Beatricével támad Tarsoly Csabára az MNB

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

Visszautasítja Tarsoly Csaba vádjait a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Narancsban megjelent interjúja miatt büntető feljelentést tesz az MNB.


Az MNB büntető feljelentést tesz a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt és így akár 25 év szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett Tarsoly Csaba vádlottnak, a Quaestor volt elnök-vezérigazgatójának a jegybankkal, illetve annak tisztségviselőivel szemben ma napvilágot látott – a rágalmazás és becsületsértés tényállításait kimerítő – valótlanságai miatt – áll az MNB ma kiadott közleményében. A közlemény az „Aki hazudik, az csal, aki hazudik, az lop” idézettel indul, amely a keleti spiritualitás helyett a magyar punkrock nyolcvanas évekbeli klasszikusát idézi.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 tavaszán, alig 15 hónappal a pénzügyi felügyeleti jogkör átvételét követően, határozott és megújított felügyeleti módszertani vizsgálataival több mint 15 éves visszaélés-sorozatra derített fényt három befektetési szolgáltató, a Buda-Cash, a Quaestor és a Hungária brókercégeinél. A jegybank ezt követően folyamatos információnyújtással segítette a nyomozó- és vádhatóságokat, valamint a bíróságot a brókercégeknél történtek feltárásában, az érintett vezetők, tulajdonosok felelősségének tisztázásában – olvasható a jegybank közleményében.

Az MNB határozottan cáfolja a Magyar Narancs hetilapban ma megjelent, Tarsoly Csabával készült interjúban az MNB-vel vagy annak tisztségviselőivel kapcsolatosan megfogalmazott valótlan állításokat. Tarsoly Csaba 2015. március 9-én tett vallomásának jegyzőkönyvben való azonnali rögzítéséhez – az interjúban megjelent hamis állítással szemben – az MNB alelnöke ragaszkodott, erre a meghallgatás során sor is került. A jegybank a Tarsoly Csaba által elmondottakról és az aznap a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) székhelyén végzett helyszíni vizsgálat tapasztalatairól a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodáját még aznap, azonnal tájékoztatta.

A vádlott hamis kijelentésével ellentétben az MNB alelnöke „határozatlanság” helyett a valóságban tisztázó kérdéseket tett fel a Quaestor Financial Hrurira állítólagos – s mint utóbbi kiderült, hamis – „öncsődjét” március 9-én bejelenteni kívánó Quaestor-vezetőknek. Tarsoly ugyanis március 9-én délután az első meghallgatás során még mindig – hamis csődhelyzetre hivatkozva – megpróbálta félrevezetni a felügyeleti munkatársakat, továbbra is leplezni próbálván a vádirat szerinti bűncselekmények elkövetését.

A Hrurira jegybank által ismert adatai azonban ezeket az állításokat nem támasztották alá, ezért indokolt volt – és semmiképpen sem „határozatlanság” – az állításuk alátámasztására szolgáló adatok, információk, analitikák bekérése. Emiatt került sor néhány órán belül a Quaestor-vezetők második meghallgatására, amelynek végén a vádlott vallomását jegyzőkönyvezték.



Valótlan Tarsoly Csaba azon állítása is, hogy az MNB március 9-i, a QÉP-nél lefolytatott helyszíni célvizsgálata azt állapította volna meg, hogy az ügyfelek vagyona maradéktalanul megvan. A valóságban a jegybank e napon azt tárta fel, hogy a QÉP-nél jelentős, kb. 150 milliárd forint ügyfélvagyon hiányzik. A vádlott szintén a közvéleményt – vagy az ellene folyó büntetőeljárást – kívánja félrevezetni azzal az állítással, hogy a Hrurira vagy más Quaestor-kibocsátó számára az MNB 440 milliárd forint kötvénykibocsátást engedélyezett volna hosszú éveken át. A valóságban az MNB (vagy a mindenkori magyar pénzügyi felügyelet) nem hagy jóvá kötvénykibocsátásokat, kizárólag azt ellenőrzi, hogy a kötvénykibocsátási tájékoztatók felhívják-e az ügyfelek figyelmét a kockázatokra.

Valótlan a vádlott állítása azért is, mert a Quaestor-csoport korábbi években meghirdetett kötvénykibocsátásai 12 hónapra szóltak, nem adódnak össze. Harmadsorban az MNB egyetlen 70 milliárd forintos kötvénykibocsátási tájékoztató közzétételét hagyta jóvá 2014-ben, ezt megelőzően a feladatot a PSZÁF végezte. A kiadott határozat teljes mértékben jogszerű volt. A vádirat szerint a károkat ugyanakkor éppen az okozta, hogy a a Quaestor nem valódi, a közzétételi engedéllyel rendelkező tájékoztatónak megfelelő kötvényeket bocsátott ki, hanem csalással megkárosította ügyfeleit.