Babszemnyi emberi agyat hoztak létre laboratóriumban

-

Először állítottak elő egy csaknem kifejlett emberi agy modelljét laboratóriumi körülmények között az Ohiói Állami Egyetem kutatói - írta a Huffington Post.


René Anand, a columbusi Ohiói Állami Egyetem professzorának közleménye szerint ha engedélyezik a mesterséges szervképződmény laboratóriumi alkalmazását, felgyorsulhat a neurológiai betegségek és rendellenességek, egyebek között az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint az autizmus, illetve az ellenük alkalmazandó gyógyszerek kutatása.


Anand azt mondta, a felnőtt emberi bőrsejtekből kifejlesztett, babszem nagyságú, tudattal nem rendelkező, de minden korábbinál tökéletesebb modell egy öthetes magzat agyára hasonlít és a teljesen fejlett emberi agy génállományának 99 százalékát tartalmazza.

A mesterséges agyat 15 héten át fejlesztették. Anand lehetségesnek mondta, hogy 16-20 hét alatt a hiányzó 1 százaléknyi génállományt is pótolni lehet. A professzor elismerte, hogy más egyetemeken is folynak hasonló kísérletek.

A bejelentésről szintén beszámoló BBC brit közszolgálati médiatársaság szerint az Osztrák Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai Intézetének kutatói 2013-ban jelentették be, hogy egy 9 hetes magzat agyának megfelelő, gondolkodásra képtelen mesterséges szervet állítottak elő. Anand szerint az ő agyuk más: miközben az osztrák sejtképződmények csak az agy egyes elemeit reprodukálták, az ő modelljében az érrendszeren kívül minden elem megjelenik: a gerincvelő, az agy összes fő régiója, több sejttípus, az idegpálya, de még a retina is.

A professzor szerint a kísérlettel nincsenek etikai problémák, mert a mesterséges agyat, amely egyébként sem gondolkodik, érzékelés útján nem stimulálják.

A Huffington Post cikke szerint más kutatók szkeptikusok Anand eredményeivel kapcsolatban, mert azokat közelebbről nem ismerhették meg, a vonatkozó adatokat nem publikálták. A szabadalom ugyanis még nincs meg.