Bénázások után kényszerű kapkodás: így dőlt be Budapest közlekedése

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

A fonódó villamos már rég kész lehetett volna, ami önmagában jelentősen enyhítene a főváros mostani közlekedési nehézségein, de más fejlesztéseket is lehetett volna jobban ütemezni. El kell költeni az uniós forrásokat, ezért megy minden egyszerre – erről mondja a BKK azt, sok időt és pénzt spórol nekünk. Pár aprósággal talán javíthatna a helyzeten így is. A keresztbe állás csuklós busszal a Margit hídon nem tartozik ezek közé.


A budai fonódó villamos építése miatt a Batthyány téren hónapok óta minden nap dugó van, a Bem József térig gyakran gyalog érdemesebb menni, mert hamarabb megtehetjük az utat, mint ha busszal mennénk. Ehhez jött hétfőtől a 4-es 6-os villamos vágányzára a Széll Kálmán tér és a Király utca között, ami még nehezebbé tette a közlekedést a környéken. Az M1-M7-es bevezető szakaszának budaörsi bevezetőjét is teljesen átépítik, emiatt ott is komoly sáveltolások vannak, egy-egy hétköznap délután a pesti belvárosból így 40-45 percbe is telhet, amíg kijutunk a városból.


Máris politikai ügy lett

Az MSZP budapesti frakcióvezetője, Horváth Csaba az MTI szerint azt mondta, a körúti villamos buszos pótlása „megadta a kegyelemdöfést a főváros közlekedésének”, szerinte rosszul ütemezték a beruházásokat, ezért alakult ki a káosz, amiért Horváth szerint Tarlós István főpolgármester felelős.

A Magyar Liberális Párt (MLP) közleményében arra kíváncsi, készített-e a városháza hatástanulmányokat arról, milyen következményei lesznek annak, ha ilyen volumenű beruházásokat egyszerre végeznek el. Az MLP szerint „a fideszes érdekcsoportok vitája” késleltette a beruházásokat.


Akadálypályává vált a budapesti közlekedés


Nemcsak Demszkyvel izmoztak

Tény, hogy lehetett volna másképp is, de ez a lehetőség sajnos már évekkel korábban elúszott. A budai fonódó villamos például már évek óta járhatna, ha a II. kerületi önkormányzat nem akadályozta volna a megvalósítását. Az önkormányzat még Demszky Gáborral is vitatkozott, a fő érve az volt, hogy a közlekedési változások miatt megnő a kerület forgalmi terhelése.

2010 előtt mindenki arra gondolt, a fideszes vezetésű kerületi önkormányzat elsősorban a Demszky Gábor vezette városházával akar izmozni, és egy fideszes főpolgármesterrel már könnyebb lesz megegyezni – nem így történt, Láng Zsolt polgármester György Istvánnal, az előző ciklus városüzemeltetési főpolgármester-helyettesével ugyanúgy tengelyt akasztott, végül csak 2013-ban kapott zöld utat a fejlesztés, ami miatt éppen most zárták le a felső rakpartot a Margit híd budai hídfője előtt.


Sok EU-s pénz elveszett volna

Ennek a beruházásnak lenne része, hogy a fonódó villamos kanyarodó vágányainak megépítése ideje alatt a 4-6-os villamos egyébként sem járhatna a Széll Kálmán tér és a Jászai Mari tér között. Emiatt viszont egy a felújításokra rálátó forrásunk szerint a BKK vezetése úgy döntött, előrehozza az ötévente egyébként is esedékes – és hagyományosan a nyári iskolai szünetre időzített – vágányfelújítást az érintett szakaszon a Király utcáig. „Lehet amellett érvelni, hogy miért nem vártak ezzel nyárig, de a fonódó vágányainak építésével addig nem várhattak, így a mostani döntés mellett is bőven szólnak érvek” – mondta forrásunk.

A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy-két helyen jobban figyeltek volna a forgalom elterelésére, némileg gyorsítható lenne a forgalom – a Bem mozi előtt például az elterelt sáv túl élesen kanyarodik, ami külön lassító tényezőként hat.

Az olyan lassító tényezőkre pedig végképp nem gondolt senki, hogy egy villamospótló csuklós busz vezetője egyszer csak gondol egyet, és amikor megpróbál megfordulni, keresztbe áll a Margit híd kellős közepén.



A BKK igyekszik a pozitív oldalt láttatni

A budaörsi felújítást még a 4-es metró kapcsolódó beruházásaként vállalta az előző városvezetés, de 2010-ig még a tervezése sem kezdődött el. Innentől kezdve lett igazán magyar a történet: uniós pénzből még ebben az EU-s tervezési ciklusban be kell fejezni, nem lehetett várni vele. (Az EU 2007-2014-es, hét éves költségvetési időszakában úgy tudunk pénzeket felhasználni, ha az ezekből finanszírozott beruházások legkésőbb 2016 végéig befejeződnek.) Hasonló a helyzet egyébként a fonódó villamos esetében, mert ez szintén EU-s pénzből megy – mint minden közösségi beruházás Magyarországon, már évek óta. Így nem volt más választás: vagy az egymásba csúszó, jelentős közlekedési korlátozásokkal járó beruházások, vagy pénz az ablakban.

Emiatt a Magyar Urbanisztikai Társaság vezetője, Ongjerth Richárd sem tudott mást mondani a VS.hu-nak, mint, hogy „2013-ig elég lassú ütemben folyt a támogatások felhasználása, utána pedig már kapkodás volt megfigyelhető sok esetben, hogy el ne vesszen a pénz, így nem biztos, hogy mindent a legjobban készítettek elő”. A szakember szerint „csak abban lehet bízni, hogy a mostani, mintegy 350 milliárdos fővárosi fejlesztési csomag esetében másképp történik majd”.

Az EU-s határidők szorítását a BKK is elismerte. A weboldalán azt írta: „azzal, hogy a kényelmetlenségekkel járó építkezéseket egy időben végezzük, nemcsak az Európai Unió által meghatározott határidőket tudjuk tartani, de az egymáshoz közel eső területeket sem kell három különböző időpontban lezárni, ezzel pedig jelentős időt és pénzt takarítunk meg a budapestieknek. A BKK emellett az egyes felújításokról is magyarázatot ad, ezt ide kattintva olvashatja.