Az ország, ahol óránként ölnek meg valakit, pedig nincs is háború

Fotó: AFP / MARVIN RECINOS

-

Az egész világon El Salvadorban van a legnagyobb esélye, hogy egyszer csak agyonlőnek valakit az utcán. A nem háborúzó országok közül tavaly a lakosság számához képest itt követték el a legtöbb gyilkosságot, a gerillákból lett politikusok és a Los Angelesben megkeményedett utcai bandák harcában minden órában meghal valaki. Egy új rendelet értelmében pedig hivatalosan El Salvadorban van a legtöbb terrorista a világon.


„Az ország lényegében háborúban áll” – mondta a Vice riporterének Raul Mijango, korábbi gerilla. Valójában El Salvadorban nincsen háború, de a letaglózó számok alapján akár lehetne is. Miután 2014-hez képest 70 százalékkal emelkedett a gyilkosságok száma, a közép-amerikai ország tavaly a 100 ezer főre eső emberölések alapján – Hondurast megelőzve – a nyugati félteke leghalálosabb országává vált.


Sőt, az egész világé is, ha nem vesszük a tényleg háborús országokat, mint Szíria, bár azoktól sincsen nagyon lemaradva. El Salvadorban egy-egy véresebb napon többen halnak erőszakos halált, mint abban az Irakban, amelyet tucatnyi ország légiereje bombáz folyamatosan. A tavalyi évet El Salvador 6640 regisztrált gyilkossággal zárta, vagyis a közel 6,4 milliós országban minden százezer emberből 104-et megöltek. Ezzel a számmal El Salvador 20-szor veszélyesebb az Egyesült Államoknál és 35-ször Magyarországnál.



Napi 5 gyilkosság már jónak számít

Bár sosem volt kimondottan a béke szigete, 2012-ben sikerült a gyilkosságok számát napi 5-re lecsökkenteni – Mijango szerint akadt olyan nap is, hogy senkit sem lőttek le –, holott korábban óránként öltek meg valakit.


A változás hátterében az a tűzszünet állt, amelyet a gyilkosságok túlnyomó részéért felelős két szemben álló banda kötött: a Mara Salvatrucha (MS13) és a Barrio 18. Raul Mijango egyike volt azoknak az embereknek, akik részt vettek a tűzszünet megkötésében. Szerinte a bandák között tomboló kvázi-polgárháborút nem lehet karhatalmi erőszakkal megoldani, az csak olaj a tűzre, a tűzszünet az egyetlen megoldás, amely látható eredményeket produkált.

A bandák legfelsőbb vezetői a tűzszünet idején már rég rács mögött voltak, azonban a börtönből is gond nélkül le tudták vezényelni az egyezséget. Csakhogy tavaly év elején ezeket a vezéreket a lehető legszigorúbb őrizet alá vonták, így megszakítva a kapcsolatukat a külvilággal. Miután a vezérek nem tudták távirányítással fenntartani a tűzszünetet, a fiatalabb és harciasabb helyi vezetők kezdték el diktálni az ütemet, és az erőszak durvább méreteket öltött, mint korábban bármikor.



Noha a nyugati sajtónak nyilatkozó bandatagok még ma is támogatnák a tűzszünetet, azt mondják, maga a kormány lehetetleníti el ennek a lehetőségét. Santiago, a Barrio 18 egyik álnéven megszólaló parancsnoka szerint ez azért van, mert a hatalmon levő FMLN párt politikai ellenfélnek tartja a bandákat. Mivel a korábbi forradalmárokból álló párt már nem képviseli a szegényebb rétegeket, attól tartanak, hogy a több tízezer embert megmozgató bandák fogják betölteni ezt az űrt.

