Azt hitték, övék a lottóötös, mégis éheznek

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

„Nyakkendős úriemberek” tanították csaknem 3 ezer embernek az Észak-Alföldön, mitévők legyenek, ha kígyó marja vagy méh csípi meg őket vagy társukat munka közben. Az ESZOSZ erdészeti munkát ígért tartósan munkanélküli nőknek és férfiaknak, dolgozni azonban csak keveseknek sikerült. Sokan futnak a pénzük után, felmondólevél híján pedig nem is tudnának máshol elhelyezkedni. A szövetkezet türelmet kér.


Kösse fel a gatyáját, aki úgy dönt, hogy megkeresi az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) irodáját Budaörsön! E szövetkezetről az a hír járja, hogy 2,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól. A pénzből 2860 hátrányos helyzetű, huzamosabb ideje munka nélküli embernek kellett volna állást adni, de ez nem jött össze. Százakkal kötöttek villámgyorsan szerződést az Észak-Alföldön, először pénz volt, de munka nem, aztán se pénz, se munka nem lett.

A korábban tartósan munka nélküli emberek közül a szerencsésebbek ismét regisztráltatni tudták magukat a kormányhivatalokban, a kevésbé szerencsések pedig felmondólevél és állami támogatás híján tengődnek. Hiába keresik az illetékeseket, a megadott telefonszám folyamatosan foglalt. Arra pedig nincs pénzük, hogy Budaörsig utazzanak. Itt, a Kamaraerdei úti ipari parkban van ugyanis a szövetkezet irodája.



Kész labirintus

A telep messze esik a város központjától. Van itt bababolt, tüzép, biztonságtechnikai cég. Csak az ESZOSZ-t nem találjuk. „Nekem nem sokat mond” – mondja a Márvány-Gránit feliratú üzletből kilépő nő. Előttünk egy Offices feliratú épület, kész labirintus, jobbra is, balra is irodák, de egyik ajtóra sincs kiírva a szövetkezet neve. Az egyik leghíresebb katonai szentről, Györgyről elnevezett biztonságtechnikai céghez is kopogtatok, hiába. Egy férfi kidugja ugyan a fejét az ajtón, de kérdésemre, hogy hol az ESZOSZ, csak annyit mond, „fogalmam sincs”.

Az udvaron egy szürke Skoda félig lehúzott ablakát is megkocogtatom. Feleslegesen.

– Látja azt a fehér autót?

– Látom.

– Kérdezze azt a fiatalembert, az itt dolgozik! – passzolja tovább a sofőr az ügyet.

„Az ESZOSZ-t keresem” – fordulok a kisteherautó vezetőjéhez, mire az nagyot sóhajt, „ezren keresik őket, állandóan nálunk csöng a telefon, fogalmam sincs, kik lehetnek, nem tudok segíteni”.



Az épületrengetegben végül kis szerencsével ráakadunk az ESZOSZ-ra, a telep szélén szembejön a szövetkezet őrző-védője. A fekete pólós, magas, kigyúrt, kopasz férfi egy egyemeletes házhoz vezet, kéri, várjunk az ajtó előtt, mindjárt szól a főnöknek. Egy idősebb férfi és egy fiatal nő jön le a lépcsőn, egyikük a főnök. Ezzel sem jutunk azonban közelebb, a kérdéseinket nem tehetjük fel. Azt mondják, a ház előtt azt csinálunk, amit akarunk, be nem mehetünk.

Állítják, odabent diákokkal, dolgozókkal van tele az épület – közel egyórás ott tartózkodásunk alatt zsúfoltságnak, jövés-menésnek semmi jelét nem látjuk. Egy másik őrző-védőtől még megtudjuk, hogy az ESZOSZ 4-5 hónapja jött a telepre, majd „Elég lesz!” felkiáltással elhajtanak bennünket. Maradnak a külső felvételek és a megválaszolatlan kérdések, ami azért egy olyan szervezettől, amely állítólag 2,6 milliárd forintos uniós pénz felett rendelkezik, és több ezer rászorult ember alkalmazására vállalkozott, felettébb furcsa.



Százával toboroztak

Az Észak-Alföldön sem sokat tudtak az országos szövetkezetről. Mondhatni semmit. A román határ mellett, Hajdú-Bihar megyében, Bagaméron az utcán „szedték össze az embereket, erdészeti munkára toboroztak bennünket” – mondja a VS.hu-nak Ámik Anita. Ő áprilisban írta alá a szerződést, rajta kívül még 59 embernek lett ilyen papírja. „A férfiakat fűrészesnek, a nőket gyűjtögetőnek vették fel, és még voltak a csoportvezetők. Reggel 7-től délután 4-ig a vékony gallyakat kellett volna összegyűjteni, a füvet gereblyézni. Idővel mentünk volna busszal a Nyírségbe dolgozni.”

