Baán László: A Liget Budapest kulturális és gazdasági hasznot is hoz

HÁTTÉR

Baán László

a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa

Budapest nemzetközi vonzerejéről beszélgetve szinte közhelyszerűen állapítják meg a szakemberek, hogy a város messze lehetőségei alatt teljesít, sokkal kevesebb külföldi turistát vonz, mint amelyre kínálata, történelme, látnivalói predesztinálják (fővárosunk látogatottsági adatai a hasonló bécsi, prágai mutatószámoknak csak az 50-60 százalékát érik el). Budapest ebben a pozíciójában alulértékelt: egyszerűen fogalmazva Budapest sokkal érdekesebb és jobb hely, mint amit a városról az ideutazók – s az ide nem utazók – feltételeznek, illetve tudnak.


Ennek oka sok tényezőben kereshető, az átgondolatlan városmarketingtől a turisztikai szempontból vonzó fejlesztések hiányán át sok okot fel lehetne sorolni. Az azonban nyilvánvaló tény, hogy Budapestnek az európai nagyvárosok turistákért zajló versenyében a jelenleginél jóval több olyan erős kulturális-turisztikai brandre, egyedi vonzerőre van szüksége, amely a hagyományainkra épül, s egyedülálló, sehol máshol nem fellelhető élményt kínál. A Városliget komplex és átfogó megújítását célzó Liget Budapest Projekt rendelkezik azon tényezőkkel, amelyek egy ilyen, a szakemberek által turisztikai mágnesnek mondott jelenség megteremtéshez szükségesek. Mindenekelőtt megvannak hozzá a feltételek, a hagyományok, hiszen az Állatkert 1866-os megnyitása óta eleink számos, önmagában is vonzó intézményt hoztak létre ebben a városi parkban, elég csak a Szépművészeti Múzeumra, a Műcsarnokra, a Közlekedési Múzeumra, a Vajdahunyad Várára, a Műjégpályára, vagy a Széchenyi Fürdőre gondolni. Így a 20. század elejére már egy olyan különleges, Európában egyedülálló városi park jött létre, ahol egyszerre és egyenrangúan volt – és azóta is van - jelen a kultúra, a szórakozás és a zöldterülethez kapcsolódó kikapcsolódás, a rekreáció. Ezt a már meglévő, s a budapestiek által oly annyira kedvelt unikális „együttállást” fejleszti tovább a projekt, öt új múzeumi épület – a FotóMúzeum Budapest (Magyar Fotográfiai Múzeum), a Magyar Építészeti Múzeum, a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, valamint az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum – létrehozásával, a Városliget zöldterületi bővítésével és rehabilitációjával, valamint a már itt lévő intézmények megújításával és korszerűsítésével. A projekt Európa jelenlegi legnagyobb új múzeumi fejlesztésével a kulturális turizmus 21. századi trendjeinek megfelelően, az új, önmagukban is jelentős vonzerőként működő, modern múzeumépületek létrehozását tűzte ki egyik célul, ugyanis nemzetközi gyakorlatban is a vonzó gyűjtemények képviselik a kulturális témára épülő tematikus városrészek egyik fő súlypontját.

Berlin, Bécs, München, Frankfurt, Amszterdam, Rotterdam, Washington és még sorolhatnánk tovább a híres és sikeres múzeumi negyeddel rendelkező városokat. Természetesen fentebbi példák mellett is oktalanság volna azt állítani, hogy csakis koncentráltan érdemes elhelyezni a városi múzeumok egy részét, majdnem akkora oktalanság, mint azt állítani, hogy nem szabad koncentráltan elhelyezni egy város közgyűjteményeinek bizonyos hányadát.

2018-ra a Városligetben a megújuló régi, és a létrejövő új intézmények rendkívül széles, egy új múzeumi negyedet is magába ölelő, ám azon messze túlmutató palettájának köszönhetően minden adott lesz ahhoz, hogy a Liget Európa egyik első számú, a kulturális turizmusra és a minőségi szabadidő eltöltésre épülő, családi-turisztikai desztinációjává váljon. A megújult Városliget így a turizmus egyig fontos területén, ún. családi city-breakek piacán a turistákért zajló versenyben egy olyan egyedi komplexitású helyszínt tud majd nyújtani, amely akár egy egész hétvégére is színvonalas programot, maradandó élményt kínál a különböző korú és érdeklődésű családtagoknak.

S ha már egy ilyen új brand – a velünk versenyző számtalan város helyett -Budapestre vonz majd új vendégeket, azok természetesen nem fognak megállni a Liget határainál, hanem akárcsak a többiek, bejárják majd a város számukra élményt kínáló egyéb helyszíneit is – aki ennek az ellentétét állítja, az nem látott még élő turistát. S ugyanígy természetes az is, hogy a Városliget megújulásának, zöldfelülete bővülésének és rehabilitációjának, az általa nyújtott kínálat minőségemelésének elsődleges kedvezményezettjei - a megnövekvő turistaforgalom mellett is - a helyiek, a Liget régi és új rendszeres látogatói lesznek.

