Az szja-tól a pálinkaadóig – így adózunk jövőre

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

HÁTTÉR

58 féle adót, illetve adójellegű közterhet kell fizetni. Mindenkit beleszámítva havonta 33,5 ezer forint lakossági adó jut fejenként, egy dolgozóra pedig átlagosan 84 ezer. (Arról, hogy a béren kívüli juttatásokkal mennyit lehet majd spórolni 2016-ban, ebben a cikkünkben olvashat.)


Már 2015 tavaszán az adócsökkentés éveként harangozta be a kormány 2016-ot. Az egyik nagy dobásként sorolta be a személyi jövedelemadó (szja) 16 százalékos kulcsának csökkentését 15 százalékra. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavasszal azt mondta, hogy szja-csökkentés 120 milliárd forintot hagy mintegy négymillió embernél. Ebben a cikkben pedig számoltuk ki, hogy jövő évi adócsomaggal lényegében mindenki jobban jár, de a részleteket nézve az a helyzet, hogy a gazdagoknak lesz igazán jó.


A következő év közeledtével arra voltunk kíváncsiak, hogy a 120 milliárd forintos megtakarításból kinek mennyi jut, és mennyi adót fizetünk majd jövőre összesen, fejenként, illetve pontosan hány adónemben rójuk le a közterheket. Kiderül az is, hogy mely adók termelik a legtöbbet a költségvetésnek, és melyek azok, amelyek csak filléreket jelentenek.


Kevesebb helyett többféle adó lett

Az Orbán Viktor vezette kormány 2010-es hivatalba lépése óta rendszeresen jelezte, hogy az egyszerűsítés híve. 2010-ben az volt a Fidesz terve, hogy az akkor érvényben lévő 52 adónemből 12-16-ot dob a kukába. Ekkor került elő a söralátét méretű adóbevallás terve is, ám azóta sem javult a helyzet. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott lista szerint jövőre 58 adót és adójellegű közterhet kell majd fizetni Magyarországon.


-


Több mint 13 billió forint

13 083 milliárd, azaz 13,08 billió forint – a 2016-os költségvetés szerint a lakosság és a cégek legalább ennyi adót fizetnek majd az államkasszába – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium kérésünkre összeállított listájából. Az 58 adó közül 56-nál van konkrét bevételi terve a kormánynak, ám az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) esetében nincs pontos összeg. Az ekho-bevételek ugyanis részben az szja-kasszában, részben az Egészségügyi - és Nyugdíjalapokban landolnak, azokat ugyanis az oda befolyó összegekkel együtt könyvelik.



Az ebrendészeti hozzájárulásra szintén nincs terv, mert az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek a kivetéséről. A 13 ezer milliárdos adóbevétel egy magyar lakosra vetítve 1,3 millió forintot jelent. A 4 millió munkavállalót nézve pedig egy dolgozóra átlagosan 3,27 millió forint jut 2016-ban.



Ki mennyit fizet?

A 13 ezer milliárd forintot meghaladó összeget a cégek és a lakosság közösen fizeti, de érdemes azt is megnézni, hogy mekkora összeget fizet közvetlenül a lakosság: összesen 18 olyan adónem van, amely érinti. (Vannak olyan adónemek is, például a gépjárműadó, amelyet vállalkozások és a lakosok is fizetnek. Az egyszerűség kedvéért az áfát sem számoltuk a közvetlen lakossági adók közé.) A nemzetgazdasági tárcától kapott adatokból kiderül, hogy a tervek szerint a lakossági adókból jövőre összesen 4028 milliárd forint folyik be.

Ha teljes lakosságot nézzük, akkor jövőre átlagosan 403 ezer forint adó jut egy főre, ha pedig a 4 millió foglalkoztatottal számolunk, akkor egy dolgozóra átlagosan kevéssel több mint 1 millió forint millió adó esik. Azaz egy-egy foglalkoztatott havonta 84 ezer forint lakossági adót fizet. (A teljes lakosságot nézve egy lakosra átlagosan 33,5 ezer forint lakossági adó jut 2016-ban.)

Magyarország áfa-világbajnok

2016-ban tehát 58 adóból jön össze a 13 ezer milliárd forintos bevétel, ám a különböző adók között óriási különbségek vannak. A tíz legnagyobb bevételt termelő adó 10,8 ezer milliárd forintot biztosít majd az államnak, ami a teljes adóbevétel 83 százaléka.

Az adók – bevétel alapján – felállított rangsorát utcahosszal vezeti az általános forgalmi adó (áfa), amelyből 3352 milliárdot vár jövőre a kormány. Az áfa első helyezése nem meglepő, hiszen a világ legmagasabb áfakulcsa van érvényben Magyarországon. A fogyasztás megadóztatásában egyébként világelső Magyarország: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss felmérése szerint tavaly a GDP majdnem 17 százalékát fizettük ki fogyasztási adóként, ez pedig a legmagasabb érték a vizsgált országok közül, a második Dánia 15,2 százalékos eredménnyel.

Visszatérve a magyar adóbevételi rangsorra: az áfa után a szociális hozzájárulási adó következik 2537 milliárd forinttal és csak a harmadik a személyi jövedelemadó, amelyből 1658 milliárd forint bevételt vár a kormány. A áfával ellentétben az szja-terhelést tekintve nemzetközi összevetésben hátul áll Magyarország. Az említett OECD-lista szerint tavaly a GDP csaknem 7 százalékára rúgott az szja-bevétel, ennél alacsonyabb mutatót csak kevesen tudtak felmutatni, igaz, köztük van két régiós ország, Szlovákia és Lengyelország. (Emellett Chile, Törökország és Mexikó szed be kevesebb szja-t.)


Adó, ár, karácsonyfa


„Döglött lovak”

Az 58 adónem között vannak olyanok, amelyek a teljes bevételre vetítve lényegében észrevehetetlenek. A legkisebb összeg a kulturális adóhoz fűződik, ebből mindössze 100 millió forintot várnak jövőre. Szintén minimális, 200 millió forintos tétel az úgynevezett cukorilleték. A magánszemélyek jogviszony-megszűnéséhez kapcsolódó különadója 900 millió forintot hozhat, az ajándékozási illeték soron pedig 1,3 milliárdos bevételi terv szerepel. A Brüsszellel vívott pálinkaharcban elkönyvelt vereség miatt nincs mentesség a pálinkaadótól, amelyből azonban összesen csak 2 milliárdos bevételt várnak.