Befogtuk a nagy írók száját. Kitalálja, hogy kiét?

Forrás: Mafra

-

Hogy festene az orosz irodalom egyik remeke szavak nélkül? Ki ragaszkodott a magyarok közül annyira a pontosvesszőkhöz? Melyik krimiíró írásjelei a legárulkodóbbak? Elbántunk a világ- és a magyar irodalom néhány fontos alkotásával: megfosztottuk őket a betűktől. Találja ki, melyik irodalmi alkotás írásjeleit olvassa!


Valószínűleg kevesebb értelmetlenebb dolgot lehet csinálni egy James Joyce-regénnyel vagy egy Shakespeare-drámával, mint azt, hogy megnézzük, miként mutatnának szavak nélkül. Pedig egy Adam J. Calhoun nevű blogger pontosan ezt művelte a kedvenc könyveivel: csak a regények vázát, az írásjeleket hagyta meg, és minden mást – a számokat is – kidobált a szövegből. Az ehhez szükséges kódot pedig meg is osztotta.


Bár a központozás fontos része a szövegnek, hisz egyebek mellett az írói eszköztárról és stílusról is sokat elárul, illetve ritmizálja a szöveget, azért az írásjelekre lecsupaszított, és emiatt értelmezhetetlen „szövegekkel” nem sok mindent lehet kezdeni. Gyárthatunk például posztereket vesszőkből és pontokból, vagy készíthetünk néhány statisztikát arról, hogy pl. az Ulyssesnek hány százaléka kérdőmondat, és a Büszkeség és balítéletben mennyi pontosvessző van – ahogy ezt Calhoun is tette.

De mi inkább az ön tudását és megérzéseit teszteljük.

Tíz magyar és külföldi műből mutatunk részleteket: jártas-e annyira az irodalomban, hogy egy-egy alkotást az írásjelek használatának sűrűsége és milyensége alapján képes legyen beazonosítani?