Ez a szinergia a barnamezős beruházások, foghíjbeépítések, vagy régebbi épületek rehabilitációja során nem jönne létre, így az ilyen megoldások pusztán a múzeumok elhelyezését oldanák meg, de Budapest nemzetközi turisztikai vonzerejét nem növelnék – vagyis a közpénzkiadás mellett nem számíthatnánk közpénzbevételekkel, ami pedig egy ekkora léptékű projekt esetében a mai gazdasági viszonyaink között alapvető fontossággal bír. A Liget Budapest projektnek – számos más előnye mellett – kiemelkedő értéke, hogy nem pusztán kulturális, hanem gazdasági hasznot is hoz az országnak.

A Liget Budapest fejlesztésnek köszönhetően megnövekedett turistaforgalom hatására ugyanis, ahogy azt a KPMG gazdasági hatástanulmánya is rögzíti, nemzetgazdasági szinten várhatóan 10 évben belül megtérül majd a Liget Budapest Projekt megvalósítási költsége. A vonatkozó tanulmány szerint a Projekt 2018-as befejezését követő 10 éven belül, 2028-ra a fejlesztés által generált bevételek már kiegyenlítik annak teljes bekerülési költségét. A számítások szerint a fejlesztés befejezését követő évben, azaz 2019-ben, a Ligetben található intézmények látogatóinak száma a jelenlegi 4 millió főről 5,9 millió főre nőhet, és várhatóan a negyedik évben stabilizálódik majd, évi 6,2 millió főben, ezen belül pedig legalább évi háromszázezer fővel nőhet a Budapestre érkező külföldi turisták száma.

Összefoglalva: a Liget Budapest Projekt megvalósítása olyan lehetőséget biztosíthat Budapestnek, amely a kulturális turizmus területén új, az eddigieknél erősebb pozíciókat jelent majd a városnak Európában. Mindezt úgy, hogy a meglévő értékeket ötvözi a 21. század legkorszerűbb megoldásaival, így hozva létre egy új, erős, de könnyen értelmező, vonzó brandet Budapest és Magyarország számára. S természetesen a megújult Liget nemcsak a kül- és belföldi turistáknak, hanem a budapestieknek, a környéken lakóknak, a Városliget mindennapos használóinak is minden szempontból többet és jobbat fog nyújtani, mint jelenlegi állapotában.



A városligeti fejlesztés elemei

A Liget komplex és átfogó fejlesztése során egyidejűleg valósul meg az új múzeumok felépítése, a meglévő múzeumok (Szépművészeti Múzeum, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) és történeti épületek (Vajdahunyad vára) felújítása, az Állatkert nagyszabású fejlesztése, valamit a park zöldfelületének rehabilitációja és bővítése.


A zöldfelületi fejlesztés

A Városliget évtizedek óta elhanyagolt zöldfelülete a projektnek köszönhetően megújul és jelentős mértékben gyarapodik. Ma a parknak csupán 60 százaléka zöldfelület és nagyrészt az is elhanyagolt, gondozatlan. A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekten belül. A Liget beépítettsége az új épületek átadása után is a jogszabályban előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete a fejlesztésnek köszönhetően viszont a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd. Mindez úgy valósulhat meg, az új épületek a park jelenleg lebetonozott részein és az elbontandó épületek (a romos, volt Hungexpo-épületek és a Petőfi Csarnok) helyén épülnek majd fel, a parkban található, fölösleges, nagy lebetonozott, lekövezett területeket egy jelentős részét pedig feltörik és visszazöldítik majd. A park teljes megújítására és zöldfelületi bővítésére a Városliget Zrt. idén májusban hirdet majd tájépítészeti tervpályázatot, melynek eredményeképpen a jövő év elején indulhatnak majd a munkálatok. E pályázat keretében találnak majd helyet az új rekreációs funkcióknak is, így kap helyet majd a parkban egy kivilágított futókör és új játszóterek, sportpályák és pihenőkertek is lesznek majd a Ligetben.


A múzeumok

A Liget Budapest Projekt keretében felépítendő új múzeumok létrehozásának egyik mozgatórugója, hogy a szóban forgó kiemelkedő értékű közgyűjtemények jelenleg gyűjteményükhöz méltatlan, korszerűtlen épületben működnek.

A Néprajzi Múzeumnak költöznie kell, hiszen mostani épületébe a Kúria költözik vissza, és az épület – mint általában a nem múzeumi célra épült épületek – alapvetően alkalmatlan gyűjtemények őrzésére és bemutatására.

Ez igaz a Magyar Nemzeti Galéria épületére is, amely a 60-as, 70-es években történt felújításnak köszönhetően szintén nem alkalmas a korszerű múzeumi működésre, kiállító- és közösségi terei, valamint a szakmai munkához szükséges helyiségei csak nagy kompromisszumokkal működtethetőek. A fotográfia esetében nagy adóssága a kulturális politikának, hogy a világszerte legismertebb magyar képzőművészeti ágnak máig nincs méltó otthona, a Magyar Fotográfiai Múzeum ma egy néhány száz négyzetméteres kecskeméti ingatlanban található, évi mindössze 3000 látogatóval.

