját ismertetve úgy vélte, hogy 2020 után a strukturális és kohéziós alapok egy részét az európai szemeszter keretében tett országspecifikus ajánlások végrehajtására kellene fordítani. A regionális alapok és az országspecifikus ajánlások közötti árukapcsolás előre borítékolhatóan a kohéziós országok ellenállásába ütközik majd – vélik megfigyelők.

A német pénzügyi államtitkár azt is világossá tette, hogy a berlini kormány nem látja indokoltnak az uniós büdzsé megnövelését, és ehelyett inkább a pénzfelhasználás módján változtatna úgy, hogy lehetőség szerint csak arra költsenek a közösből, aminek tényleges európai hozzáadott értéke van. Németország azt sem zárja ki, hogy több pénzt tegyenek be a rendszerbe, ennek azonban előfeltétele a kiadások szerkezetének megváltoztatása. Nem titkolta, hogy ez elsősorban az általa a „múltbéli prioritásoknak” nevezett kohéziós és agrárpolitikai kiadások csökkentését és a migrációs politikára, a versenyképesség javítására és a közös védelmi politikára fordítandó pénzeszközök növelését vonná maga után.

Jens Spahn meggondolandónak nevezte a jelenlegi hétéves és 2020-ban kifutó keretköltségvetés egy évvel történő lerövidítését, amit szerinte Nagy-Britannia 2019-re valószínűsített kilépése indokolna. Ebben az esetben 2019-ben lehetne elkezdeni a vitát az új pénzügyi tervről.

A Brexit után Németország három lehetséges forgatókönyvet lát. Az első a közös költségvetés brit hozzájárulással megegyező mértékű csökkentése, ez körülbelül évi nettó 11 milliárd eurót jelent. Az államtitkár szerint az EU-szerződés rendelkezései ezt lehetővé tennék.

A második lehetőség az lenne, hogy valamennyi tagállam arányosan növelné a befizetéseit, pótolva ezzel a brit kilépés miatt kieső hányadot.

Végül a harmadik opció alapján a tagállamok részben vagy egészében kipótolnák a brit kilépés miatt kieső részt, de a többletbefizetésnek német megítélés szerint a költségvetés kiadási oldalának átszabását is maga után kellene vonnia. Spahn a maga részéről az első és a harmadik változat közötti köztes megoldást látna legszívesebben.

A pénzügyi államtitkár szavaiból kiderült, hogy Németország legfeljebb a kiadási oldal prioritásainak átgyúrása után lenne kész a bevételi oldal, más néven a saját források rendszerének megreformálására. Jens Spahn határozottan elutasította minden új EU-szintű adó kivetését a közös büdzsé finanszírozására.