Az osztrák szélsőjobbnak nagyon bejött az idegenellenesség

-

Lassan vége a piros-fekete (szociáldemokrata-néppárti) világnak Ausztriában, jön fel a Szabadságpárt, amely Stájerországban óriási áttörést ért el, és Burgenlandban is történelmi csúcsot döntött. Utóbbi, Magyarországgal határos tartományban épp magyar munkavállalókkal ijesztgették a szavazókat, és a határ újbóli lezárásáról beszéltek.


Helyi törvényhozási választást tartottak vasárnap Ausztria legkeletibb tartományában, a Magyarországgal határos Burgenlandban (magyarul Őrvidéken). Az előzetes eredmény szerint a választás kisebb politikai forradalmat hozott, ugyanis közel fél évszázad után elvesztette többségét az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), és történelmi sikert ért el a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely idegenellenes kampányt folytatott, ami a helyi viszonyok közt lényegében magyarellenességet jelent – még ha ők maguk tagadják is ezt.

Burgenland eddig vörös fészeknek számított Ausztriában, 1964 óta mindig az SPÖ adta a tartományi gyűlés többségét és az elöljárót (Landeshauptmann). Ahogy egész Ausztriában, úgy itt is évek óta észlelhető a második világháború óta kormányzó két nagy párt (az SPÖ, illetve az Osztrák Néppárt, az ÖVP) visszaszorulása. Legutóbb, 2010-ben már csak 48,3 százalékot szereztek a szocdemek, ami a tartományi gyűlés székeinek pontosan felére volt elegendő. Most vasárnap már csak a szavazók 41,8 százaléka választotta az SPÖ-t, amivel a párt 15 helyet szerzett a 36 tagú gyűlésben.

Hans Niessl tartományi elöljáró tehát pirruszi győzelmet aratott, és koalícióra kényszerül. Mivel a tartományi gyűlésbe öt év után visszatérő Zöldek két mandátumával nincs meg többség, a regionális – a helyi FPÖ-ből kivált – Liste Burgenland pedig elutasítja az együttműködést, erre csak kétféle felállás képzelhető el: adja magát a lehetőség, hogy az országos politikához hasonlóan a – vasárnap szintén nem túl fényesen szereplő, 2010-hez képest öt és fél százalékpontot vesztő – ÖVP-vel kössenek nagykoalíciót, illetve szövetkezhetnek az FPÖ-vel is.


Rendőr a határon

A 2010-hez képest hat százalékpontot javító, 15 százalékos eredménnyel hat mandátumot szerző Szabadságpártra mondhatnánk, hogy az osztrák Jobbik, ha nem lenne sokkal régebbi szervezet, és nem tiltakozna kézzel-lábbal az ellen, hogy egy lapon említsék a magyar radikálisokkal. Burgenlandi vezetőjük, Johann Tschürtz – egy szolgálaton kívüli rendőr – a határellenőrzés visszaállításával, illetve a külföldi munkavállalók korlátozásával kampányolt. Első, vasárnap esti nyilatkozatában máris azt mondta, 90 százalék esélyét látja annak, hogy kormánytényezők lesznek.


Johann Tschürtz


Bár a 15 százalék a valaha elért legjobb eredménye a burgenlandi FPÖ-nek, lehet, hogy még sikeresebbek is lehettek volna, ha nem derül ki, hogy magyar vállalkozók ragasztották a plakátjaikat. Mindez azért kínos, mert programjuk szerint a párt a munkahelyek betöltésénél a burgenlandiakat részesítené előnyben (az egyik szlogenjük is az volt: „Heimvorteil”, vagyis a hazai pálya előnye), és korlátozná a kelet-európaiak, vagyis elsősorban a magyarok ausztriai munkavállalását. Tschürtz szerint ők egy bécsi céget bíztak meg a plakátok kihelyezésével, arról nem tehetnek, hogy az magyar alvállalkozót vett igénybe.

