Az USA nincs meglepve

Fotó: AFP / STRINGER

-

Washington szerint szerencsétlen, de nem meglepő, hogy Oroszország egy iráni támaszpontról indított légicsapásokat szíriai dzsihadista fegyveresek ellen.


Az amerikai kormány álláspontját közlő Mark Toner külügyi szóvivő hozzátette: az iráni Hamadán légi támaszpont orosz igénybevétele nem akadályozza Washingtont abban, hogy Moszkvával együttműködve vegyen részt az aleppói humanitárius válság megoldásában vagy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szíriai fegyveres csoportjai elleni harcban.

Toner elmondta: az amerikai tisztségviselők még mindig nem kötötték meg a Kremllel a tervezett együttműködési megállapodást, és ennek okaként azt hozta fel, hogy Moszkva folyamatosan bombázza a Washington megítélése szerint mérsékelt és általa, valamint szövetségesei által támogatott szíriai lázadókat. Hozzátette, az Egyesült Államok megvizsgálja, hogy az orosz lépés nem sértette-e meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231-es határozatát, amely megtiltja harci repülőgépek ellátását, eladását és szállítását Iránnak.

Mark Toner megerősítette azt a korábban, a Kreml által nyilvánosságra hozott információt, miszerint az amerikai diplomácia vezetője, John Kerry telefonon egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. A külügyi szóvivő hangsúlyozta: az orosz–iráni együttműködés ellenére folytatódnak az amerikai–orosz egyeztetések Oroszország és az Egyesült Államok közös katonai akcióinak lehetőségéről az ISIS ellen.

Chris Garver ezredes, amerikai katonai szóvivő még Toner nyilatkozata előtt azt mondta Bagdadban, hogy Washingtont az orosz légicsapások megindítása előtt Moszkva – a repülésbiztonságról érvényben lévő közös megállapodás értelmében – a megfelelő időben informálta. Garver is megerősítette, hogy az Iránból indított légicsapások „nem érintik a koalíciós hadműveleteket sem Irakban, sem Szíriában”.

Az amerikai kormány álláspontját rendre visszhangzó Szabad Európa rádió kommentárja ezzel kapcsolatban egyrészt emlékeztetett, hogy Moszkva és Teherán januárban katonai együttműködési megállapodást írt alá, másrészt felhívta a figyelmet arra: az 1979-es iráni iszlám forradalom óta először fordult elő, hogy Teherán lehetővé tette egy külföldi országnak támaszpontjai használatát katonai hadműveletek céljára.