Beindult az önkormányzatok fantáziája a csokra

Fotó: MTI/MTVA / Beliczay László

-

Milliókat áldoznak a költségvetésükből egyes önkormányzatok arra, hogy segítsék azokat a párokat, amelyek a családok otthonteremtési kedvezményével új lakást építenének a településen. A legkreatívabbak a Csongrád megyei polgármesterek, egymásra ígérnek, hogy őket válasszák azok, akik megfelelnek a csok és a bankok feltételeinek. Ez utóbbi egyébként nehezebb, mint sokan gondolnák.


Ásotthalom az elsők között ígért ingyentelkeket a nagycsaládosoknak. Toroczkai László polgármester szerint sokan jelentkeztek ugyan a felhívásra, végül három komolyan vehető érdeklődő maradt. „Három fiatal párról van szó, közülük két család ásotthalmi, egy pedig szegedi” – mondja a polgármester a VS.hu-nak. Ők mind a csok, mind az önkormányzat feltételeinek megfelelnek. Itt ugyanis nem elég, ha házasok, van munkájuk, egészségbiztosításuk, és hitelképesek, az önkormányzat azt is kikötötte, hogy legyen középfokú végzettségük.



„Startra készen állunk” – büszkélkedik a polgármester, hozzátéve, hogy belterületről van szó, de a telkeket még nem alakították ki, és nem is közművesítették, egyelőre a közműcégek ajánlatára várnak. Az biztos, hogy a terület egy részét fel kell tölteni, mert lápos a vidék. Ez is pénzébe kerül majd az önkormányzatnak, akárcsak az aszfaltozás, csak ez utóbbi a költségbecslések szerint 7-8 millió forintot tesz ki. Településfejlesztésre 10-15 millió forintot különítettek el a 2016-os költségvetésben, ebből állnák a telkek kialakítását, közművesítését, feltöltését és az aszfaltozást.

Ásotthalmon 4 ezren laknak, nagyjából minden második ember tanyán. A településnek azon a részén, ahol az önkormányzat most ingyen adja a közművesített telkeket, egy ezer négyzetméteres terület 1 millió forintba kerül. Toroczkai nem számít arra, hogy óriási tömegek költöznek a magyar–szerb határ mellé, de ha „impulzus nélkül”, csak simán kínálják a telkeket, egyáltalán nem biztos, hogy gyermekes családok veszik meg azokat, márpedig „hálóval kell fogni a gyerekeket az óvodába” – teszi hozzá.


Telek ingyen is, meg nem is

Balassagyarmaton 15 darab, 630 és 800 négyzetméter közötti ingyenes építési telek közül választhatnak a nagycsaládosok. A város honlapján elérhető tájékoztatás szerint az elbíráláskor előnyt élveznek azok, akiknek már legalább két gyermekük van, és más településről költöznének Balassagyarmatra. Csach Gábor alpolgármester tájékoztatása szerint eddig két család pályázott, mindannyian faluból költöznének a városba, három gyerekkel.

Komlón 9 telket adnak oda ingyen azoknak, akik úgy döntenek, hogy új házat építenek, és ehhez igénybe veszik a csokot. Ezenkívül 1,1 millió forint is jár, felerészben vissza nem térítendő támogatásként, ha a szülők vállalják, hogy a gyerekek a város iskolájába vagy óvodájába járnak. Az önkormányzat azt is kikötötte, hogy csak az első lakás vásárlásához nyújt kedvezőbb feltételeket, és az igénylő családban az egy főre jutó jövedelem legfeljebb 80 ezer forint lehet.



Tamásiban foghíjtelkeket árulnak kedvezményes áron, és az önkormányzat 90 lakásos lakóparkot is épít a csokosoknak a város üdülőterületéhez közel eső, 3,5 hektáros, zöldövezeti területen.

Csongrádon maximum 1 millió forintos önkormányzati támogatás jár annak, aki leromlott műszaki állapotú ingatlant vesz, bontási engedélyt szerez, és ott előbb telket alakít ki, majd államilag támogatott hitelből új házat épít. Ezenkívül szinte ingyen, négyzetméterenként 1 forint plusz áfáért adja az önkormányzat a városszéli telkeit azoknak, akik hajlandóak ott új házat építeni. Úgy tudjuk, két családdal már szerződést is kötöttek.

