Az RTL Klub helyett most a legkisebb reklámközlőket sarcolja a kormány

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Kollányi Péter

-

Már azoknak is fizetniük kell, akiknek az adóalapja 100 millió forintnál több. Ötmilliárd forint fölött viszont egyre nagyobb az engedmény. Igaz, az Európai Bizottság vizsgálata miatt március eleje óta a magyar államnak tilos behajtania a reklámadót.


A 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén a kormany.hu-n közzétett módosító javaslat szerint. A jelenleg hatályos törvény szerint csak a félmilliárd forint feletti adóalaprész után kell fizetni, és 5 milliárd forintig az adó mértéke csak 1 százalék. Míg azonban 5 milliárd forint fölött sávosan változott az adómérték 10 százaléktól egészen 50 százalékig (ez utóbbi 20 milliárd forint feletti adóalaprész után), addig az új javaslat szerint a reklámadó mértéke egységesen 5,3 százalék lenne.

Az adómértékek változása a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. Egy átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a reklám-közzétételi adókötelezettségre vonatkozó adómértéket a 2014. évi és a 2015-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapításakor is alkalmazni lehessen. Ez azt jelenti, hogy visszamenőlegesen könnyítik az adókötelesek terheit.


A reklámadó, az RTL Klub és a politika

A kormány javaslata, amelyet május 9-éig lehet véleményezni, megemlíti, hogy a módosításra azért van szükség, mert az Európai Bizottság két szervezete is vizsgálja a magyar reklámadó jogszerűségét. Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős alelnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy veszélyben a média szabadsága Magyarországon. Az uniós biztos sérelmezte, hogy a reklámadót jelentősebb vita vagy egyeztetés nélkül fogadta el a parlament, és úgy vélte, bár a bevételek növelése a célja, valójában aránytalan mértékben egyetlen vállalatot, az RTL-t sújtja. A cég saját számításai szerint a legmagasabb adókulcs csak őket érinti.

„A következtetés nyilvánvaló. Az RTL egyike annak a kevés csatornának, amely nem a Fidesz-párti álláspontot hirdeti, nehéz azt gondolni, hogy bármi más lehetne a cél, mint kiűzni őket Magyarországról. A magyar kormány nem akar független, külföldi tulajdonú műsorszolgáltatót Magyarországon; egy méltánytalan adót alkalmaz, hogy elsöpörje a demokratikus biztosítékokat, és megszabaduljon valamitől, amiről úgy véli, kihívást jelent a hatalma számára” – írta Kroes tavaly nyáron a blogjában.

A kormány most hangsúlyozza, hogy az új adókulcsokkal ugyanannyi lesz a költségvetés bevétele a reklámadóból, mint az eddigi verzió szerint. Időközben viszont az RTL Klub éléről távozott Dirk Gerkens, aki harcias szószólója volt a tévécsatornát sújtó adó ellenzőinek. Idén március közepén a helyére átmenetileg az RTL Group regionális alelnökét, Andreas Rudast nevezték ki. Bár azt nem cáfolták, hogy tárgyaltak a reklámadóról a magyar kormánnyal, Rudas saját bevallása szerint csak nevetett, amikor azt olvasta, hogy Lázár János Berlinben „megzsarolta”.

A reklámadóból jelenleg egy árva peták sem folyik be. Az Európai Bizottság ugyanis március elején úgynevezett mélyreható vizsgálatot indított a reklámadó ügyében. Brüsszelben azt gyanítják, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak. Ezért megtiltották az adókulcs alkalmazását.