Baj-e, ha lassan felforr a Balaton?

Fotó: MTI / Varga György

-

Egy állat már kezdi feladni, hogy ilyen meleg a legnagyobb tavunk. Szerencsére ezen az egyen kívül viszont a többiek még jól bírják. De mi van a strandolókkal? Kell-e félni a pocsolyásodó víztől?


Teavíznek már jó a Balaton…

– írta egy hozzászóló a Köpönyeg.hu Facebook-oldalán arra a hírre reagálva, hogy hétfőn 28 fokos volt a Balaton. Egy másik hozzászóló ennél tovább ment:


Sajnos már a Balaton nem hűt – előbb vagy utóbb jön a halpusztulás is ilyen meleg vízben.

Ez azonban tévedés – tudtuk meg dr. G.-Tóth Lászlótól, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) igazgatójától –, még akkor is, ha csütörtökön már 29 fokos volt Siófoknál a Balaton, csak pár fokkal hidegebb, mint a levegő.

A meleg miatt a víz oxigéntartalma a felére esett vissza, ez azonban még mindig nem veszélyes a halakra, mondta G.-Tóth László.

Mert noha az igaz, hogy a 0 fokos Balaton literjében 14,6 milligramm oldott oxigén van, a 30 fokosban azonban már csak 7,5 milligramm, ugyanakkor az egyik legnagyobb oxigénigényű halnak, a sügérnek is csupán 5 milligrammra van szüksége. A süllőnek 3-4-re, a pontynak, harcsának 2-3-ra, a kárásznak pedig 1-2 milligramm is elég.

A halak a meleget is bírják, legfeljebb mélyebbre, hidegebb vízrétegbe úsznak.



Az idei tapasztalatok szerint a víz mostani melegsége csak egyetlen állatfajnak okoz problémát, az amuri kagylónak – mondta a BLI vezetője. A Keszthelyi-öbölben – ahol eleve a legmelegebb a Balaton – már elkezdtek kipusztulni. A fürdőzők is felfigyelhetnek rá: a rohadó kagylók a víz felszínére buknak, és ha a part felé fúj a szél, akkor látni őket a vízen.

Ez egyébként nem akkora probléma, az amuri kagyló – amely a legnagyobb puhatestű állat Magyarországon, kétkilósat is találtak – tájidegen állat, a kétezres években került a tóba, valószínűleg a Sión vitték fel a halak. Ráadásul a lárvái a halak bőre alatt élnek.


És a strandolók?


Balaton; természet; élővilág; haltelepítés; halászat; vízminőség

A vízminőséget kétféleképp is mérik. A tisztiorvosi szolgálat egy EU-s direktíva alapján keres az emberi szervezetre ártalmas baktériumokat és vírusokat is. Ezeknek nagy része az emberi fekáliából származik.


A BLI pedig az ökológiai vízminőséget vizsgálja, tehát azt, hogy az ökoszisztéma milyen stabil. Az intézet munkatársai kéthetente csónakba ülnek, és öt helyen mintát vesznek, ekkor mérik egyebek mellett a a víz oxigéntartalmát, pH-ját, hőmérsékletét, vezetőképességét, átlátszóságát, a fitoplanktonokat és zooplanktonokat (vagyis azt, hogy egy liter vízben hány élőlény van).

A hőmérsékletnek a vízminőséghez csak áttételesen van köze, mégpedig a vízálláson keresztül.

2010 és 2012 között nagyon alacsony volt a Balaton, sokan panaszkodtak is akkor arra, hogy a déli parton száz métert kell sétálni, hogy derékig érjen a víz.

Az utóbbi években erre már jobban odafigyelnek a szakemberek, és igyekeznek a legmagasabb szinten tartani a vízszintet, ami már csak azért is fontos, mert ilyen melegben, mint most, a vízszint egy centimétert csökken naponta.