Mórahalmon nem ingyen telket, hanem pénzt, vissza nem térítendő támogatást ad az önkormányzat azoknak, akik a helyi ipari parkban vállalnak munkát. Ott ugyanis több szakmából is hiány van. Nógrádi Zoltán polgármester szerint az önkormányzaton kívül a munkáltatótól is kérhető támogatás, így együttvéve akár több millió forint is juthat otthonteremtésre, és aki Mórahalmon vesz telket, épít házat, és ehhez a 10+10 millió forintos támogatást is igénybe veszi, az családonként maximum 1 millió forint vissza nem térítendő önkormányzati támogatást is kap. Az önkormányzat 250 ezer forintig a ház tervezési költségét is állja, és segít a banki ügyintézésben. „A város szolgálatában kiemelkedő tevékenységet nyújtó polgárok vonatkozásában a képviselő-testület egyedi döntése alapján további támogatás nyújtható” – olvasható a város honlapján.


Tiszasziget nagyon kis barátságos település

– mondja a polgármester, mégis sok az üresen álló terület. Az önkormányzat évente 10 telket adna ingyen, csak építkezzen valaki. A felhívásra 20-nál is többen érdeklődtek, a képviselő-testület a következő ülésén választja ki közülük azt a tízet, akikkel végül megállapodnak.

Azt szeretnék, hogy azok, akik úgy döntenek, Tiszaszigetre költöznek, vállalják, hogy a gyermekeik oda járnak óvodába, iskolába, és a közösségi életbe is bekapcsolódnak. Az érdeklődők között akad olyan, aki a közszférában dolgozik, a polgármester tájékoztatása szerint sokan főiskolát, egyetemet végeztek. Ferenczi Ferenc szerint az első benyomások nagyon pozitívak, de Tiszasziget csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér, „nem tudunk 40-50 családot fogadni, jó, ha az évi 10-et tartani tudjuk”. Az idei költségvetésben 9 millió forintot irányoztak erre elő, ebben benne van a házak megtervezése és újabb telkek vásárlása is.

Az 1800 lakosú csongrádi faluban most a legolcsóbb telek 500 ezer forint, míg a legdrágább 3 millió. Az, amit az önkormányzat kínál, nem közművesített, a területek 90 százaléka csatornázott, a többi közmű bevezetéséről azonban az új tulajdonosoknak kell majd gondoskodniuk.


Nem startoltak rá

Nemcsak a kisebb települések, a kormány is sokat vár a családi otthonteremtési kedvezménytől. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy számításaik szerint több százezer családnak jelent segítséget az új lakástámogatási rendszer. „Nyilvánvaló, hogy az a több százezer igénylő, akire hosszabb távon számítunk, nem egyszerre jelenik meg a támogatási rendszerben” – írta az államtitkár.


Egyelőre akadozik a rendszer

– írta közleményében a Duna House, utalva arra, hogy több pénzintézet többször is felfüggesztette a kérelmek befogadását, miután váratlanul érte őket az év végén hirtelen benyújtott módosítócsomag, amely azóta már többször is újra módosult. A bankok képtelenek voltak követni a változásokat, és még mindig vannak olyan pontjai a törvénynek, amelyekkel kapcsolatban felügyeleti állásfoglalásra várnak – olvasható a közleményben.

Eddig mintegy 1100 igénylés érkezett a bankokhoz, elsősorban használt lakásokhoz kérnek támogatást.

