Baán szerint a Lánchidat is kritizálták, most meg szereti mindenki

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Hétfőn este megtartották a Liget Budapest Projekt első nyilvános vitáját, amelyen a Városliget beépítésének miniszteri biztosa, Baán László, és az az ellen tiltakozó Karácsony Gergely, Zugló polgármestere vettek részt. A nagy érdeklődéssel övezett vitán Baán sztárépítészekkel és a Ligetben rejlő márkalehetőséggel érvelt, Karácsony szerint azonban a kormány szembeszáll a város akaratával, a közönség pedig nem kapott kielégítő választ a fák sorsát, és a tervezett felüljárót illetően. Felháborodást váltott ki a Szegedi úti felüljáró építésének elhalasztása.


A hétfői volt az első olyan esemény, amelyen a kormányzati projektet képviselő Baán László és a Városligetben létesítendő múzeumi negyed ellen népszavazási kérdést is benyújtó Karácsony Gergely nyilvánosan ütköztették érveiket. A közönséget javarészt zuglóiak alkották, így érthető módon Karácsony kapta a lelkesítő tapsokat, Baán fogadtatásának pedig már eleve nem tett jót, hogy a miniszteri biztos bő húsz percet késett a rendezvényről.


A vita első részében Baán László fölvázolta a liget fejlesztésének pillanatnyi helyzetét, ebben igazából semmi új nem volt; nem győzte hangsúlyozni, hogy világhírű sztárépítészek határozzák majd meg a park arculatát.

Csak röviden: az Új Nemzeti Galériát a Petőfi Csarnok helyére a japán SANAA építésziroda tervezi, a Magyar Zene Házát a Hungexpo egykori irodáinak helyén a szintén japán Sou Fujimoto, a Közlekedési Múzeumot Feszl Frigyes 1800-as évekbeli tervei alapján újítják fel, a még nyertes pályázatra váró Néprajzi Múzeum mellé kerül majd a Városligeti Színház, amit szecessziós stílusban húznak fel újra, a Biodómmal pedig Európa legnagyobb trópusi háza jönne létre. A Magyar Építészeti Múzeum és a Fotómúzeum Budapest ugye már korábban kiestek a projektből, a mellékes épületekről – amelyekről először idén januárban esett szó – mint a látogatóközpont, a néhány plusz vendéglátóhely vagy a nyilvános vécék, Baán nem beszélt. Ezekről viszont itt írtunk bővebben.

A miniszteri biztos megjegyezte azt is, hogy a Liget Budapest azért fontos beruházás, mert ez az első nemzetközi tervpályázat Budapesten a rendszerváltás óta, és Baán olyan családi szabadidőparkot vizionált, amely remek márkalehetőség a fővárosnak.



Ellentmond a főváros fejlesztési stratégiájának

Karácsony Gergely leszögezte az elején: örül, hogy rendeztek nyilvános vitát, csak hát ezt még a döntések meghozatala előtt kellett volna lebonyolítani. Nem kételkedett abban, hogy a tervezett múzeumok világszínvonalúak lennének, de szerinte úgysem fognak megvalósulni, hiszen a társadalmi nyomásgyakorlásnak engedett a kormány akkor is, amikor lemondott az építészeti és a fotóművészeti múzeumok megvalósításáról a parkban.


Azt mondta: a legnagyobb gond a projekttel, hogy még mindig nem kapott érdemi választ arra, miért éppen a Városligetben kell azt megvalósítani. Megjegyezte ugyanis, hogy ezzel a kormány szembefordul a fővárosi közgyűlés és a szakemberek által is egyetértésben elfogadott, hosszútávú fejlesztési stratégiával (Budapest 2030), amely a ligetet a közpark funkciójában erősítené meg, szó sincs benne új épületek felhúzásáról, csak a régiek lebontásáról. A stratégia része az is – tette hozzá –, hogy a beruházásokat a barnamezős területekre, lepusztult ipari részekre, foghíjtelkekre kell irányítani, és az a törekvés, hogy a kulturális turisztikai célpontokat széthúzzák a városban, Budapest gyakorlatilag egészében egy múzeumi negyed legyen. Pont az ellenkezője történik a Liget Budapest Projektben.

A polgármester azt mondta, hogy a stratégia elfogadása után pár héttel elődje, Papcsák Ferenc egy törvényjavaslattal végül kivette a városligetet a koncepció hatálya alól, ekkor hozták meg a liget felújítására vonatkozó törvényt 2013-ban.


Minden arról szól, hogy visszaállítsuk a régi nagy idők pompáját, ezzel elfelejtsük azt, hogy Magyarországon más is történt, mint hogy Orbán Viktor miniszterelnök lett.

Karácsony Gergely


Tarlós sem szereti

Karácsony szerint a Liget Budapest Projektet csak szimbolikusan, politikai értelemben lehet értelmezni. Szerinte a kormányzati politika jelenleg arról szól, hogy mindent, ami 1944 és Orbán miniszterelnöksége között történt, azt ki kell törölni, és visszafordítva az idő kerekét, az 1944 előtti évtizedek arisztokratikus légkörét, pompáját akarják visszaállítani, ami a liget felújításával és a várba való költözéssel együtt már 400 milliárd forintba kerül.


És ehhez kell valaki, mondjuk, egy Baán Laci, aki sztárépítészekkel meg megújuló zöldfelületekkel elveszi ennek egy kicsit a bukéját” – jegyezte meg.

