Beengedik Magyarországra a génmódosított élelmiszert

Fotó: Robert Harding Heritage / Timothy Winter

-

Hamarosan életbe léphet az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás. A kormány már nem fél a választott bíróságoktól.


Évek óta húzódik a vita az EU és az Egyesül Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség – TTIP), amelyről egyre többen úgy vélekednek: nem is kötik meg végül a felek. A legnagyobb ellenérzést az Európai Unió tagállamaiban – köztük Magyarországon – az váltotta ki a TTIP-pel szemben, hogy szabad utat engedne a génmódosított (GMO) termékeknek, emellett olyan vitarendezési eljárást rögzítenie, amelynek értelmében nagyvállalatok választott bíróságokon beperelhetnék azokat az országokat, amelyek az egyezménnyel ellentétes törvényeket fogadnak el.

Bár a TTIP zátonyra futott, minden jel arra mutat, hogy az ugyanilyen feltételeket tartalmazó megállapodás Kanadával (Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás – CETA) zöld utat kap. A magyar országgyűlés kedden szavaz a megállapodás egyes részleteiről.

Már a CETA – és a TTIP – előkészítésekor nézetkülönbség alakult ki az Európai Bizottság és a tagállamok között. Brüsszel úgy vélte: a szerződés az EU és Kanada között jön létre, ezért annak jóváhagyásához nincs szükség a parlamentek engedélyére. A tagállamok azonban úgy ítélték meg, hogy a megállapodás beleszól a helyi törvényi szabályozásba is, mivel bár vannak uniós szintű részek a szövegben, akadnak tagállami hatáskört érintők is. Végül a Bizottság elfogadta az érvelést, így vált a CETA úgynevezett „vegyes” megállapodássá.

Kanada és Brüsszel között a tárgyalásokat lezárták, a szerződés szövege elnyerte végső formáját. Az uniós döntéshozatalra rálátó forrásunk jelezte: Pozsony számára – ebben a fél évben Szlovákia tölti be az EU soros elnöki tisztét – komoly diplomáciai fegyvertény lenne, ha sikerülne aláírni a CETA-t még idén. Úgy tudjuk, ezzel magyarázható a magyar kormány álláspontjának változása is. Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször jelezte: ugyanolyan fenntartásokkal kezeli a CETA-megállapodást, mint az USA-val kötendőt. Vagyis nem támogatja a választott bíróságok vitarendezési eljárását és Magyarország alkotmányban rögzített – XX. cikkely – GMO-mentességének feladását. Ennek ellenére a múlt héten a kormányfő közölte a Fidesz-frakcióval, hogy a kabinet saját hatáskörben aláírja a megállapodást. Forrásunk szerint Orbán ezzel Robert Fico szlovák kormányfőnek igyekszik gesztust tenni, hogy ne Budapest miatt maradjon el az ünnepélyes aláírás.

A magyar országgyűlés – ahogy a többi tagállam is – azt javasolja, hogy a CETA legtöbb rendelkezése már idén életbe lépjen, de a génmanipulációval és a választott bíróságokkal kapcsolatos részek nem, vagyis érvényben marad a most hatályos, GMO-mentességet előíró magyar szabályozás.

A megállapodás ellenzői – elsősorban a zöldszervezetek, a parlamentben pedig az LMP – szerint a CETA-n keresztül lényegében megvalósul a TTIP is, hisz az amerikai cégek könnyedén létrehozhatnak leányvállalatokat Kanadában, máris a CETA hatálya alá kerülve. A kormány eddig csak az USA mamutvállalatainak lobbierejétől félt, a kanadai cégekkel szemben ez az érv a kabinetnél nem jelent meg.

A génmódosított élelmiszerek tilalmát pedig – ahogy azt nemrég Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár elmondta – rég zárójelbe tették Magyarországon. Mikola kijelentette: a GMO-termékekre csak előállítási tilalom érvényes, ma is szerepük van például a takarmányozásban. Vagyis a nem génmódosított húst olyan állatokból állítják elő, amelyek génmódosított takarmányon érik el a vágósúlyt.