Ez volt az ígéret, de nem lett belőle semmi. „Egyszer szedtünk szemetet, júniusban.” Eleinte mégis fizettek nekik. „Áprilisban 9 ezret, májusban 62 500-at kaptam”. Többet azóta egy fillérrel se. Többször is rákérdezett, miért késik az utalás. Azt a választ kapta, türelem, a hiba a rendszerben van, amint kijavították, megkapja a pénzét. Szerződésében az szerepel, hogy minden hónap 10-éig utal az ESZOSZ. Az asszony furcsállta azt is, hogy munka sincs, de azt mondja, azzal nyugtatták, hogy a méhek miatt nem tudnak dolgozni az erdőben.

Apropó, méhek! A szövetkezet, mielőtt bárkit is leszerződtetett volna, gyorstalpaló tanfolyamot tartott. Itt a szerencsés kiválasztottaknak filmet vetítettek arról, hogy mit tegyenek darázscsípés vagy kígyómarás esetén, hogyan vágjanak fát és gyűjtsenek gallyat. Az ott hallottakból 12 kérdéses tesztet írattak velük még aznap, aki rosszul szerepelt, az nem kapott munkát.

„Nyakkendős úriemberek tartották” – idézi fel a debreceni tanfolyamot Hajdú Tünde. Azt meséli, tele volt munkára váró emberrel a városi Apolló mozi, „legalább 600-an voltunk, ott ültünk egész nap, reggel 8-tól délután 5-ig”. A 47 éves asszony sikeresen megírta a tesztet, átment az egészségügyi alkalmassági vizsgán, leadta a munkaruhája méretét, és várt. Munkát egyáltalán, pénzt az elmúlt két és fél hónapban nem kapott. Azt mondja, egy emberről hallott, akit egy alkalommal munkára hívtak, de miután aláírta a jelenléti ívet, azt is hazaküldték.

Hajdú Tünde úgy látja, most rosszabb helyzetben van, mint amikor munkanélküli volt.


Itt vagyok pénz nélkül, fűnek-fának tartozok.

Az asszonynak idős édesanyja próbál segíteni, „nem lehet két lakást az örökkévalóságig fenntartani, emberek ezrei kerültek utcára, gyerekek éheznek” – sorolja.

„Van olyan család, akik szó szerint éheznek, így képzelje el” – mondja ezt már a bagaméri Ámik Anita, aki július 17-én még munkaruhát, négy nappal később pedig felmondólevelet kapott. „Azzal az indokkal rúgtak ki, hogy nem vettem részt az oktatáson” – magyarázza. Az asszony azóta újra regisztrált munkanélküli.


Nagy volt a nyomás

Akárcsak az a 100 nyírábrányi férfi és nő, akikkel szintén szerződést kötött az ESZOSZ, majd szép sorjában felmondott nekik. Az állást a vámospércsi munkaügyi kirendeltség hirdette meg, a közvetítésben a nyírábrányi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, Kanalas József is segített. „Nagyon nagy volt a nyomás, kellettek az emberek. Még az ápolónak tanuló lányomat is elvitték volna, ha hagyom” – meséli a férfi, aki abban bízott, ha a munkaügyi központon keresztül szerződtetik a nyírábrányiakat, az csak komoly munka lehet, a családjából is sokan elszegődtek.


Nem volt más lehetőségük, el kellett vállalniuk. Az első 3-4 hónapban egyáltalán nem dolgoztak. Fizetést mégis kaptak. Bementem a munkaügyi központba, megkérdeztem, hogy mégis milyen munkahely az ilyen. Azt mondták, ne foglalkozzak vele, örüljek, hogy így van.

A szövetkezet másfél hónapja tartozik a nyírábrányiaknak. Visszamentek a munkaügyi központba, ahonnan elküldték őket, azzal az indokkal, hogy ez már nem tartozik rájuk, nem tudnak mit csinálni. A VS.hu is kereste a vámospércsi munkaügyi kirendeltséget, kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

„Nincs itt semmi, az emberek napszámba mennének, helyette itthon ülnek” – panaszolja az önkormányzati elnök, akit naponta hívogatnak a szerencsétlenül járt falubeliek, de csak annyit tud mondani nekik, „gyerekek, nem tudok mit csinálni”.

Hasonló helyzetben vannak a bagamériek is: az önkormányzat szeptembertől csatornázásra venne fel férfiakat a faluban, de hiába vannak sokan munka nélkül, amíg nincs a kezükben a felmondólevél, nem tudnak elhelyezkedni. „Minden meg van állva” – mondja Ámikék szomszédja, aki papíron szintén dolgozott az ESZOSZ-nak, de a mai napig nem mondtak fel neki, így semmilyen állami támogatásra nem jogosult, egyedüli bevétele a 13 700 forintos családi pótlék. „Van ennél rosszabb is” – legyint, „van, ahol nyolc gyerek van”.


eszosz; első magyar környezettudatos szociális országos szövetkezet; kamaraerdő; budaörs


„Azt tapasztaltuk, hogy akik a nyilvánosság elé álltak, azok rosszabbul jártak, kirúgták őket, vagy biztos, hogy már nem kapnak pénzt” – hadarja egy jászfelsőszentgyörgyi férfi, aki éppen ezért nem is mond többet.