Tschürtz a Magyar Nemzetnek adott interjúban visszautasította, hogy magyarellenesek lennének, és megjegyezte, hogy jelöltjeik közt is vannak magyar nemzetiségűek (a lista második helyén egy Ilse Benkö nevű hölgy szerepelt, a negyedik pedig egy Molnár Géza nevű fiatalember). Ő állítólag csak azt kifogásolja, hogy a keleti munkavállalók letörik az ausztriai béreket, sőt, osztrákok veszíthetik el az állásukat, ha az olcsóbb keletiek lépnek a helyükre, és lényegében a keleti munkavállalók érdekeit is képviselik, amikor szigorúbb feltételeket szorgalmaznak, hiszen nekik sem jó, ha alacsony bérért, feketén dolgoznak.

Nehéz azonban elhinni a szép szavakat, ha a tartományi pártvezér a kampányban jelképesen lezárja a magyar határt, és arról beszél: 350 ezer magyar már megmutatta, hogy csak dolgozni jönnek Ausztriába. Április végén történt ez Halbturn (Féltorony) közelében, ahol Tschürtz arról beszélt: nem csak határellenőrzést szeretné visszaállítani (ez 2007 végén, Magyarország schengeni csatlakozásával szűnt meg), de kamerarendszert és elektronikus riasztórendszert is felállítana. Ennek azért is van magyarellenes felhangja, mert Burgenlandban régóta tartja magát az a nézet, hogy a bűncselekmények elkövetői keletről, Magyarországról érkeznek.


A stájerországi FPÖ ünnepel, a tortával Mario Kunasek tartományi pártvezető


Vége a piros-fekete világnak?

Az FPÖ burgenlandi eredménye igazából elhanyagolható a szomszédos Stájerországhoz képest: a tartományi választáson a szélsőjobboldali párt több mint 16 százalékpontot javított az öt évvel ezelőtti eredményéhez képest, és 27,1 százalékos eredményt ért el. Ennél is árulkodóbb a voksok száma: 2010-ben 70 ezer ember szavazott rá, most vasárnap 160 ezer. A két, hagyományosan nagynak nevezett párt viszont összeomlott: az SPÖ 9, az ÖVP 8,6 százalékpontot veszített, 29,1 és 28,5 százalékos eredményükkel már lényegében egy szinten vannak a szélsőjobbal. A stájerországi FPÖ sikerének titka is az idegenellenességben keresendő, de itt nem a magyarok a célpontjai, hanem a muszlim bevándorlók és a menekültek. Erre utaltak kampányszlogenjei is, mint például „Idegenként a saját hazánkban” vagy „Új mecsetek helyett új lakásokat!”.


„Az egyetlen alternatíva” – Tschürtz egyik választási plakátja


A Szabadságpárt ugyanakkor jó érzékkel lovagolja meg azt is, hogy az osztrákoknak egyre inkább elegük van a két nagyból, és az évtizedek óta meg-megújuló nagykoalíciókból (szövetségi szinten 2007 óta, a stájerországi tartományi kormányban 2005 óta van SPÖ-ÖVP nagykoalíció). A burgenlandi FPÖ egyik választási szlogenje épp az volt, hogy ők „Az egyetlen alternatíva”, ami utalás volt arra, hogy a néppárt igazából nem ellenzéke a szociáldemokratáknak, hanem inkább szövetségese. Stájerországi párttársaik pedig azzal kampányoltak: „Esély a változásra”.

Az FPÖ erősödése mellett az is mutatja a kiábrándulást a – pártok hagyományos színei alapján piros-feketének, vagy gúnyosan SPÖVP-nek is nevezett – kétpárti rendszerből, hogy más, kisebb pártok is erősödnek: a Zöldek Burgenlandban 6,4 százalékot szereztek, Stájerországban 6,8-at, ami mindkét helyen kifejezetten jónak számít. Bár egyik tartományban sem került a helyi törvényhozásba a liberális Új Ausztria (NEOS), a 2012-ben alapított párt mindkét helyen látható támogatottsággal rendelkezik, 2,5 százalék körüli eredménnyel.