Balog: Ne csináljunk úgy, mintha eddig minden rendben lett volna

Fotó: MTI / Vajda János

-

Három órán keresztül beszélgethettek a miskolci tanárok Balog Zoltánnal, de nem sok haszna volt. Távlati ígéretekkel és értetlenséggel indult az oktatásügyi országjárás.


Három órán keresztül hallgatta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a miskolci városházán összegyűlt száznál is több tanár panaszait. A január 26-án meglepetésszerűen bejelentetett miniszteri látogatásból mára már az Országjárás az Oktatásról rendezvénysorozat első eseménye lett.


A miniszter a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tantesülete által november 27-én írt, ám a sajtóhoz csak január elején eljuttatott aggodalmait hallgathatta meg élőben is. A tanárok sokallták a gyermekekre nehezedő terheket, nehézkesnek érezték a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik) történő munkát és felszólaltak a túlzott adminisztráció ellen is. A VS.hu információi szerint a Klikkel és az oktatási rendszerrel a jelenlévők közül csupán egy intézmény vezetője volt elégedett, ám ezt az iskolát már átvette a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A tanárok elmondták, azt szeretnék, hogy az iskolák fenntartója és működtetője ismét ugyanaz a szervezet legyen. Erre azonban Balog azt válaszolta, hogy


a fenntartás állami irányításából nem tudunk engedni.

A miniszter szerint a tanulók túlterhelését érintő panaszokat meg fogja oldani a kilencosztályos általános iskola bevezetése. Arra azonban érdemben nem tért ki, hogy ezt a változtatást mikorra ütemezik be. Arra sem adott konkrét választ, hogy az iskolai kellékek központosított beszerzése által okozott gondot elvileg megoldó igazgatói kártyát – amellyel az intézményvezetők saját hatáskörben vásárolhatnak például krétát – mikor vezetik be, de meglebegtette, hogy a következő tanév elejére megkaphatják az iskolák.


Balog megígérte a tanároknak, hogy a minősítési és tanfelügyeleti eljárást egyszerűsíteni fogják. Illetve a minősítést a közelmúltban megszerző tanároknak nem kell attól tartaniuk, hogy tanfelügyelő látogatja meg az óráikat.

A nyílt levélben, illetve a Tanítanék.com-on futó, 22 ezer ember és több intézmény tantestülete által aláírt petíció alatt felhozott többi problémát nem kommentálta a miniszter. Azt azonban megjegyezte, hogy


az aláírásgyűjtés bizalomhiányt jelez.

Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte nem lehet minden problémát a Fidesz-kormány nyakába varrni. „Ne csináljunk úgy, mintha eddig minden rendben lett volna” – jegyezte meg.

A tanárok túlterheltségéről, a minősítési rendszer által teremtett iskolán belüli feszültségekről – az eltérő minősítések a fizetésben és a kötelező óraszámban is jelentkeznek – viszont nem beszélt Balog, annak ellenére sem, hogy az egyik meghívott igazgató felhozta a problémát.

A gyűlésen felszólalt Horváth Péter, a Győri Révai Mikós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke. Arról beszélt, hogy a győri és a miskolci iskolák problémái nincsenek távol egymástól, ezeket maga is látja igazgatóként. Az NPK vezetőjeként azonban az oktatásirányítás gondjait is átérzi. Ez egybecsengett a miniszter mondataival, miszerint „az oktatás közügy, mindenkinek joga van hozzászólni”, közben viszont a minisztériumban folyik a szakmai munka. Ez annak fényében érdekes, hogy a hermanos testület levelében azt kérte, hogy


jelenlegi, reformoknak nevezett akciókat azonnal függessze fel a kormány.