Bemondásra kéne elhinnünk, hogy a BKV nem gyatra buszokat vesz a Várba

Fotó: MTI / Sóki Tamás

-

Tavasszal tesztelték a Várban a BKV-tender egyik esélyesének tartott magyar busztípust, még Varga Mihály miniszter is a sofőrülésbe ült. Úgy tudjuk, érdemi kifogások merültek fel a busz ellen, de ezt lehetetlen ellenőrizni: amikor erről a közlekedési társaságot kérdeztük, kiderült, szokatlan módon nem készült jegyzőkönyv a tesztről.


„Tesztjárat” felirattal tűnt fel a Várban márciusban egy elektromos midibusz - a BKV a 16-os vonalán próbálta ki az Evopro nevű magyar cég gyártmányát, a Modulo Medio Electricet, hogy megfelelne-e erre az útvonalra. Az út tétje nem volt kicsi, a tender nyertese húsz midibuszt szállíthat, ezek a Várban, a Belvárosban és a Margitszigeten járnak majd. Kormányzati nyilatkozatok szerint később 50-60 darabra is bővülhet a midibuszokból álló budapesti járműpark.



Ehhez képest a tesztről semmiféle írásos jegyzőkönyv nem készült, ami minimum szokatlannak mondható. A BKV lapunk megkeresésére azt közölte:


A rendkívül gyorsan, valós időben zajló kommunikáció miatt az utólagos lezáró jelentés elkészítését nem tartotta szükségesnek egyik fél sem, ezért ilyen nem készült. Az élőszóban tett észrevételek, kifogások a partner cég beleegyezése nélkül nem kiadhatók a tesztelési megállapodás, valamint az etika értelmében.

Annyit azért megjegyeztek, hogy „a tesztelés időszaka alatt és közvetlenül azt követően a BKV szakemberei és a járművet gyártó cég konstruktőrei napi szintű személyes kapcsolatban voltak egymással, amely során a folyamatosan jelentkező észrevételeiket azonnal, élőszóban osztották meg egymással”.

A BKV részéről a cég tájékoztatása szerint „leginkább az utastér elrendezésével kapcsolatban merült fel némi változtatási igény, ezen felül pedig az egyelőre még ismeretlen technológiájú elektromos hajtással, valamint a kompozit karosszériával kapcsolatosan merültek fel nagy mennyiségben kérdések. A jármű gyártója által a napi szintű üzemeltetéssel és az azzal járó terheléssel kapcsolatban voltak jellemzők a kérdések”.


Egy BKV-s forrásunk szerint ugyanakkor a teszten kiderült, hogy a jármű tetejét tartó első oszlopok túl szélesek, ezért két oldalra nagy a vezető holttere. Az első ajtó túl hátul lehet a vezetőhöz képest, ami nehezítheti az első ajtós felszállást.

A legfontosabb viszont, hogy a forrásunk szerint a busz a Várban egy töltéssel nagyjából 110 kilométert futott, ami elmaradt a gyártó által ígérttől, és kevésnek bizonyulhat egy menetrendszerű üzemeltetés során, amikor akár 200 kilométert is meg kellene tenni az akkumulátorok újratöltése nélkül.

Igaz, a töltés a gyártó szerint ennél a típusnál a vetélytársainál egyszerűbben, akár az utcán is elvégezhető. Információink szerint ugyancsak komoly kérdés, hogy a kompozit technológiával készült karosszéria szilárdsága hogy bírja majd hosszútávon a várbeli macskakövet.



A jegyzőkönyv elmaradása azért is érdekes, mert más esetekben a BKV saját honlapján hozza nyilvánosságra ezeket. Itt olvasható például egy másik elektromos típus 2012 júliusi tesztjéről szóló összefoglaló jelentés, amely a Modulo Mediónál hiányzik.


A rendkívül részletes leírás kitér például arra, hogy a busz egy töltéssel 220-250 kilométert tudott megtenni, ez az érintett vonalakon elég volt az egész napos üzemre. Külön részben foglalkoznak a vezetőfülkével, leírva például, hogy annak megvilágítása a tesztvezető szerint nem elég erős, így télen, sötétben akadályozhatja a szükséges adminisztrációt, és az utastérrel is, odáig, hogy egyes kapaszkodókat feljebb kellene szerelni, vagy, hogy a légkondi nem mindig nyújt megfelelő teljesítményt.

A tesztről készült összefoglalóban a BKV Beruházási Szakigazgatósága külön megemlítette, hogy „egy elektromos autóbusz üzemeltetése nem feltétlenül olcsóbb, de legalábbis nem nagyságrendekkel olcsóbb” mint egy dízelüzeműé.


Jó kapcsolatok

Az semmiképp nem állítható, hogy az Evopro hátrányból indulna a versenyben. Varga Mihály pénzügyminiszter volt a busz első utasa, amikor a járművet a Várban tesztelték. Varga Mihály nemrég a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, „jó lenne, ha a BKV és a Volán is magyar buszokat, illetve magyar elektromos buszokat vásárolna majd”.

A cég ügyvezető-tulajdonosa, Mészáros Csaba tavaly januárban Orbán Viktorral közösen adta át a „Családbarát médiáért” díjat a Lánchíd rádió munkatársának, majd tavaly szeptemberben Glattfelder Béla, az NGM államtitkára tartott közösen sajtótájékoztatót vele, a politikus itt jelentette be: a kormány támogatja az elektromos közlekedést a Jedlik Ányos terv keretében.

Egy közbeszerzés már volt midibusz-ügyben: azt BKK írta ki és a Siemens-Rába konzorcium nyerte meg, de tavasszal a kormány megsemmisítette az eredményét.


Mi mennyi?

A típus áráról nincs nyilvános adat, erről a már említett tavaly szeptemberi sajtótájékoztatón Mészáros Csaba sem akart beszélni, csak annyit mondott, hogy a világpiacon 400-500 ezer euróba (mintegy 150 millió forintba) kerül egy ilyen busz, a húsz jármű így hárommilliárdos üzletet jelentene.

A végül kútba esett Siemens-Rába típus darabonként 185 millió forintba került volna.