A Magyar Építészeti Múzeumnak egyáltalán nincs épülete, pedig igen értékes gyűjteménnyel rendelkezik, ám anyaga raktárakban porosodik, a nagyközönség elől elzárva.

A Magyar Zene Háza megépítése mellett pedig az szól, hogy bár Budapesten remek koncerttermek vannak, de a magyar zenekultúrának nincs olyan intézménye, amely a nemzetközileg legsikeresebb művészeti águnk történetét átfogóan, interaktív módon mutatná be, hasonló funkcióval, mint Bécsben a Haus der Musik vagy Párizsban a Cité de la Musique.


Az új múzeumi épületek

Az új múzeumok kapcsán elsőrangú szempont volt, hogy korszerű, a látogatói és a gyűjteményi szempontok szerint is világszínvonalú épületekben kapjanak helyet. Városligetben felépítendő új múzeumi épületek megvalósítására így – Magyarországon 100 év óta először – nyílt nemzetközi tervpályázatot írtak ki. A tervpályázat garantálta, hogy olyan múzeumok épüljenek a Városligetben, amelyek úgy lesznek kiemelkedő értékűek Budapest és Magyarország számára, hogy egyben funkcionálisan 21. századi megoldásokkal, világszínvonalon szolgálják a gyűjteményeket és a látogatókat. A tervezett épületeknek továbbá flexibilis tereket kell biztosítaniuk a következő évtizedekre a beköltöző intézményeknek és megfelelő körülményeket a látogatóbarát működéshez. A kiírásnál elsőrendű szempont volt az is, hogy az új múzeumok a kortárs építészet legmagasabb színvonalán maradandó esztétikai élményt nyújtsanak a látogatónak és hozzájáruljanak Budapest épített örökségének gazdagításához, úgy, hogy egyben tisztelettel kezeljék a Városliget történeti örökségét. A tervpályázatnak köszönhetően egyedi, erőteljes építészeti gondolatot megfogalmazó épületekből álló, jól felismerhető és azonosítható együttes jött létre, amely képes növelni Budapest és a magyar kultúra nemzetközi ismertségét, nyitott, átlátható, hívogató közösségi tereket biztosítanak a látogatóknak, úgy, hogy az új épületek egyúttal a fenntartható építészet elvárásainak is megfelelnek.

A pályázati felhívásokra csaknem félezer terv érkezett. Ezek közül a magyar és nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri döntése alapján a Néprajzi Múzeum a francia Vallet de Martinis DIID Architectes, a Magyar Zene Háza a japán Sou Fujimoto Architects, míg a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum a magyar Középülettervező Zrt. tervei alapján épülhet meg a 2018-ra teljesen megújuló Városligetben.
Az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum esetében április közepén hirdetett eredményt a zsűri, amely két pályaművet is első helyre sorolt. A két világhírű építésziroda, a Pritzker-díjas SANAA és a Snøhetta tervét egyaránt kiemelkedő értékűnek ítélte és első helyre sorolta a magyar és külföldi szakemberekből álló zsűri. A bíráló bizottság szerint mindkét első helyezett terv építészetileg kiemelt értéket képvisel és ezek a pályaművek a gyűjteményi és a látogató szempontok alapján is világszínvonalúak lesznek (a látványterveket itt nézheti meg.) A sztárépítészeket is felvonultató, meghívásos pályázat célja az volt, hogy egy olyan modern, korszerű, 21. századi követelményeknek megfelelő, építészetileg kiemelkedő értékű épületben kapjon új otthont az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum, mely méltó a Városligethez és az egyik legfontosabb magyar közgyűjteményi együtteshez is. Az eredményeket ismerve a pályázati felhívás elérte célját.

dr. Baán László
a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa


Vélemények

Baán László: Minden elemében többet és jobbat nyújt majd a Városliget
Várnai László, CivilZugló: Már mindenki mondja, hogy nem jó, tessék végre meghallani!
MUT: Mindent a maga helyén - A projekt felfüggesztését javasolják
Garay Klára: Maradjon meg közparknak a Városliget!
Építészfórum: Több ezer aláíró tiltakozott az új múzeumok ellen
Erick van Egeraat: Zöldfelületet a legnehezebb építeni
Puckó László: A Liget külföldön is jegyzett hellyé, új vonzerővé válhat
Vitaindító: Lesz-e haszna az új múzeumi negyednek?

Háttér:
Városligeti Építési Szabályzat, rendelet, 2014 július
Városligeti Építési Szabályzat, részletes, letölthető térkép
KPMG hatástanulmány - a projekt, mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a gazdaságra

VS-összefoglalók:
Liget Budapest az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum pályázatának eredményhirdetése után
Liget Budapest, 2014 június

Liget Budapest: Lesz-e haszna az új múzeumi negyednek?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN