Azonnal nyissák meg a Rác fürdőt!

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

A fürdőzők és a turisták is birtokba vennék, a világ a csodájára jár. A főváros és a tulajdonosok vitája miatt azonban még dátum sincs, hogy mikor nyílhat meg Budapest egyik legvarázslatosabb helye.


Csak a kordon ideiglenes, a lakat a fürdő kapuján nem. Öt éve készült el a felújítás, és épült egy luxusszálloda is, de még nincs meg a dátum, hogy mikor nyílik meg a komplexum.


Valkó Csaba, az egyik tulajdonos szerint a fővárosi önkormányzat konstruktív hozzáállásával 4-5 hónapon belül megnyithatnának. Jelenleg évente nagyjából 100 millió forintba kerül a fűtés és az őrzés, ehhez jön még a 250-300 milliós állagromlás.


„A Rác fürdő üzemeltetési joga jelenleg a kizárólag magántulajdonban álló Rác Nosztalgia Kft.-nál van a vele 2002-ben kötött szerződés alapján. E 2002-es szerződés szerint a fürdő beindításának joga és kötelezettsége a kizárólag magántulajdonban álló Rác Nosztalgia Kft.-t terheli, így ők jogosultak dönteni a komplexum beindításáról” – közölte lapunkkal a főváros. Úgy tudjuk, ebben az önkormányzati ciklusban még nem történt érdemi egyeztetés a felek között, de április végén várhatóan újra asztalhoz ülnek. A helyzet nem egyszerű, a tulajdonosok és a főváros csődegyezséget kötött, és a két fél egymásra mutogat, hogy miért nem nyithat meg a fürdő. Már a felszámolás réme is megjelent, bár azzal vélhetően mindenki rosszul járna.


Ez a Flóra fürdő. Ha beindul az üzem, ide csak a bérletesek léphetnek be. Az exkluzív részen gyöngyökkel szórták fel a padlót, helyenként a falat is, a vendégeknek pedig külön szauna és pihenőszoba jár, utóbbiak mennyezetén barokk festményekkel. Anno a tető elhúzható volt, most nem az, de olyan hatást kelt.


Ide vonulhatnak vissza a VIP-vendégek. Jelenleg pára mindenütt: a néptelen fürdőben is feltöltöttek pár medencét. Már privát használatra gyanakodnánk, de kiderül, az épület fűtését oldják meg a termálvízzel.


Kis túlzással a fürdő bizonyos részein többet rontott az öt éve zajló jogvita, mint az azt megelőző másfél évszázad. Pedig a törökök építette fürdőt és a később, főleg Ybl Miklós tervei alapján hozzátoldott részeket használták már raktárnak, istállónak, az 1960-s években pedig több részét is barbár módon visszabontották.


Sokat segített a fürdő fennmaradásában, hogy a XX. századig mindössze három tulajdonosa volt, akik úgy tudták bővíteni a lehetőségeket, hogy közben meghagyták a korábbi épületrészeket is. 1860 fontos dátum a fürdő életében. Akkor ugyanis Heinrich Nepomuk János birtokába került, aki Ybl tervei alapján felújíttatta, majd romantikus stílusú medencékkel bővíttette ki.


A víz a magas vastartalom miatt sötét. 1891-ben ezt írták róla: „A forrás a Gellért-hegy északi sziklaoldalának tövéből ered, és rendkívül bő víztartalmú; 24 óra alatt 24,447 hektoliter vizet ad. Vizeinek hőmérséklete 43,4 °C.”


A török fürdő kupoláját már XXI. századi fogadótér veszi körül. Dévényi Tamás építésznek és csapatának a felújítás során több kor építészetét kellett összhangba hoznia. Szerencsére a korabeli építészek is kiváló munkát végeztek. A török részt fedő ólomkupola például távol tartja a galambokat, a madarak ugyanis megérzik a mérgező nehézelem jelenlétét, és elkerülik.


Ez a neoreneszánsz medencetér is teljesen megújult. A falon limoges-i csempe, a kupola tetőablakán árad a fény. A teremben lévő reliefeken pedig villanydrótot és a vasút szárnyas jelét is elrejtették. Apró üzenetek a múltból a technikai fejlődésnek.


