Bankban tartja a spórolt pénzét? Akkor van egy rossz hírünk

Forrás: Thinkstock

-

Kettős szorításban találhatják magukat a magyar kisbefektetők. A szinte kockázatmentes betétek bukóra állnak, a rizikósabbakra pedig visszafogott az igény.


A válság és az elmúlt hónapok brókerbotrányai miatt kiábrándult magyar megtakarítóknak nem lesz könnyű dolguk a következő időszakban, mivel új helyzet állt elő a piacon. Az infláció a legfrissebb adatok szerint megkapaszkodott a pozitív tartományban, májusban 0,5, júniusban pedig 0,6 százalékos volt, szemben a korábbi hónapokban mért negatív értékekkel. Ráadásul a piaci elemzők gyorsulást várnak a következő hónapokban, a pénzromlás az év végén, jövő év elején már megközelítheti a 3 százalékot, a jegybank hivatalos inflációs célját.



Az infláció gyorsulása a 3 százalékos árstabilitási szintre önmagában nem probléma, de ha a spórolt pénzek hozamát részben meghatározó jegybanki kamat alacsony marad, akkor az a kicsike reálkamat - az infláción felüli nyereség - is eltűnhet, amit eddig legalább a lekötött betéteken zsebre lehetett tenni.


Márpedig a kamatszint alacsony lesz: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt időszakban kis lépésekkel soha nem látott 1,5 százalékra faragta le, és a legutóbbi kamatcsökkentéshez fűzött jegybanki kommentár szerint a középtávú inflációs kilátások alapján is úgy látja, hogy további kisebb mértékű kamatcsökkentés még beleférhet a következő időszakban.

Így van rá esély, hogy a július 21-i kamatdöntő ülésen is nyes egy picit a jegybank a jelenlegi 1,5 százalékos rátán, azt pedig, hogy az év vége előtt emelésekbe fogna az MNB, a piaci szakértők, köztük a Royal Bank of Scotland elemzői valószínűtlennek tartják. A jegybank eddigi kamatdöntéseiből is világosan látszik, hogy az erről határozó Monetáris Tanács jelenlegi tagjai az alacsony kamat hívei, tehát egy-egy kamatemeléshez nagyon nyomós gazdasági változás, érv kellene.

Mindezek alapján reális lehet a feltételezés, hogy a tartósan alacsony kamatszint és a közben gyorsulni kezdő infláció harapófogóba szorítja a spórolásra berendezkedőket. A biztonságosnak tekintett látra szóló banki betétek átlagkamata már májusban 0,38 százalék volt, ami eleve elmaradt a 0,5-0,6 százalékos inflációtól, de a gyorsuló ütemű pénzromlás a 3-12 hónapra lekötött betéteknél is negatív reálhozamot eredményezhet. Magyarul: az infláció megeszi a hozamot, illetve kamatot, a megtakarítók pedig bukni fognak a hagyományosan legszélesebb körben kedvelt banki megtakarításokon.



átrendeződő befektetések

„A lakosság alkalmazkodása az új, egyre alacsonyabb kamatkörnyezethez régóta tart, hiszen a válság hektikus éveiben megszokott közel 10 százalékos hozamok ma már nem érhetőek el kockázatmentes és rövid lekötésű megtakarítási formákkal” – magyarázta a VS.hu-nak Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának a vezetője. Azok a megtakarítók, akik szeretnének magasabb hozamot elérni, kénytelenek más, hosszabb időre lekötött vagy kockázatosabb pénzügyi eszközöket választani.


Ahogy ezt egyébként már eddig is egyre többen megtették. „Magyarországon a megtakarítással rendelkezők jellemzően nem tódulnak tömegesen a részvénypiacra, de az elmúlt években a lakossági állampapírok mellett jelentősen nőtt a kockázatosabb, ám magasabb hozammal is kecsegtető befektetési alapok vonzereje” – fogalmazott Tardos. Méghozzá elsősorban a múltban jó hozamokat felmutató kötvényalapoké, de sokat profitáltak az abszolút hozamú alapok és az ingatlanalapok is a friss pénzek begyűjtéséből. Ezzel párhuzamosan pedig apadt a bankbetétekben lévő összeg: a 2012-ben mért 7800 milliárd forintról mostanra mintegy 1000 milliárd forinttal.

