Az MNB beperel 16 bankot

-

A Magyar Nemzeti Bank azt vélelmezi, hogy a forinthiteleknél és az igazi devizahiteleknél is lehettek tisztességtelen kamatemelések, ezért 16 bankot megtámad a bíróságon.


A lépés annak fényében nem meglepő, hogy a banki elszámoltatásról hozott törvény alapján csak majdnem minden banki hitelszerződés minősült automatikusan tisztességtelennek. Volt egy kör – a forinthitelek, valamint a devizában nyújtott és törlesztett (tehát igazi, és nem csak deviza alapú) kölcsönök köre –, amelyeknél, ha a bank 2010. november 26. után változtatott az általános szerződési feltételein, akkor nem volt ab ovo tisztességtelen.

A törvény kimondta, hogy az MNB közérdekű pereket indíthat (ennek határideje éppen ma, április 30-án jár le), hogy a Fővárosi Törvényszék megállapítsa a 2010. november 26. utáni szerződések tisztességtelenségét. Ez alapján lépett most az MNB, és perelt be 16 pénzügyi intézményt, amelyek a következők:


  1. AEGON Magyarország Hitel Zrt.
  2. BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet
  3. CIB Bank Zrt.
  4. CIB Lízing Zrt.
  5. Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepe
  6. FHB Jelzálogbank Nyrt.
  7. FHB Kereskedelmi Bank Zrt.
  8. Magyar Cetelem Bank Zrt.
  9. MKB-Euroleasing Autóhitel Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
  10. MKB-Euroleasing Autólízing Zrt.
  11. OTP Bank Nyrt.
  12. OTP Jelzálogbank Zrt.
  13. Örkényi Takarékszövetkezet
  14. SOPRON BANK BURGENLAND Zrt.
  15. UCB Ingatlanhitel Zrt.
  16. Zalavölgye Takarékszövetkezet


A bíróság azt fogja vizsgálni, hogy ezen bankok forint alapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön- és lízingszerződései a 2010. november 26-i módosítások után tisztességtelenek-e az egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt. Ha tisztességtelenek, akkor érvénytelenek, és ahogy az MNB közleménye fogalmaz:


az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés miatt a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettsége keletkezik valamennyi olyan fogyasztó esetében, amelyeknél az adott kikötést alkalmazták.

Az eljárást tehát az érintett ügyfeleknek nem kell külön kérniük, azokat a fogyasztók nevében indítja el a jegybank. Ezek a perek gyorsan le fognak zárulni, mivel az elszámolási törvény szerint a bíróságnak a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél vizsgálatától számított 15. napra kell kitűznie, és az ügyet a tárgyalás kitűzésétől számított 45 napon belül el is kell bírálnia.

Hogy miért pont ezt a 16 bankot, illetve takarékszövetkezetet viszi bíróságra az MNB, annak az a magyarázata, hogy az MNB 2015 márciusában 210 pénzügyi intézménytől kapott adatszolgáltatást a 2010. november 27-ét követő szerződésmódosításokról. Közülük 138 intézmény nyilatkozott úgy, hogy nem hajtott végre tisztességtelen egyoldalú kamat- vagy díjemelést, 56 intézmény pedig nyilatkozott, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások miatt önként elszámol az ügyfeleivel. A fennmaradó 16 bank esetében élt az MNB a közérdekű keresetindítási jogával.

A jegybank továbbá közölte, hogy ha utólagosan – 2016. december 31-ig megindított eljárásában – olyan információ jut a birtokába, amely szerint valamelyik pénzügyi intézmény valótlanul nyilatkozott arról, hogy nem emelt egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, a jegybank kötelezni fogja az érintett intézményt a perindításhoz szükséges kivonatok benyújtására. Utólagosan pedig ezen bankokkal szemben is indíthat közérdekű pert.