Béremelés: Orbán boldog, a kkv-k nem annyira

Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

-

„Nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni” – Orbán szerint ezt jelenti a bérmegállapodás. Jövőre 400 euró lesz a bruttó minimálbér. Ezzel Magyarország az EU hetedik legkevesebbet fizető országa lesz – ami komoly előre lépés.


Orbán Viktor miniszterelnök a 2017–2018-as bérmegállapodás aláírásakor a Nemzetgazdasági Minisztériumban kijelentette: a béremelés lehetőségét nem egy nemzetközi konjunktúra tette lehetővé, „nem az IMF adta”, és nem a jó szerencsének köszönhetjük. Ezért a béremelési lehetőségért az elmúlt években millió és millió magyar ember dolgozott meg, emögött teljesítmény van. Hozzátette: a bérmegállapodás „nem egy látomásra épülő megállapodás”, hanem a mögöttünk hagyott években elvégzett kemény munkára épülő megállapodás, „amiért megdolgoztunk”.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 26 évben többször is nekifutottak már valami hasonlónak, de nem jutottak el átfogó megállapodásig, ami most sikerült. Gratulált azoknak, akik a tárgyalásokban részt vettek, és elismerését fejezte ki azoknak, akik vállalták a megállapodás aláírását. Elmondta, ahhoz, hogy most a bérekről lehessen beszélni, szükség volt munkahelyekre, ahhoz pedig működő gazdaságra.

Orbán szerint hat évvel ezelőtt nem a bérekről kezdtünk beszélni, hanem arról, hogyan mentsük meg a gazdaságot a pénzügyi összeomlástól. Hozzátette: akkor azon dolgoztak, hogy megteremtsék az előfeltételeit annak, hogy munkahelyekről lehessen beszélni, mert ez kellett ahhoz, hogy most a bérekről lehessen. A béremelés „nem jó szándék kérdése”, ahhoz szükség van versenyképes gazdaságra és cégekre, mert csak a versenyképes cégek tudnak béreket fizetni és béreket emelni.

Orbán Viktor kifejtette: személyesen is büszke a nagyarányú béremelésre, amelynek előfeltétele, hogy versenyképesek legyenek a vállalatok. Mint mondta, munkát adni az embereknek az állam nem tud, ezt a szocializmusban megpróbálták, és összeomlás lett a vége, vagyis munkahelyet a cégek vezetői, tulajdonosai tudnak biztosítani.

Elismerte: vannak regionális egyenlőtlenségek, nem mindig könnyű elérni a munkahelyet, és nem mindig azt kapja a munkavállaló, amit szeretne, amiért tanult, de az elmondható, hogy ma Magyarországon minden ember, aki dolgozni akar, talál magának munkát. „A kormány számára ennek a megállapodásnak az az értelme, hogy ha ezt sikerül teljesíteni (...), akkor azt mondhatjuk, nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni” – jelentette ki.

Mint hozzátette, a megállapodás adócsökkentésről is szól, cserébe a béremelésért. Elmondta: bár kevesebb szó esik róla, de jelentős lesz a kis- és középvállalkozók járulékcsökkentése is, akikre szintén vonatkozik a csütörtökön aláírt megállapodás. A most tető alá hozott megállapodás úgy is értelmezhető, mint a következő évekre vonatkozó új gazdaságpolitika kiindulópontja. A megállapodás jó alap arra, hogy megtaláljuk erre a kérdésre a választ – mondta, hozzátéve, hogy a megállapodással megteremtették az új ipari forradalomba való belépés feltételeit, és ezzel esélyt teremtettek arra, hogy a nagy technológiai versenyben Magyarország ne legyen esélytelen.



A megállapodás számokban

A most aláírt egyezség szerint jövőre 15 százalékkal emelkedik a bruttó minimálbér, 25 százalékkal pedig a garantált bérminimum. Ezzel párhuzamosan 5 százalékkal kell a munkaadóknak kevesebb járulékot fizetniük a bérek után, és – bár ezt a megállapodás nem tartalmazza – a társasági jövedelemadó 19 százalékról egységesen 9 százalékra csökken. Jelen pillanatban a legkisebb, napi 8 órás munkáért adható bér bruttó 111 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 129 ezer, adózás előtt. A munkavállaló a minimálbérből 73 815 forintot vitt idén haza – a munkáltatók pedig 31 600 forintnyi járulékot fizettek az államnak.

Adószakértők arra hívták fel a napokban a figyelmet, hogy a kötelező béremelés mértéke jelentősen meghaladja a munkaadói járulékok csökkentését – vagyis épp a kis- és közepes vállalkozások számára lesz nagyon nehéz kigazdálkodni a béremelést. Utóbbira azonban kétségtelenül szükség van, hiszen uniós összehasonlításban jelenleg a legutolsók között kullog Magyarország. Idén csak Bulgáriában, Macedóniában és Romániában fizettek kevesebbet a munkásoknak, mint nálunk. A most 350 eurónyi, bruttó minimálbér 15 százalékos emelésével adózás előtt 402,5 euróra emelkedik a minimálbér – ezzel Csehországot, Lettországot és Litvániát előznénk. Szlovákia 405 eurós minimálbérrel állna Magyarország előtt. Vagyis a drasztikus emeléssel már nem hátulról a negyedik, hanem a hetedik helyre kerül a magyar minimálbér. Összehasonlításképp: Luxemburgban legalább 1900 eurót kell fizetni a munkavállalóknak, de Írországban, Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban is 1500 euró a legkisebb fizetés.


A legnagyobb is számít

A társasági adó (tao) – vagyis a profit után fizetendő közteher – drasztikus csökkentésével ez a teher Magyarországon lesz a legkisebb az uniós tagállamok között. Komoly megtakarítást azonban csak a legnagyobb vállalatok könyvelhetnek el, hiszen eddig kizárólag az az 1200 magyarországi cég fizetett ennyit, amelyiknek a forgalma meghaladta egy évben az 500 millió forintot. Az ennél kisebb vállalkozások eddig 10 százalékot fizettek – vagyis számukra mindössze egy százalékpontos a csökkentés.

Tavaly ebből az adónemből 2900 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek – amelyet a legkisebbek raktak össze. A csökkentés után jövőre 29 milliárdot spórolnak a kkv-k. Ezzel szemben a legnagyobbaknál 168 milliárd marad majd a 10 százalékos visszavágással.