Az ovisok is megszenvedhetik a szociális segélyezés átalakítását

-

A kötelező óvodáztatással több tízezer gyerek esik el az eddigi támogatástól, miközben a helyhiány miatt mégis kimaradhatnak az oviból. A gyermekvédelmi szakemberek attól tartanak, hogy majd felmentik őket az óvodába járás alól, így számukra még az ingyenes étkezés lehetősége is megszűnhet.


Ezt a cikket a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott gyerekek illusztrálták. Segítse őket adója 1%-ával!


A parlament előtt van az a törvénytervezet, amely már az idei költségvetésben biztosítja, hogy meglegyen a pénz a szeptembertől beharangozott ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetésre. Vagy mégsem? A jogszabály úgy fogalmaz, hogy „kiegészítő” támogatást nyújt az ingyenes étkeztetéshez, azoknak a családoknak, ahol legalább három gyerek van, és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 130 százalékát, vagyis jelenleg 89 408 forintot. Mindehhez az év utolsó négy hónapjára gyermekenként összesen 9400 forintot határoz meg.

Az ingyenesség tehát nem vonatkozik egységesen minden gyerekre, csakhogy a jogosultság igazolása önbevallás alapján történne, ez pedig magában rejti a visszaélés lehetőségét. A gyermekéhezés megszüntetéséért harcoló Nemzeti Minimum program egyik aktivistája, Ritók Nóra ezért azt mondja, inkább a családsegítőkből és védőnőkből álló jelzőrendszert kellene működtetni, hogy valóban azok kapják a támogatást, akik rászorulnak.


Gyermekszemek a nyomorból. 2015, Magyarország."Nézz hosszan egy gyermekarcra, és látni fogod:ha van sors, hát nagyon korán elkezdődik." (Ancsel Éva).

Posted by Ritók Nóra on 2015. május 9.

Kötelező óvoda, de hogyan?

A hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozók számára azonban nem ez az egyetlen kérdés a szeptembertől életbe lépő új szabályokkal kapcsolatban. Ezentúl 3 éves kortól minden kisgyermeknek oviba kellene járnia. Csakhogy országos szinten hiába mutatják ki, hogy van elegendő férőhely, esetenként ez nagyon nem fedi a valóságot. A Pest megyei Sülysápon például sikerült egy százfős bővítés az elmúlt években, ám ősztől 150-160 gyermeknek kellene a hely.

A megoldás részben a zsúfoltság elfogadása, amire a kormány már időben lehetőséget biztosított. Egy törvénymódosítással immár 20 százalékkal túlléphető a 25 fős csoportlétszám, ami kapásból 30 főre emeli a keretet, így 6-8 csoport esetében máris megvan a hely további 30-40 csemetének.

A hátrányos helyzetű térségekben viszont sokszor eleve elestek az óvodaépítés lehetőségétől, mert a pályázatot úgy hirdették meg, hogy az építkezés költségeihez a településnek is hozzá kell járulnia. Bár a legkisebb adóbevétellel rendelkezők esetében ez csak 5 százalék, ami 15, 25 és 50 százalékra nő a bevételek bővülésével, de több önkormányzatot még ez a csekély arány is eltántorított – mondja az Óvodapedagógiai Egyesület elnöke. Az idén egyébként összesen 2,5 milliárd forintot hirdettek meg, döntés a múlt héten (május 8-án) volt, de vállalni kellett, hogy az épületnek szeptember 30-áig már meglesz az építésügyi hatósági engedélye.

A probléma elsősorban két helyen jelentkezik – mondta a VS.hu-nak Daróczi Gábor, a Romaversitas Alapítvány munkatársa. Egyrészt a városkörnyéki agglomerációkban, ahol a kiköltöző sokgyermekes családok ellátására nem készült fel az intézményrendszer. Másrészt a legelmaradottabb térségekben. Például a zsákfalvakban, ahol a nélkülözésen kívül az is gondot okoz, hogy miként jussanak el a szomszéd faluba. Hiszen se gyakori buszjárat nincs, se pénz buszjegyre. De akad olyan település is, például Piliscsaba, ahol a kiköltözés és a szegénység problémája egyszerre jelen van.

A rostán kiesőket fel lehet majd menteni a kötelező óvodába járás alól, ezzel fognak élni – jósolja az Fábián Katalin, az Óvodapedagógiai Egyesület elnöke a VS.hu-nak. Erre az önkormányzat jegyzője adhat lehetőséget, ha a szülő kéri azt, és az óvodavezető, valamint a védőnő is egyetért azzal.



Így spórol meg a kormány félmilliárd forintot

Márpedig az óvodába járás eddig sem volt mindenütt bevett szokás, amit a gyermekek fejlődésével foglalkozó szakemberek azért tartottak rossz gyakorlatnak, mert a hátrányos helyzetű gyerekeket nem tudták felkészíteni az iskolára. Ezért vezették be 2009-ben az óvodáztatási támogatást, amely gyermekenként 20 ezer forintot jelentett induláskor, és további 10-10 ezer forintot félévenként.

Ezt a kormány decemberben a szociális segélyrendszer átalakításakor egy csapásra eltörölte, arra hivatkozva, hogy úgyis kötelező lesz az ovi. Az alábbi ábrán jól látható, miként rendezte át a kormány a szociális ellátásokat, és ezen belül megszűnt az „egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése” (rózsaszín vonal), amelynek része volt az óvodáztatási támogatás.



Az évente alig több mint félmilliárd forintot meghaladó összeg több mint 30 ezer gyerek családjának jelentett segítséget. Ez október elsejétől megszűnik. Arra van lehetőség csupán, hogy az önkormányzat saját pénzéből pótolja a megszűnő állami támogatást. Már ha van miből.


A dél-alföldi Csanytelek óvodavezetője, Márton Erzsébet azt mondta, náluk van férőhely, viszont sokan hátrányos helyzetűek, és számukra annak a 10-20 ezer forintnak a hiánya is probléma. A Heves megyei Átány kisgyermekei között is vannak olyanok, akik eddig támogatást kaptak, hogy óvodába járjanak. Gönczi Mihály polgármester egyelőre nem tudott arra válaszolni, hogy lesz-e pénz ennek a pótlására. Mint mondta, a kérdés augusztusban merül majd fel, akkor döntenek erről.

Az önkormányzat honlapján található tájékoztató szerint mindenesetre októbertől az óvodáztatási támogatás megszűnik. Igaz, helyhiány náluk sincs. A három óvodai csoportban valamennyi gyermeküket el tudták látni, és miután mindenki halmozottan hátrányos helyzetű, ezért az étkeztetés már eddig is mindenkinek ingyenes volt.

Vagyis, miközben a „halmozottan hátrányos helyzetű” kategóriába esett gyerekeknek most semmilyen plusz támogatást nem ad a kormány (nekik eddig sem kellett fizetniük az étkezésért), elvette az óvodáztatási támogatást azoktól, akik legalább eddig jogosultak voltak rá.