Rácz-fürdő; Budapest

A kényeztetésre már 150 éve is sokat adtak. Speciális zuhany a test egészét locsoló rendszerrel. A fürdőben állt egy vízhajtású óra is, amelyet II. Pedro, az utolsó brazil császár küldött ajándékba. Ez is kedves gesztus volt tőle, de közel sem akkora tett, mint amikor uralkodása utolsó előtti évében felszabadította a rabszolgákat Brazíliában.


Rácz-fürdő; Budapest

Gyakorlatilag egy időkapun jutunk át a XXI. századi vasbetonkorból 1865-be. Ez a helyiség az eredeti, Ybl-féle zuhanyterem 1:1-es makettje. Az építészek nem újjáépítésnek hívják, mert Ybl a fürdő egy másik részén építette fel a zuhanyt, ahol jelenleg szálloda áll. Minden a korabeli fényképek, leírások és katalógusok alapján készült, egyedül a képen látható legtávolabbi szobor alsó része eredeti.


Rácz-fürdő; Budapest

Ülőkád és vízszintes zuhany. Ki hogy szereti.


Rácz-fürdő; Budapest

Dévényi Tamásék igyekeztek teljesen lemodellezni a XIX. századi zuhanyozási szokásokat. Akkoriban ugyanis nem jött 1-1,5 barnál nagyobb víznyomás a zuhanyból – szemben a ma érkező 6-7 baros nyomással. Korabeli ötlet, hogy az állandóan lelopott tekerő helyett talpvezérléses legyen a zuhany.


Rácz-fürdő; Budapest

A merülőmedence színét is a vastartalmú víz alakítja. Rendszeres használat esetén azonban könnyen karban lehet tartani.


Rácz-fürdő; Budapest

Ybl nem spórolt a díszítéssel. Épp ezért volt bántó, hogy a 60-as évek után még 2002-ben is volt rész, amit inkább lebontottak: egyszerűen beledöntötték a falakat az egyik medencébe.


Rácz-fürdő; Budapest

A tetőteraszról klassz a panoráma. Az élvezeti értékből azonban elvesz, hogy a főváros nem járult hozzá, hogy egy zajfogó fallal eltakarják a fürdő felett dübörgő Hegyalja úti autóforgalmat. Az indoklás szerint akkor az autósok elől vennék el a kilátást.


Rácz-fürdő; Budapest

Átjárók, lépcsők mindenfelé. A legenda szerint Mátyás király egy titkos alagúton járt le a várból áztatni magát. Ez azért nehezen hihető, mert közvetlenül a fürdő előtt vezetett a gellérthegyi szennyvizet szállító Ördögárok, az pedig nem valószínű, hogy Mátyás járata olyan mélyen futott volna.


Rácz-fürdő; Budapest

A török eredetű fürdő felújításakor azt kérték a tulajdonosok, hogy olyan legyen, mint a török korban volt. Olyan lett: nincs se fűtés, se mesterséges fény.


Rácz-fürdő; Budapest

A medence feletti kupola tetőablaka nincs beüvegezve. A tervek szerint télen behullik majd a hó a forró vízben ücsörgőkre.


Rácz-fürdő; Budapest

Ide az elmúlt öt évben csak egyvalami jár rendszeresen: a Duna. Az árvizeknél ugyanis elönti a föld színe alatt fekvő medenceteret. Szerencsére a falon ez egyáltalán nem látszik meg, a törökök ugyanis téglaport használtak a vakoláshoz, számítottak rá, hogy a fürdőben nem csak a medencébe kerülhet víz.


Rácz-fürdő; Budapest

Ebben az apró helyiségben működött a török korban a fodrász, a borbély, a pedikűr és a manikűr. Nem véletlenül nincs ablaka.


Rácz-fürdő; Budapest

Bár csak a napfénnyel számolhattak, a török mérnökök megtervezték, hogy minden ülőfülkére jusson a sugarakból, így nappal megfelelőek a fényviszonyok. A jelen kor fürdőzői kézi lámpákat kapnak, hogy azzal világítsák be maguk körül a teret.


Rácz-fürdő; Budapest

Bár a fürdő zárva van, a világ egyik legnagyobb vízügyi szaklapja már kiemelten foglalkozott a szépségével. Megegyezés esetén akár év végén megnyílhat a Rác.