Az orbáni menekültellenesség már tarol a választóknál

Fotó: MTI/EPA/APA / Helmut Fohringer

-

Ausztriában akár a kormány is belebukhat a menekültválságba, és soha nem látott szintre erősödhet a szélsőjobboldal. Horvátországban viszont ki is használhatja a kormánypárt, hogy sikerült összevesznie a szomszédokkal. Németországban nagyon lassan, de változik a közhangulat. Igaz, ez egyelőre nem a pártpreferenciákon, hanem a kancellár megítélésén látszik.


Magyarországon jól jött a kormánypártoknak a menekültkrízis, a Nézőpont friss felmérése szerint a Fidesz-KDNP visszaküzdötte magát arra a szintre, ahonnan tavaly ősszel – főleg az internetadó ötletének bedobásával – hanyatlásnak indult, miközben nem igazán hagyott teret a Jobbiknak.

Mint most kiderült, a menekültellenes pártoké volt ez az időszak Ausztriában is: vasárnap tartományi választásokat tartottak Felső-Ausztriában, és jelentősen veszített a támogatottságából a két, hagyományosan nagynak számító, az országot nagykoalícióban kormányzó erő, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ). Megduplázta viszont a támogatottságát a szélsőjobboldali és idegenellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). És ez nem is az első tartományi választás az idén, ahol ők ünnepelhetnek: május végén Stájerországban és Burgenlandban is történelmi csúcsra értek.


Orbán retorikája Bécsben

A linzi IMAS Intézet által készített, és a Kronen Zeitung által ismertetett felmérés szerint az FPÖ-szavazók 73 százaléka számára döntő volt a párt menekültügyben elfoglalt álláspontja. Heinz-Christian Strache, az FPÖ országos elnöke pedig mintha Orbán Viktor magyar kormányfőt tekintené példaképének. A múlt héten a parlamentben egyebek mellett azt mondta: „amit ma megélünk, nem a csúcspont, hanem csak a kezdete egy új népvándorlásnak”. A pártelnök élesen bírálta a szerinte erélytelen Werner Faymann szociáldemokrata kancellárt, akitől többek közt azt kérdezte: ki vállalja a felelősséget, ha terroristákat és fundamentalistákat is becsempésznek az országba?

A tartományi választási eredmények azt jelzik, hogy Strache politikája népszerű, de az igazi erőpróba október 11-én lesz, amikor önkormányzati választást rendeznek Bécsben. Ezt az FPÖ máris „októberi forradalomként” emlegeti, ami nem is olyan nagy túlzás: a fővárosban a második világháború óta mindig az SPÖ volt a legerősebb párt, a jelenlegi polgármester, Michael Häupl is ötödször indul, de lehet, hogy minden megváltozik. A legfrissebb felmérések szerint az SPÖ 35-38 százalékon áll, míg az FPÖ 33-34 százalékra jött fel. Az ÖVP-nek nem sok babér terem Bécsben, őket még a Zöldek is megelőzik.


HC Strache


Bár szövetségi parlamenti választás csak 2018-ban esedékes, a tartományi vereségek miatt, lehet, hogy hamarabb is sor kerül rá. A Handelsblatt című német lap értesülése szerint az SPÖ vezetésében már arról spekulálnak, hogy Werner Faymann lemondhat, ha Bécsben is vereséget szenvednek a szociáldemokraták. Utódja Christian Kern, az osztrák vasút igazgatóságának elnöke, vagy Gerhard Zeiler korábbi RTL-vezérigazgató, a Turner Broadcasting nevű – sok egyéb csatorna mellett a CNN-t is birtokló – amerikai médiavállalat elnöke lehet.

