Az utánpótlás elsorvasztása miatt csaphat össze a külügy és az Emmi

Fotó: MTI/MTVA / Bruzák Noémi

-

A nemzetközi tanulmányok tervezett megszüntetése miatt a felsőoktatási államtitkárság nemcsak a legbefolyásosabb egyetemekkel, de a diplomataképzést féltő külügyminisztériummal is összerúghatja a port.


Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) újra megpróbál belenyúlni a felsőoktatási létszámokba és szakokba, csakúgy, mint 2012-ben. Akkor a felvételi keretszámokat próbálta lefaragni, de az elképzeléseket elsöpörte a népharag. A kormányzati elvárás most a jelenleg mintegy 11 500-féle hazai szak és képzés 15 százalékos csökkentése.

Az elképzelések szerint több szakot is megszüntethetnek, így járhat a természetvédelmi mérnök, a kommunikáció, vagy a nemzetközi tanulmányok elnevezésű képzés is. Más hírek szerint utóbbi kettőt teljesen nem szántaná be az Emmi, de csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehetne tanulni őket.

A Magyar Rektori Konferencia egyik tagja a VS-nek megerősítette, hogy ezek a hivatalos formában egyelőre még nem közölt elképzelések valóban megfogalmazódtak Palkovics László felsőoktatási államtitkár részéről, még ha nem is feltétlenül a Rektori Konferencia ülésén, mint arról korábban a hírek szóltak, hanem a konferencia egyik szakbizottságának tanácskozásán beszélt erről az államtitkár.


A külügynek fontos a nemzetközi tanulmányok szak


Ugyanakkor egy, a kormányzati oktatáspolitika alakításában korábban szerepet játszó forrásunk, illetve egy nagy budapesti egyetem rektora is úgy látja, hogy – akárcsak 2012-ben – most is visszakozásra kényszerül majd az Emmi számos ponton. A szóba került szakokat ugyanis kifejezetten magas presztízsű képzésnek tartják, melyre önköltséges formában is sokan jelentkeznek. Ráadásul a jelek szerint a kormányzati elképzelésekkel szembemenve több intézmény kifejezetten erősíteni akar ezen a vonalon.

A képzés mellett kiáll a külügy is: megkeresésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke, Menczer Tamás a következőt válaszolta: „A KKM szempontjából az a leghasznosabb, ha az országban minél több helyen folyik színvonalas képzés nemzetközi tanulmányok szakon. A Corvinus Egyetemen zajló képzésről a KKM kimondottan jó véleménnyel van”.


Presztízs szak

A Külügyminisztérium február végén írt alá megállapodást a Budapesti Corvinus Egyetemmel a hazai diplomataképzés erősítéséről. Más helyen is fejlesztenek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem például február 27-én kötött megállapodás képzési és tudományos együttműködésről a Université de Toulouse le Mirail állami egyetemmel, többek között éppen nemzetközi tanulmányok terén.

Egy külügyminisztériumi forrásunk szerint a hazai diplomata kar számára is elfogadhatatlan a nemzetközi szakok megszüntetésének terve, még ha ez csak az alapképzésre vonatkozna is.

Az ügyben kormányzati előterjesztés készül majd, és ott születik meg a döntés is. Vagyis könnyen előfordulhat, hogy a közeljövőben az Emmi és a KKM csap össze a témában.


Palkovics László felsőoktatási államtitkár elképzelései sok vitát váltottak ki


közös fellépés

Információink szerint több érintett intézmény vezetője is egyeztetett már arról, hogy szükség esetén közösen lépnek fel Palkovics László elképzeléseivel szemben – az érintettek a legbefolyásosabb felsőoktatási vezetők közé tartoznak. Mint mondták, több fórumon is találkoztak Palkovics Lászlóval, melyeken az államtitkár arról beszélt, hogy a társadalomtudományi képzéseket komolyan át kell alakítani, és szűkíteni a megfogalmazása szerint „nem termelő szakmát” adó szakokon tanulók számát. Forrásunk azt mondta, az érintett intézményvezetők már ekkor megfogalmazták ellenvéleményüket.

