Az oroszok miatt költ többet a haderőre Litvánia

Fotó: Europress/AFP/Petras Malukas

-

Újabb katonai egységeket hoznak létre, és jelentősen növelik védelmi kiadásaikat.


A jelenlegi geopolitikai helyzetben szükség van a sorkötelezettség fenntartására, és legalább 2022-ig érvényben is marad, döntött a litván parlament. A balti ország tavaly állította vissza a sorozást a megnövekedett orosz fenyegetettség miatt. Az általános hadkötelezettséget 2008-ban szüntették meg, négy évvel a NATO-csatlakozás után. Tavaly azt mondták, hogy csak ideiglenesen, 5 évre hozzák vissza a sorkatonai rendszert, de azóta többször felvetődött, hogy ez állandó jellegű legyen.

A törvénycsomag - amely 2022-ig vázolja fel hadsereg fejlesztését - előirányozza a meglévő mellé egy újabb gépesített dandár létrehozását, amelyet egy tüzérségi zászlóaljjal egészítenek ki, míg a már létező dandár mellett egy logisztikai zászlóaljat létesítenek. 2022-re a hadsereg maximális létszámát 30 200 főben határozták meg. Jelenleg 22 700 katona szolgál a hadseregben. Jövőre a fejlesztésére 17,5 millió euróval, míg 2022-ben 96,3 millió euróval többet szánnak.

Miután Oroszország annektálta a Krím félszigetet, Észtország, Lettország és Litvánia is kérte, hogy a NATO növelje meg katonai erejét a területükön. A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik. Litvánia 1990-ben nyilvánította ki függetlenségét a Szovjetuniótól. A határos hárommilliós ország lakosságának 6 százaléka orosz nemzetiségű.