  • Az OTP-hez január óta 800 kérelmet nyújtottak be, ebből 42 volt a 10+10 milliós igény. A bank arra számít, hogy idén 20 ezer hiteligénylést kapnak, átlagosan 1,5 millió forint értékben. Ennek maximum a 20 százaléka kapcsolódhat új lakások építéséhez, a maradék használt lakások vásárlására menne. A bank szerint a 10+10 millió forintos támogatással mindössze az igénylők 1-4 százaléka élhet majd.
  • Az MKB Banknál eddig a százat sem érte el a benyújtott hitelkérelmek száma. Az igénylők többsége kétgyermekes, Budapesten vagy az ország keleti régiójában él, a támogatott hitel átlagos összege 8 millió forint.
  • Az FHB Bank több mint 200 igénylést fogadott be, 85%-ban használt lakásra. A kérelmek több mint harmadát Budapesten és Pest megyében adták be. Az FHB honlapján elérhető jogosultság-ellenőrző alkalmazást több mint százezren használták.
  • A takarékszövetkezeteknél több mint 15 ezren érdeklődtek január óta a csok iránt. Eddig nagyjából 2 ezer igénylést fogadtak be, ezek mintegy 30 százaléka mellé igényeltek az ügyfelek lakáscélú hitelt.
  • A CIB Bankban még senkivel sem kötöttek szerződést, noha mind a csok, mind a 3%-os hitel iránt sokan érdeklődnek.
  • A Budapest Banknál eddig leginkább az egy- és kétgyermekesek kértek csokot.
  • Az UniCredit Banknak az a tapasztalata, hogy az első körben azok építenek az új csokra, akiknek már van három gyermekük.

Bucsky Péter, a Cofidis szakértője úgy látja, hogy a 10+10 milliós, három gyermek után járó kedvezményt csak egy nagyon szűk kör veheti igénybe, de a januári adatok alapján egyelőre ők sem startoltak még erre rá. Szerinte, akiknek nem jár a legnagyobb kedvezmény, nem nyernek olyan nagyot, hogy csak emiatt fognának ingatlanvásárlásba.


Meglepetést okozhatnak a bankok

Ráadásul a bankok is szigorúak, megnézik, kiknek adnak hitelt. Jellemzően nem finanszíroznak tanyát vagy olyan ingatlant, amelyben nincs víz, esetleg áram. Az Otthon Centrum tájékoztatóján az is elhangzott, hogy nehezebb dolga van a hitelfelvételnél annak a párnak, amelyiknek az egyik tagja gyesen, gyeden van, esetleg tanul. Egy jövedelem nem elég a 10 milliós hitelhez.

A szakértők szerint hiába van leírva, hogy 10+10 millió forint jár, ebből csak az egyik 10 millió biztos, az, amelyet az állam ad, a másikról a bank dönt saját szabályai szerint. Ezek pedig meglehetősen szigorúak. Nem jár például a maximális 10 milliós hitel, ha a családnak nincs önereje, márpedig a szakértők tapasztalata szerint ahol több gyerek van, ott ez általában probléma. Az sem mindegy, hogy milyen ingatlanban gondolkoznak, megfelel-e az a fedezeti szabályoknak, itt is elúszhat a maximális támogatás. A bankok szigorúan veszik a jövedelemigazolást is, az Otthon Centrum munkatársai szerint 10 milliós hitelhez „komolyan fel kell öltözni”, mindegy, hogy az a hitel piaci kamatozású, vagy sem.


Költözni, de hova?

Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője úgy látja, még ha sokan is érdeklődnek a 10+10 milliós támogatás iránt, a piac kínálata szűkös, alig akad új építésű lakás. Szerinte használt lakást sem könnyű találni, mert a tulajdonosok kivárnak, hátha még magasabbak lesznek az árak.

Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője szerint viszont Budapesten és az ország nyugati felén már most is szárnyalnak az ingatlanárak: míg 2015 júliusában nagyjából 220 ezer forint volt egy négyzetméter, addig 2016 januárjában már 312 ezer.



Igazán nagy a fővárosban volt a drágulás, itt ugyanis az átlagos 323 ezer forintos átlagos négyzetméterárról 403 ezerre ugrottak az árak. Nincs olyan kerülete Budapestnek, ahol ne kerülnének többe a lakások. Krizsán Norbert, az Ingatlantájoló szakértője szerint „a leglátványosabb drágulás a belvárosi kerületeket jellemezte (V., I., VI.), itt ugyanis 2014 és 2015 között 35 százalékkal mentek fel az ingatlanárak. Így állhatott elő az az abszurd helyzet, hogy az V. kerületben például 730 ezer forintos négyzetméteráron kínálják az új otthonokat.”



A Cofidis szakértője viszont úgy látja, hogy noha bő 10 éves pangás után megindult az ingatlanárak növekedése – igaz, főként ott, ahol munkalehetőség is van –, európai összehasonlításban még mindig a magyar ingatlanárak a legalacsonyabbak.