A kormánypártok szempontjából igazán nagy aggodalomra adhat okot, hogy az országos felmérésekben július óta stabilan az FPÖ vezet, a legutóbbi kutatások szerint a szavazatok 32-33 százalékára számíthat. Az Ausztriát kormányzó örökös nagykoalíció (1945 óta csupán 17 olyan év volt, hogy nem ez volt a politikai formáció az országban) pártjai, az ÖVP és az SPÖ 21-23 százalékon állnak, ami azt is jelenti, hogy már együtt sincs meg az ország kormányzásához szükséges többségük. 2006-ban még megszerezték a szavazatok kétharmadát, 2013-ban már alig voltak 50 százalék felett, mára pedig ez is elpárolgott.


Németország lassan változik

A német politika sokkal stabilabb, mint az osztrák, így a pártpreferenciákon annak ellenére is alig látszik változás a menekültválság hatására, hogy ők a legfontosabb célország. A CDU/CSU pártszövetség továbbra is stabilan 41 százalékon áll, a szociáldemokrata SPD mögöttük messze lemaradva, 26 százalékon. Az egyetlen változás az, hogy a legfrissebb felmérések már 5 százalékra mérik az euroszkeptikus, populista AfD (Alternatív Németországnak) nevű formációt, vagyis egy „most vasárnapi választáson” bekerülhetnének a Bundestagba.

A hangulatváltozás ennek ellenére észlelhető, sőt, mérhető is. A Forschungsgruppe Wahlen nevű kutatócsoport évtizedek óta készíti a Politbarometer nevű kutatást, amely legújabban egyebek mellett Angela Merkel kancellár népszerűségének enyhe csökkenését mutatja: már nem ő a legnépszerűbb politikus, a mínusz 5-től plusz 5-ig terjedő skálán csak 1,9-es átlagot kapott, míg egy hónappal korábban még 2,4-et. A döntő többség, 73 százalék szerint Merkel ugyan jól végzi a munkáját, de menekültügyben csak 50 százalék ért vele egyet, 43 százalék viszont rossz értékelést adott.

A megkérdezett német választók 63 százaléka véli úgy, hogy a menekültválság veszélyezteti az EU egységét, míg két héttel korábban még csak 55 százalék tartott ettől. 78 százalék üdvözölte a határellenőrzés visszaállítását, és csak 19 százalék gondolta, hogy ez rossz dolog. A válaszadók 57 százaléka szerint Németország képes megbirkózni a menekültek jelentette kihívással, míg két héttel korábban még 62 százalék volt optimista. A korábbi 17 helyett immár 24 százalék gondolja úgy, hogy Németországban túl sokat tesznek a menedékkérőkért, míg 21 százalék véli úgy, hogy túl keveset.


Jó összeveszni a szomszédokkal

Horvátországban nem bukott meg a kormány, hanem még a ciklus vége előtt feloszlatta magát a parlament. Ennek oka az lehet, hogy Zoran Milanović miniszterelnök pártjának, a baloldali SDP-nek és a mögötte álló pártszövetségnek most végre van esélye a győzelemre: a közvélemény-kutatásokban hosszú időn keresztül fő ellenfele, a kereszténydemokrata HDZ vezetett, de az utóbbi időben visszaerősödött a kormánypárt, és jelenleg legfeljebb négy százalék köztük a különbség. Ráadásul a baloldalon vetélytársként jelentkező zöld ORaH népszerűsége is visszaesett, az utolsó felmérés szerint csak 4,5 százalékon állnak.

A horvát baloldal erősödése nem független a menekültkérdéstől, igaz, több más tényezője is van (például a svájcifrank-hitelek árfolyamának törvény általi rögzítése): a menekültek nagy száma miatt valódi megoldást nem tudnak kínálni, legfeljebb csak azt, hogy a magyar határig elvonatoztatják az embereket, de legalább az utóbbi hetekben a zágrábi kormány látványosan összeveszett Magyarországgal és Szerbiával is. Utóbbival odáig ment, hogy lezárták a határátkelőket, a szerbek pedig válaszul kitiltották a horvát rendszámú teherautókat. A helyzet azóta némiképp rendeződött.