Ha pedig alacsony a vízszint, akkor jobban elszaporodik a kék alga a víz felszínén, így romlik a Balatonból kinyert ivóvíz minősége, és fürödni is rosszabb benne. (Bár még így is szerencsésebbek vagyunk, mint a kínaiak vagy a japánok, ahol olyan kék alga is van, amely méreganyagot termel, és megbetegedést, szélsőséges esetben pedig akár halált is okozhat.)

A tudomány egyelőre még keresi a választ, hogy a balatoni kék alga miért nem mérgez, pedig elméletben képes lenne rá. A dolgot még érdekesebbé teszi, hogy előfordul, hogy két kékalga-fajta a mikroszkóp alatt teljesen ugyanúgy néz ki, mégis az egyik termel mérget, a másik nem.


A vízminőségre azonban még így sem lehet panasz, a néhány évtizeddel ezelőtti mélypont után mára már van annyira jó, mint a 60-as években volt, de tulajdonképpen már 1995 óta nincs vele gond. Ez főleg annak köszönhető, hogy a foszfor mennyisége jócskán lecsökkent, hiszen már nem kerül bele tisztítatlan szennyvíz (a Balaton környéki szennyvíz felét, amúgy sem a Balatonba, hanem a Dunába engedik), a mezőgazdaságban is kevesebb foszfortartalmú műtrágyát használnak, és a haszonállatok hígtrágyájából sem folyik már annyi bele, mivel jóval kevesebb állatot tartanak manapság.

A vizelettől sem kell félni. Tény ugyan, hogy gyógyszer- és hormonmaradványok kerülnek így a vízbe – és ez érvényes a Balatonba engedett szennyvízre is, ugyanis még nincs olyan olcsó technika, amellyel ki lehetne szűrni belőle ezeket a maradványokat –, ugyanakkor a tóban jelenleg két nagyságrenddel kisebb a koncentrációja, mint hogy az már az élővilágra is hatással lenne.

Naptejekkel és napolajokkal is szennyezzük a vizet, ugyanis amikor bemegyünk a vízbe, ezek leoldódnak rólunk. Ennek jeleit mi is észrevehetjük, amikor a strandon a víz felszínén olajfoltok jelennek meg. A BLI-nél azonban kiszámították, hogy ha a rólunk leázó összes napvédő szer a parttól legfeljebb egy méterre koncentrálódna, akkor is csak a vízibolhákra lenne egy kis hatása.


Külön tudomány

De mit jelent pontosan, hogy „a Balaton valahány fokos”? Ha az időjárás-jelentésben a Balaton mellett csak egy hőfokot látunk, akkor az a siófoki obszervatórium mellett, a tó 1 méteres mélységében mért hőmérséklet, de nemcsak itt mérnek a szakemberek, hanem a tó számos pontján, a parthoz közel és a tó belsejében is – mondta G.-Tóth László.

„Ez egy külön tudomány” – tette hozzá, ráadásul régen még sokkal bonyolultabb is volt, mert higanyszálas hőmérők álltak még csak a rendelkezésükre. Igaz, annak egy speciális fajtáját használták, mert miközben a víz bizonyos mélységű hőfoka érdekelte őket, a hőmérő kihúzása befolyásolta volna az eredményt.

Mára már elektromos mérőműszerek, szenzorok segítik a szakembereket. Ezek közül van olyan, amely fix helyen van, mint a siófoki, de vannak olyanok is, amelyeket csak egyes méréseknél eresztenek a vízbe.


Tihanynál miért hidegebb?

Az, hogy a Balaton egyes pontjain más hőmérsékletet mérnek, igen sok mindentől függ. Többek között attól, hogy egy öbölről van-e szó, az északi vagy a déli partról, illetve hogy ott sekély vagy mély a tó – mondta a BLI igazgatója.

Mindenesetre most tényleg melegebb a tó vize az átlagosnál, ami 23–26 fok között szokott lenni. Viszont igaz az is, hogy két-három évente elő szokott fordulni, hogy 30 fok körül alakul a Balaton hőfoka, sőt, a déli parton 34-35 fokot is mértek már.