Bármikor újra lecsaphatnak a tengeri kalózok

Fotó: AFP / PUNIT PARANJPE

-

Messze nem ugyanolyan jelenléttel, de még mindig rettegésben tartják a vizeket a kalózhajók.


Riasztó mértékben emelkedik a kalóztámadások száma a nyugat-afrikai Guineai-öböl térségében, azonban a kelet-afrikai, szomáliai kalóztámadások egyre jobban háttérbe szorulnak. Több nemzetközi együttműködés próbálja a kalóztámadások, illetve a fegyver-, kábítószer-, embercsempészet útját elvágni, mivel a destabilizált afrikai országok egyedül erre képtelenek lennének.


A kalóztámadások kezdetben főleg az ázsiai térségben, Indonézia és Malajzia között található Malacca-szorosban okoztak komoly problémákat, azonban több mit tíz éve már Afrika tengeri útvonalait is ellepték a kalóztámadások, ezáltal a feketekereskedelem egyik fontos lebonyolítói lettek a kalózok. Évente 20 000 hajó (ezek a világ tengeri kereskedelmének 8 százalékát, a tengeri olajszállítás 12 százalékát bonyolítják le) közlekedik az Ádeni-öblön keresztül, vagyis a szomáliai kalóztámadások az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalat is veszélyeztetik.

A szomáliai kalóztámadások visszaveréséhez az Európai Unió EUNAVFOR (Atalanta) és a NATO Operation Ocean Shield haditengerészeti missziója is hozzájárult. Mindemellett a szomáliai kormányzat is megerősödött, és a hétköznapi élet is normalizálódni látszik. A Szomália partjainál 2008-ban életbe léptetett Atalanta-misszió volt az EU első haditengerészeti művelete a kalóztámadásokkal szemben.


Az EUNAVFOR (Atalanta) hadműveletben az Európai Unió haditengerészeti erői vesznek részt azzal a céllal, hogy biztosítsák a segélyszállítmányok Szomáliába jutását, ezáltal másfél millió ember élelmiszer-ellátását teszik biztonságosabbá. A második célkitűzés, hogy megvédjék a polgári hajókat és visszaszorítsák a kalóztámadásokat.

Az Operation Ocean Shield (OSS) a NATO által a kalózok ellen létrehozott szövetség, amely az ENSZ felkérésére már szerepet vállalt Afrika Szarvánál a World Food Program hajóinak kíséretében, amelyek a szomáliai kalózok megnövekedett támadásai miatt komoly fenyegetésnek voltak kitéve.

Az OOS szorosan együttműködik a kalózellenes műveleteket végző egyéb nemzetközi szereplőkkel. Ezek közül a legjelentősebb az Európai Unió EUNAVFOR Atalanta missziója, de említést érdemelnek még az orosz, kínai, indiai, maláj nemzeti tengerészeti kötelékek erőfeszítései is.

A csúcsidőszakot jelentő 2011-es év óta a cselekmények száma nagymértékben csökkent, amit jól mutat az is, hogy akkoriban 750 fő volt a foglyok száma, ez a szám lecsökkent 26 tengerészre, akiket jelenleg is fogva tartanak váltságdíj reményében.

Szomáliai kalóztámadások azonban továbbra is előbukkannak több-kevesebb sikerrel. Tavaly szeptemberben két iráni hajót is megtámadtak a szomáliai partok közelében, az egyiket elfogták és a partra vontatták; kétéves távlatban a kalózoknak ez volt az első sikeres akciójuk az Ádeni-öbölben. Novemberben egy thai és egy iráni halászhajót is megtámadtak – írja a CNN.

Néhány évvel ezelőtt rengeteg túszt is ejtettek, többségében amerikaiakat, briteket, indiaiakat és dél-afrikaiakat. A rakományok elrablásán kívül a túszokért kért váltságdíj volt a fő bevételi forrásuk. 2011-ben például túszul ejtettek egy amerikai nőt, 2014-ben pedig egy német-amerikai újságírót. Végül mindketten kiszabadultak az amerikai haditengerészet mentőakciója vagy váltságdíj révén, igaz, a férfi több mint két évet töltött fogságban.


A kalózok a csempészésen kívül még a túszejtésekből tudnak pénzt szerezni


Az elmúlt időszakban a korábbi kalózok közül többen áttértek az illegális halászatra, amely mindkétféleképpen békésebb módja a megélhetésnek, azonban tavaly márciusban két iráni tulajdonban lévő halászhajót már elfoglaltak a megélhetésüket féltő szomáliai halászok. Sokan éppen azért váltak kalózzá, mert a mérgező hulladékok és a külföldi, vonóhálóval halászó hajók miatt egyre szűkösebbé vált a tengeri halállomány. Habár a Szomáliát sújtó illegális halászatról egyelőre nincsenek hivatalos adatok, Jászin Ali Júszuf, Puntföld autonóm tartomány halászati minisztériumának főigazgatója szerint számos dél-koreai, kínai és iráni hajó halászik engedély nélkül vagy hamisított papírokkal az ország kizárólagos gazdasági övezetén belül.


Nigéria partjainál tavaly legalább 32 kalóztámadás történt. Michele J. Sison, az amerikai ENSZ-nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanács ülésén elmondta, hogy a kalóztámadások pusztítóak a nyugat-afrikai régió lakosságára nézve. A Chatham House londoni kutatóintézet egyik jelentésére hivatkozott, amely szerint naponta 400 ezer hordónyi nyersolajat lopnak el a Guineai-öbölben. Egyes becslések szerint Nigéria havonta nagyjából 1,5 milliárd dolláros (415 milliárd forintos) veszteséget könyvelhet el elsősorban a kalózkodás, a fegyveres rablások és a csempészet miatt. A diplomata úgy látja, hogy a hatástalan kormányzati intézkedések, a gyenge jogállam és a tengeri jogszabályok betartatásának elégtelensége mind hozzájárult a kalózkodás mértékének növekedéséhez a kőolajszállítás egyik fő útvonalának számító Guineai-öbölben.

Fodé Seck szenegáli ENSZ-nagykövet a tanácskozáson hangsúlyozta, hogy a tengeri bűncselekmények már nem korlátozódnak csak a kőolajszektort érő támadásokra, hanem egyre nagyobb problémát jelent az illegális halászat, a főleg migránsokkal való emberkereskedelem, valamint a kábítószerek, fegyverek és a mérgező szemét szállítása is.