Az ügyben természetesen az Emmit is megkerestük, konkrét kérdéseinkre egyelőre nem válaszoltak, de korábban a felsőoktatási stratégiával kapcsolatban azt írták a VS-nek: „az új képzési struktúrára a Magyar Rektori Konferencia tesz javaslatot, melynek illetékes szakbizottságaival folyamatosan egyeztet a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság. (...) Az egyeztetések zajlanak, végleges döntés még nincs. A vizsgálatnak többféle kimenetele lehet: a grémium javaslatot tehet arra, hogy egy adott szakra nincs szükség, vagy módosíthatja a tartalmát, vagy másikat hozhat létre helyette”.


Az Emmi 2012-ben egyszer már bejelentette, hogy terveik szerint a jövőben egy sor képzés nem részesül állami támogatásban, ezeken önköltséges formában lehet majd diplomát szerezni. Ilyen lett volna többek között a teljes jogász- és közgazdászképzés, valamint a most is emlegetett kommunikáció és nemzetközi tanulmányok szakok, az andragógia, vagy a Pokorni Zoltán egyik nyilatkozata nyomán elhíresült balneológia.

Az elképzelések nyilvánosságra kerülése akkor olyan tiltakozási hullámot váltott ki, ami a kormányt is meglepte. Heteken át folytak a hallgatói demonstrációk, a Hallgatói Hálózat nevű egyetemista szervezet aktivistái egyszer rövid időre lezárták a Lánchidat is, egy másik alkalommal pedig az ELTE egyik előadóterét foglalták el. Szegeden a megyei kormányhivatal épületébe ment be mintegy negyven hallgató, és bénította meg az intézmény működését.

Az ügyben végül megszólalt Pokorni Zoltán is, ő durvának, és túl gyorsnak nevezte a Hoffmann Rózsa államtitkársága által előterjesztett keretszámcsökkentéseket. Így végül – miután egy belvárosi luxus szórakozóhelyen „fiatalokkal konzultált” – Orbán Viktor kormányfő maga jelentette be 2012 decemberében, hogy visszavonják a tervet.


Kurucz Éva; Varga Mihály

Varga Mihálynak sem tetszettek korábban az EMMI tervei


A felsőoktatással egyébként is meggyűlt a baja az Emminek korábban. Már a felsőoktatási törvény tervezetét is sokan bírálták a Fideszben 2011-ben, a Hoffmann Rózsa vezette államtitkárság pedig az előző ciklusban három, a területtel foglalkozó helyettes államtitkárt is „elfogyasztott": Dux László a törvény elfogadása után távozott, utódja Kiss Norbert szintén.

Ezután érkezett Klinghammer István, akinek kinevezését a szakmában és a politikában is úgy értékelték, hogy a kormányfő megelégelte Hoffmann „bénázását”, és kivette kezéből a felsőoktatást. Más kérdés, hogy a Klinghammer-csapat által kidolgozott, a szakma által jónak tartott felsőoktatási stratégiát is szemétbe dobták a tavalyi választások után.

Más esetekben is előfordult, hogy az Emminek le kellett mondania elképzelései megvalósításáról a felháborodás miatt. 2011-ben nagy botrányt keltett például, hogy a közoktatás átalakítása kapcsán a tárca saját hatástanulmánya állapította meg, hogy az ugyan éves szinten 73 milliárd forintos spórolást hozna, de 633 iskola bezárásával és 8 ezer pedagógus elbocsátásával járna. Az Emmi akkor tagadta még a hatástanulmány létét is, de Hiller István egy oktatási bizottsági ülésen személyesen mutatta meg Hoffmann Rózsának. Az elképzelésekből végül nem lett semmi.