Hajdúék szerint viszont nem lehet hallgatni. A család feljelentést tett a rendőrségen.


Egy csalás áldozatai lettünk

– foglalja össze a feleség, Tünde, aki tisztában van vele, hogy az ügy akár évekig is elhúzódhat. És ha egyszer hozzá is jut a pénzéhez, akkorra már annyi adóssága lesz, hogy mire mindet kifizeti, megint a nulláról kezdheti.


Most a politikusokban bíznak a károsultak

Tüntetés is volt, előbb Debrecenben, majd Nyíregyházán mentek utcára a károsultak, akik nyílt levelet is írtak a Hajdú-Bihar megyei országgyűlési képviselőknek. Ebben úgy fogalmaznak,


az ESZOSZ csaknem háromezer embernek kínált biztos munkát, tisztességes bért, hosszú távú megélhetést. Elmondhatatlanul boldogok voltunk, hiszen alulképzett és tartós munkanélküliek voltunk és vagyunk, akiknek a munka világába való visszatérés ígérete felért egy lottó ötössel.

Levelüket azzal zárják,


tisztelt képviselő urak, megmozdul-e önökben a lelkiismeret és végre cselekszenek-e? Több mint két hónapja nem kapunk fizetést, munkánk sincs. Tudják, milyen érzés az éhes gyereknek azt mondani, hogy nincs!? Egy ördögi körben vergődünk, mivel papíron munkaviszonyunk van, ezért se segélyt, se közmunkát nem kaphatunk. Lopni nem akarunk, de akkor mit tegyünk?

Kérdéseikre egyelőre nem érkezett válasz. A levelet elküldték Orbán Viktor miniszterelnöknek és Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőnek is. Tőlük azt kérik, hozzanak létre azonnali segélyalapot a pórul járt emberek és családtagjaik megsegítésére.

Az ESZOSZ kommunikációért felelős munkatársa szűkszavú. A VS.hu kérdéseire Oles Barbara e-mailben azt írta, 3 megyében összesen 390 ember dolgozik. Korábban sem dolgoztak egyszerre 570-nél többen,


mert az erdészetektől a velük kötött megállapodásban szerepelő (sic!) 20 706 hektár erdő helyett eddig cca. 150 hektár (!!!!!) munkaterületet kaptunk. Akik dolgoznak, késedelem nélkül kapják a fizetésüket, akik nem dolgoznak, azok rendelkezésre állási díjban részesülnek. Ezek a kifizetések késnek. Jelenleg 2039 embernek van munkaviszonya, így kiszámolható, hogy hány embert érint a kifizetések késése.

1649-et.


Mit lehet tudni a projektről?

Hogy mely erdészetekről van szó, azt nem tudtuk meg, mint ahogy arról is csak közvetett információink vannak, hogy a 2,6 milliárd forintos vissza nem térítendő uniós támogatásból eddig mennyi pénzt használt fel a szövetkezet. Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő szerint 1,3 milliárd forintot kaptak, az ESZOSZ saját közleményei konkrét összegről nem szólnak. Mint írták, programjuk a TÁMOP 2.4.3.F-14/1 számú „Komplex Térségfejlesztési Környezettudatos Munkáltatói Program a hátrányos helyzetű, alulképzett munkaerő tömeges foglalkoztatása érdekében” címmel kiírt projekt keretében indult, az erre kapható támogatás pedig utólagos finanszírozású. Vagyis a foglalkoztatott munkavállalók bérkifizetésére is csak a kifizetést igazoló bizonylatok megküldését követően hívható le támogatás.

Állításuk szerint a felvett munkavállalók oktatása folyamatosan zajlik egy külső, felnőttképzésre szakosodott cég közreműködésével. A munkavállalók a munkavédelmi oktatáson felül 4-féle oktatásban részesültek és részesülnek mind a mai napig:

  • Erdei Biztonsági Szabályzat,
  • Erdei-Mezei munkavégzés szabályai,
  • Motoros fűkasza kezelő képzés,
  • Motorfűrész kezelő OKJ-s képzés.


Az ESZOSZ azt mondja, azok, akik az oktatáson részt vettek és ezt sikeresen elvégezték, már vízügyi és önkormányzati, erdészeti területeken folyamatosan munkát végeznek. A sikeres oktatás lebonyolítását azonban hátráltatja, hogy a dolgozók nagy része a kötelező oktatásokon sem jelenik meg.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára mindenesetre pár nappal ezelőtt bejelentette: a tárca kivizsgálja az ESZOSZ tevékenységét.