Beindult a harc a légitársaságok legombolásáért

Fotó: MTI/MTVA / Földi Imre

-

A magyar utasok egy százaléka követel kártérítést, ha sokat késik a repülőgépe. Pedig 250-600 euró is járna. Ezt több cég is meglovagolja.


Már két cég is vállalja Magyarországon, hogy behajtja az utasok helyett a késésért és járattörlésért járó kártérítést, ami alsó hangon 250, de akár 600 euró is lehet az út hosszától függően. Egy belga hálózat mellett egy magyarországi alapítású vállalkozás, a Flight Refund Kft. is meg akarja vetni a lábát Kelet-Európában.


Reklamálni érdemes

A cég nem új a piacon, évekkel ezelőtt már megpróbálta befenyíteni a légitársaságokat. Akkor azonban a légi cégek komoly ellentámadást indítottak a kártérítés-behajtó ellen, így a Flight Refund kénytelen volt visszavonulót fújni. Az újrázás 2014-ben indult, akkor a cég kisebbségi tulajdonosa egy MNB-engedéllyel rendelkező követeléskezelő cég lett, a Pannon Hitel Pénzügyi Zrt. A kötelező adminisztratív körök megfutása után a társaság a kelet-európai régió meghódítását tűzte ki célul.

Nyugat-Európában már nem nagyon lehet új piacot szerezni, mert egyrészt már régóta működnek azok a cégek, amelyek a légitársaságoktól bevasalják a kártérítést, másrészt az utasok sokkal inkább tisztában vannak jogaikkal. A keleti régió azonban gyakorlatilag szűz terület. Az utasok alig egy százaléka van tisztában azzal, hogy joga van kártérítésre, s tesz lépéseket jogai érvényesítésére – mondta Varga Eszter, a Flight Refund Kft. egyik tulajdonosa. Márpedig kártérítés jár, ha a gép három órás késéssel landol, illetve a járatot törlik, vagy az utast valamiért nem engedik fel a gépre – tipikusan ilyen a túlfoglalás.


Vulkánkitörésre nem jár kártérítés


A kártérítést egy uniós rendelet szabályozza, eszerint nem kell fizetnie a légitársaságnak, ha a késés, törlés neki fel nem róható ok miatt történt. Ilyen főleg a sztrájk, az extrém időjárási körülmény, gyári hibára visszavezethető, a rendes karbantartás során fel nem fedezhető meghibásodás - ami nem keverendő össze a műszaki hibával. A meccs arról szól, hogy a légitársaság meg tudja-e magyarázni, hogy nem tehet a késésről, vagy sem. Ha nem, az utas megkapja a kártérítést.


Egyedül hosszadalmas intézkedni

Az utas eljárhat maga is, ám ez jó eséllyel azzal végződik, hogy magának kell ügyvédet szereznie, pereskednie és éveket várnia a kártérítés megítélésére. Az esetek többségében nem viszik végig az ügyeket, elfáradnak, s elfogadják a légitársaság által felajánlott, a kártérítés töredékét érő ajándék repülőjegyet. De az utas megbízhat egy erre szakosodó céget is, s akkor a cég visel minden költséget és nyűgöt, az utas pedig csak várhatja a pénzét. A cégek jellemzően 30 százalék körüli jutalékot kérnek.

Egyelőre az ügyek 90 százalékában még perre kell menni, de idővel, ahogyan a légi társaságok azt látják, hogy sorra bukják el a pereket, nagyobb arányt tesz majd ki a gyors megegyezés – mondta Varga. A kulcs tehát az, hogy egy-egy kártérítés-behajtó tud-e akkorára nőni, hogy tényező legyen, s a légitársaságok inkább gyorsan fizessenek. A Flight Refund elsődlegesen utazási irodákkal akar megállapodni, így az ügyeik jelentős része üzleti megbízásból származik majd. Ez sokkal biztosabb, mint az utcáról besétáló egyedi ügyfelekre várni – de természetesen bárki saját maga is jelentkezhet kárigényével. Ehhez csak a késett járatra szóló beszállókártyát, törlés esetén a jegyvásárlást igazoló dokumentumot kell bemutatni. Kártérítést követelni három-öt évre visszamenőleg lehet.


Ha uniós a cég, jár a pénz


Terjeszkedni kell

A magyar piac rendkívül kicsi, ezért a vállalkozás akkor lehet sikeres, ha a régióban mindenhol megjelenik. Így a cél a magyar mellett a cseh, szlovák, román, lengyel, török, bolgár piac megszerzése is, akár görög vagy németországi kitekintéssel. A magyar piac méretét jól mutatja, hogy tavaly 66,6 ezer Budapestről induló gép közül 187 késett több mint három órát, és 377-et töröltek. Ez gépenként átlag 200 utassal számolva 112,8 ezer potenciális kárigény, ám korántsem biztos, hogy mind után járna kártérítés – hiszen vis maiorra nem kell fizetni –, és biztosan nem fog minden utas kártérítést követelni. Ha mégis minden utas minden esetben kapna kártérítést, az a cégnek csak évi négymilliárd forint bevételt hozna. Valójában így a reális bevétel a milliárdos tételt sem érné el, így a román, lengyel vagy török piac megszerzése létfontosságú a fennmaradáshoz.

Mivel a kártérítés szabályozása uniós szabályozás alá esik, pénz akkor jár, ha az utazás valamilyen formában kötődik az unióhoz. Ha az utas a közösségen belül repül, tiszta sor. A magyar utasnak akkor is a budapesti irodát kell megkeresnie, ha Londonból repült Reykjavíkba többórás késéssel, a megfelelő illetékességről már az ügyvédek gondoskodnak – bíróság előtt csak meghatározott illetékességgel lehet megjelenni.

Akkor is jár kártérítés, ha egy uniós polgár egy másik EU-tagországból induló géppel harmadik államba utazik. Visszaútra nem jár semmi, csak akkor, ha a légitársaság uniós bejegyzésű. Vagyis ha Turkish Airlinesszal utazik valaki Isztambulba, s a gép késéssel száll le, jár a kártérítés, ám ha hazafelé késik a gép, akkor nem. Kivéve, ha Wizz Airrel jött – sajnos a terrorveszély miatt ezt a járatot felfüggesztette a társaság az idén nyáron, így ez már csak a korábban elszenvedett késésre igaz –, hiszen magyarországi cég lévén vonatkozik rá a szabályozás.