Van még egy adat, amelyik remekül illusztrálja a befektetési jegyek népszerűségét. Állományuk 4100 milliárd forint fölé nőtt az idei első negyedévben, szemben az öt évvel korábbi 2000 milliárdos összeggel, amit nem túlzás brutális bővülésnek nevezni. Az állampapírok állománya pedig a 2010 eleji 700-ról 2500 milliárd forintra duzzadt.


Készpénz, készpénz, készpénz

A jegybanki adatsorokból ugyanakkor az is kiderül, hogy jócskán megnőtt a lakosságnál lévő készpénzmennyiség is: 2010 első negyedévében 1730 milliárd forintra rúgott a készpénzállomány, míg az idei év első három hónapjában már meghaladta a 3000 milliárd forintot. A készpénzboomban persze szerepe volt a tranzakciós illetéknek, de a főszerepet az egyre alacsonyabb kamatszint játszhatta, ami miatt egyre kevesebben bíbelődtek azzal, hogy bármilyen megtakarítási formát válasszanak.


Mindeközben emelkedett az alacsony hozamot kínáló látra szóló betétek népszerűsége is, arányuk a 2010 közepén jellemző 20-25 százalékról mára 40 százalékra nőtt, mert az alacsony kamatok miatt a megtakarítók nem bajlódnak a lekötésekkel.



Most viszont kétségtelenül új helyzet áll elő azzal, hogy a felfelé kúszó infláció mínuszba sodorja az elérhető reálkamatot, ez pedig csorbítja például a pénzpiaci alapok és a bankbetétek vonzerejét. Aki pozitív reálhozamot akar elérni, annak érdemes megfontolnia a lakástakarék-pénztárakat (már írtunk róla, hogy mennyire érdemtelenül keveset reklámozzák őket, pedig a legjobb tippek egyike), a lakossági állampapírokat (ezekről is értekeztünk már), és az olyan magasabb kockázatú befektetési alapokat, mint az abszolút hozamú alapok, a részvényalapok, esetleg az ingatlanalapok.


Igazán jelentős átrendeződés azonban aligha várható. A rizikómentes és könnyen felhasználható megtakarítási formák iránti kereslet ugyanis továbbra is erős, és a kockázatvállalási hajlandóságot a brókerbotrányok is erősen csökkentették.


Devizába nem érdemes menekülni

Hasonlóan látja a helyzetet Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere, aki egyenesen pénzügyi elnyomásnak minősíti a 'gyorsuló infláció – alacsony kamatkörnyezet' alkotta kombó miatt kialakult helyzetet. Úgy véli, a megtakarítók reálértelemben folyamatosan veszíteni fognak a vagyonukból. A gyenge forintot látva logikusan merülne fel a devizabefektetések ötlete, ám Zsiday szerint ez sem megoldás. Mint mondja, a magyar jegybank, még ha szeretné is gyengíteni a forintot, ezáltal hozamot generálva a devizabefektetéseken, nem biztos, hogy képes lesz rá.


Hiába mozog ugyanis most gyenge szinteken – 310-315 körül – az árfolyam az euróval szemben, 1-2 éves távlatban felértékelődhet a magyar valuta, ha maradnak a mostani gazdasági kilátások. Különösen akkor, ha ősszel megjönnek a kormány által várva várt felminősítések a nemzetközi hitelminősítő intézmények részéről. Ebben az esetben olyan alapok pakolhatják magyar eszközökbe, forintba a pénzüket, amelyeknek a szabályzata nem engedi, hogy bóvli kategóriájú célpontokat keressenek, ezért az utóbbi időben hanyagolták a magyar piacot.

Tardos Gergelyhez hasonlóan Zsiday is azon a véleményen van, hogy a hazai megtakarítók előtt egyedül a kockázatosabb eszközök maradnak, például a részvények és az ingatlanok (az utóbbiak piacán most akár egy apró garázzsal is lehet profitálni). Merthogy a tanulság mindkét szakember szerint egyértelmű: a minimális többletet produkáló bankbetéteken a jelenlegi kilátások alapján bukni lehet; olyan befektetési célpontokat érdemes keresni, amelyekben legalább nem értéktelenedik el a megtakarítás.