Az MSZP felforgatná a parlamenti választásokat

Fotó: VS.hu/Zagyi Tibor / VS.hu/Zagyi Tibor

-

Tisztán megyei listás rendszert javasolnak a szocialisták, mert az arányosabb.


Olyan, megyei listákon alapuló választási rendszerre tett javaslatot az MSZP, amelyben sokkal nagyobb az arányosság a pártokra leadott szavazatok és a parlamenti mandátumok között. A párt által készített választási rendszert csütörtökön mutatta be Molnár Zsolt országgyűlési képviselő.

A párt országos elnökségének tagja a „Választás Magyarországon: egy új alternatíva” című konferencián azt mondta, a jelenlegi rendszer jelentősen aránytalan, szélsőségesen többségi, egy párt érdekei szerint épül fel. Torzak az egyéni választókerületek is, és mivel ezeket a hibákat nem lehet kis módosításokkal korrigálni, vitát indít az MSZP az új választási rendszerről – mondta.

Az egyfordulós rendszer megtartaná a 199 parlamenti képviselői helyet, amiből 196-ot a tizenkilenc megyei listán, hármat pedig határon túli listán osztanának ki. A megyei listán elnyerhető mandátumok számát lakosságszám-arányosan határoznák meg.

A megyei listán elnyerhető mandátumok számát lakosságszám-arányosan határoznák meg, például Budapesten 34, Pest megyében 24, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 13, Nógrádban 4 mandátumot lehetne szerezni. A listaállításhoz a választók 1 százalékának támogatása lenne szükséges, például a fővárosban 3400, Nógrádban 1600 ajánlás kellene hozzá.

A párt javasolja a levélszavazatok lehetőségének egységesítését, hogy minden, a szavazás napján külföldön tartózkodó élhessen vele, és ragaszkodnak a női kvóta bevezetéséhez is. Átalakítanák a kampánytámogatást is, az 1 százalékos eredményt el nem érő listák állítóinak vissza kellene fizetniük a támogatást az úgynevezett kamupártok kiszűrése érdekében. Indokoltnak tartják azt is, hogy megtiltsák a kormányzati és önkormányzati hirdetéseket kiírt választások esetén.

A szocialista politikus jelezte: kidolgoztak egy vegyes (egyéni választókerületi és listás) rendszert is, a jelenleginél több mandátummal, ezt később mutatják be.

Molnár Zsolt kérésre válaszolva elmondta: javaslatukat megküldik a pártoknak, szakértőknek, nemzetközi szervezeteknek. Minimum-célkitűzésnek nevezte, hogy 2018-ig érjenek el eredményt a levélszavazás, a kamupártok és a választási hirdetések ügyében. „Az egész rendszer átalakítása nehezebb” – tette hozzá.


Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője előadásában hangsúlyozta: a mostani parlamenti választási rendszert az Országgyűlés nem konszenzussal hozta létre, ezért szakmai vitát kell kezdeni arról, hogy miként lehet átalakítani. Azt mondta, a parlamenti pártok konszenzusán alapuló választási rendszert kell kidolgozni.

Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának alelnöke kijelentette: a hatályos rendszer nem jogállami, mert előfordulhatott benne, hogy a parlamentbe bejutó ellenzéki pártok összességében több szavazatot kaptak, mint a kormánypárt, utóbbi mégis kétharmados többséget szerzett.

Litresits András, a Nemzeti Választási Bizottság MSZP által delegált tagja arról beszélt, hogy kényszerhelyzetbe kell hozni a gépezeteket. Ha ugyanis nem indítanak eljárásokat, akkor a hatóságok sem kerülnek abba a helyzetbe, hogy dönteniük kelljen kényes ügyekben. Meglepetések nem lesznek, de az alaptörvényben biztosított jogorvoslati utakkal el lehet jutni a bíróságokig, ahol születhetnek olyan döntések, amelyek egybeesnek az igazsággal és valósággal.

A konferencián szakértők is értékelték az MSZP javaslatát. Tóth Csaba, a Republicon Intézet stratégiai igazgatója szerint aránytalanítja a rendszert az, hogy a legtöbb megyében nincs tíz kiosztható mandátum, vagyis legalább tíz százalékot el kell érniük a kis pártoknak a mandátumszerzéshez. Örömtelinek nevezte, hogy a rendszerben nincs összefogási kényszer a kisebb pártok között, valamint, hogy a határon túliak a jelenlegi egy helyett három mandátumról dönthetnek. Túlzónak találta ugyanakkor az ajánlások számát. Hozzátette: fontos a választási rendszer, de csak akkor lehet a választási rendszer torzításairól beszélni, ha vannak szavazók.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint bár demokratikusnak tűnik a tisztán arányos rendszer, veszélyeket is rejt magában, így ugyanis nehezebb a kormányalakítás, ezért szerinte szükség van a győztest erősítő elemekre. Ő is jelezte, hogy a megyei listás választás a kicsiket bünteti, a nagyobbak kicsit jobban járnak vele. Jó ötletnek mondta a külhoni magyarok listáját, de nagyon soknak tartotta a jelöltállításhoz az egyszázalékos támogatást, jelenleg például 13 500 kell az országos listához. A választóknak szerinte érthetőbb lenne a megyei helyett az országos lista.

Kifejtette: vannak olyan eljárási kérdések, amelyek a Fidesz szemét is csípik, például a levélben szavazók névjegyzékén a halottak, és szerinte az MSZP ebben partnere lehetne a kormánypártoknak, ragaszkodva ahhoz, hogy egyúttal változtassák meg a kampányfinanszírozás szabályait is.

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint is bár rendszerszintű változást nem lehet elérni, eljárási kérdésekben lehet sikereket elérni. Ő is hangsúlyozta, hogy többször fordul elő kormányzóképtelen helyzet arányos rendszerben, így megfontolandónak nevezte a többségesítő elv beépítését a javaslatba. Az összefogási kényszer megmarad, csak nem a választás előtt, hanem utána jelentkezik – mondta.

Válaszában Molnár Zsolt kifejtette, hogy nem ragaszkodnak az egy százalékhoz a listaállításnál. Kiállt a megyei listák mellett, mondván, a területi-megyei identitás – szemben az egyéni választókerületivel – kialakult a magyar választókban. A határon túliak szavazati joga elvi kérdés, a már megkapott szavazati jogot elvenni pedig nem tartanák szerencsésnek – mondta.