Karácsony szerint teljesen nonszensz, hogy miközben a kormány beépítené a Városligetet, addig a Nyugati pályaudvar mögötti vasúti területen parkot hozna létre – mert, hogy ez is felmerült. Kiemelte, hogy Tarlós sosem nyilatkozott dicsérően a Liget Projektről, sőt, ha nem újságírók előtt beszél róla, akkor még hülyeségnek is nevezi.



Vonzóbb célpont lesz, mint a Müpa

A miniszteri biztos erre azzal érvelt, hogy korábban a Lánchíd vagy az Országház megépítése körül is ugyanekkora viták voltak, ma mégis a legtöbben szeretjük ezeket az építményeket. Azt mondta, hogy Magyarország „világelső az elszalasztott lehetőségekben”, ezért sem szabad most hagyni, hogy a projekt meghiúsuljon. Ráadásul nagyjából 150 éves hagyománya van annak, hogy a Ligetben fontos épületeket húznak fel, az intézményekkel tarkított közparkot már jóval korábban kitalálta a város magának, és a kormány csak folytatná a tradíciót.


A barnamezős beruházásokra is reagált: szerinte a Hungexpo és a PeCsa épületei annyira le vannak pukkanva, hogy a területükre való építkezés barnamezős fejlesztésként is felfogható. Hozzátette azt is, hogy a „családi citybreakre” alkalmas, a turistákat és a helyieket egyaránt vonzó megújuló liget többet tud majd nyújtani egy ipari terület kreatív rehabilitációjánál. A Müpát hozta fel példaként, ahova csak a programokért mennek az emberek, az a terület kizárólag sétálásra és a szabadidő eltöltésére nem tud senkit odacsábítani.


Ilyen pavilon épülne a nemrég lebontott lufis árusok helyén.


Karácsony szerint azonban a turisták nem a múzeumok miatt jönnek Pestre, és egy hosszú hétvégén ő sem kényszerítené arra a gyerekeit, hogy végigjárják a múzeumokat. „Hanem olyan városi kezdeményezések miatt jönnek a külföldiek, mint a romkocsmák vagy a Sziget fesztivál, és ezeket még csak nem is a politika találta ki előre”.

Szerinte a várost élhetővé kéne tenni, és Budapestnek sem most, sem korábban nem volt olyan fejlesztési stratégiája, ami igazán ezt szolgálta volna. A legnagyobb bajnak azt látja, hogy a beruházásra onnan vonják el a pénzt, ahol igazán szükség lenne rá.

A vita során szóba került a múzeumi épületek felhúzásának általánosságban vett feleslegessége is: a közönségben volt, aki szerint a Magyar Zene Házára nincs semmi szükség, mások szerint a Nemzeti Galéria maradhatna ott, ahol van. Karácsony azt is megjegyezte, hogy akár már meglévő, kihasználatlan épületekbe, mint amilyen a Bálna vagy Várkert Bazár, is kerülhetnének a múzeumok, szerinte „egy csomó olyan fejlesztés volt Budapesten, amiről csak azt tudtuk, hogy meg akarjuk csinálni, de azt nem tudtuk, hogy minek”.


Mi lesz a zölddel?

A közönséget legjobban a fák és a zöldterületek sorsa érdekelte, ez derült ki a hozzászólásokból. Baán azt mondta, hogy nincs olyan számítási módszer, amely szerint a Liget 7 százalékos beépítésével csökkenne a zöldfelület aránya. Míg az összesített zöldfelület – amelybe például a városligeti tó egy része is beletartozik – 60-ról 65 százalékra fog nőni, addig a teljes értékű zöldfelület is (ez alatt nagyjából a gyepet, a bokrokat és a fákat értjük) 58-ról 61 százalékra bővül. Hangsúlyozta, hogy egyetlen platánfát sem fognak kivágni, és körülbelül a fák 3 százalékát szedik majd ki. A közönségben ülő CivilZugló egyesület és Karácsony szerint azonban ezt nem tudhatják biztosan, mert nincs pontos adat a ligeti fák számáról, ahogy azt sem tudjuk biztosan, hogy a közművesítésre hogyan fognak reagálni a növények.


A legnagyobb felháborodást a Szegedi úti felüljáró megépítésének halasztása váltotta ki, a felüljáró ugyanis ahhoz kellene, hogy a Kós Károly sétány végeleges lezárását követően legyen hol elvezetni a nagy forgalmat. Ehhez képest Baán elismerte, hogy a 2019-ig megvalósuló projektben nincs benne a felüljáró megépítése.


Az újságírók elsősorban Baán Lászlót azokkal a képekkel kapcsolatban kérdezték, amiket a Habony Árpádhoz köthető cég kölcsönzött ki a Szépművészeti Múzeumból. Baán megerősítette, hogy főigazgatóként személyesen jó viszonyban van a miniszterelnöki tanácsadóval, és ő volt Habony esküvői tanúja is. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ez a személyes viszony nem játszott szerepet abban, hogy Jáksó László és Halkó Gabriellának közös cége, a BrandLab Kft. tíz, összesen közel 300 millió forint értékű barokk festményt – ezekről itt olvashat részletesen – kölcsönözhetett ki a múzeumból, amelyeket a cég Szerb utcai irodájában őrizték, ott, ahol Habony is sűrűn megfordult. Baán szerint a cég egy forgatáshoz akarta használni a képeket, de három hónap után azok visszakerültek a raktárba.