Az ukránok harmadának elege van Ukrajnából, és készek azonnal lelépni

Fotó: MTI/MTVA / Szergej Csuzavkov

-

Moszkva hívei csak egy évre vándorolnának ki, a nyugatosok viszont gyakorlatilag örökre.


Az ukránok 30 százaléka készen áll arra, hogy végleg elhagyja hazáját, míg 40 százalékuk néhány évig szeretne külföldön dolgozni – derült ki a Rejting kutatóintézet felméréséből. A megkérdezettek azért akarnak külföldre költözni, mert máshol jobb életkörülmények között élhetnének, vagy gyermekeiknek akarnak jobb jövőt biztosítani. A megkérdezettek 30 százaléka úgy vélte, Ukrajnában nem talál tudásának és képességeinek megfelelő munkát. Főként a fiatal vagy legfeljebb középkorú, megfelelő anyagi háttérrel rendelkező, magasan képzett férfiak mondták azt, hogy végleg elköltöznének. Többségük a nyugati és a középső országrészben él – mondta Olekszij Antipovics, a kutatócsoport vezetője.

A megkérdezettek mintegy 40 százaléka 1–5 év közötti időtartamra utazna ki külföldre dolgozni. Antipovics szerint harmaduk már érdeklődött is a lehetőségek után.


Kelet vagy nyugat?

Érdekes különbség van a nyugatpártiak és a Moszkva-barát tábor között. Az Ukrajna uniós integrációját támogatók több évig is külföldön dolgoznának, míg az orosz–fehérorosz–kazah vámszövetség hívei legfeljebb egy évig akarnak máshol élni.

A megkérdezettek harmada jelenlegi szakmájában szeretne elhelyezkedni, de minden ötödik készen áll az átképzésre is. Csaknem 40 százalékuk viszont bármilyen munkát elvállalna. A kutatásból nem derül ki, hova szeretnének kivándorolni az ukránok. A fő célországok hagyományosan a nyugat-európai államok és az USA. Kanadában is jelentős lélekszámú ukrán diaszpóra él, és az utóbbi években sokan kaptak állandó letelepedési engedélyt Csehországban.

A kijevi vezetés egyik legfőbb célkitűzése, hogy az ukrán állampolgárok vízummentesen utazhassanak az EU-ba. Petro Porosenko elnök vasárnap azt mondta: Ukrajna ehhez minden feltételt teljesített, és biztos abban, hogy a vízummentességről szóló dokumentumot az Európai Parlament aláírja és ratifikálja a november 24-i EU–ukrán csúcstalálkozóig.