A kormány hivatalos álláspontja ezzel szemben az, hogy a bandák csak saját maguk megerősítésére használnák fel a tűzszünetet. Ennek megfelelően nemhogy nem kötnek velük ideiglenesen békét, de a lehető legbrutálisabban lépnek fel ellenük. Az El Faro nevű helyi lap újságírói bizonyítékokat szereztek, hogy a hivatalosan tűzpárbaj áldozataiként beállított bandatagokat gyakran rendőrségi halálosztagok végezték ki.



Gerillák harcolnak, bandák születnek

A bandák és az FMLN kapcsolata egészen a kezdetekig, a 80-as években vívott polgárháborúig nyúlik vissza. A 12 éven át tartó véres konfliktusban a baloldali gerillákból álló Farabundo Martí Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) harcolt az Egyesült Államok támogatását élvező jobboldali kormány ellen. A polgárháború után az FMLN hivatalos párttá alakult, és 2009-ben győzött a parlamenti választásokon.


Az ENSZ becslései szerint 75 ezer ember vesztette életét a háborúban, kivégzőosztagok gyilkoltak mindkét oldalon, a kormányerők pedig még gyerekkatonákat is besoroztak. A borzalmak hatására tömegek menekültek El Salvadorból az Egyesült Államokba – elsősorban Los Angelesbe –, ahol afféle önvédelmi csoportokat alakítottak ki a mexikói és az afroamerikai bandák fenyegetése ellen. Ezek a csoportok hamar maguk is kőkemény bandákká alakultak, így jött létre többek között az MS13 és a Barrio 18 is.



Mikor az Egyesült Államokban a 90-es években szigorúbb bevándorlási törvényeket hoztak, sok bandatagot visszatoloncoltak El Salvadorba. Ennek az lett az eredménye, hogy az MS13 és a Barrio 18 El Salvadorban is növekedésnek indult, mostanra pedig az ország tizede áll valamilyen szinten kapcsolatban a bandákkal.


A Legtöbb Terrorista Országa

A szüntelen rettegés miatt, amit a bandák jelentenek számukra, a lakosság nagy része a törvényen kívüliek vérét akarja, és egyre keményebb fellépést követel az államtól. A kormány pedig politikai tőkét kovácsol abból, hogy ezt meg is adja a polgároknak: Vasököl, majd később Szuper Vasököl néven könyörtelen hadjáratot indított a bandák ellen.


Ez azonban egy öngerjesztő folyamat, mivel a számos civil áldozattal is járó, a törvényesség határán táncoló rendőrségi akciók sokakat terelnek a bandák soraiba is. Ráadásul mostanra a bandák a rendőrségre és az államra is ugyanolyan ellenségként tekintenek, mint korábban egymásra. 2015 első félévében több mint 50 rendőrt és katonát gyilkoltak meg, augusztusban pedig 4 nap alatt 7 buszsofőrt lőttek le, ellehetetlenítve a tömegközlekedést.


El Salvador, bandaháború, Barrio 18


Miután egyre gyakoribbá váltak a közintézmények elleni merényletek, a kormány terroristának kiáltotta ki a bandatagokat. „Azért csinálják, hogy félelmet keltsenek. A bandák rettegésben akarják tartani a civileket” – mondta Howard Cotto rendőrfőkapitány-helyettes a Guardiannek.

Noha sokak szerint az agresszív fellépés még több erőszakot szült, Cotto nem hisz a tűzszünet visszaállításában. „Ez pax mafioso. A bandák arra használnák, hogy újraszervezzék magukat, és megerősödjenek. Nem hiszek a tűzszünetben.”

El Salvadorban 60 ezerre tehető a bandatagok száma, azonban további 500 ezren vannak azok a hozzátartozók, akiknek a megélhetése a bandákhoz kötődik. Érthető tehát, hogy a terrorizmust kiáltó rendeletnek számos kritikusa akad „Az utcai bandák terroristának minősítésével az ország lakosságának 11 százalékát sodorják veszélybe, hiszen ennyien vannak, akik így vagy úgy kapcsolatban állnak a bandákkal – mondta Raul Mijango. – Ezzel El Salvador lett a legtöbb terrorista országa.”