Az MNB alelnöke szerint a helyén van az alapkamat

-

Vége a kamatcsökkentési ciklusnak – mondta a jegybank alelnöke. Úgy látja, továbbra is elérhető a 3 százalék körüli növekedés az idén.


Amíg csak lehetséges, a jelenlegi 0,9 százalékon akarja tartani az irányadó kamatlábat az MNB. A kamatláb pont a helyén van, lefelé és felfelé is kizárható az elmozdítása a jelenleg rendelkezésre álló ismeretek alapján – mondta egy csütörtöki háttérbeszélgetésen Nagy Márton. A jegybank alelnöke megerősítette, hogy belátható ideig lezárult a kamatcsökkentési ciklus, amit a keddi kamatdöntés után a Monetáris Tanács közleménye is sugallt.

Vége a kamatcsökkentési ciklusnak, nincs szükség további lépésre a jelenlegi információk alapján – mondta Nagy. Ha az inflációs célkitűzés elérése indokolja, csak akkor fog lépni a jegybank a kamatkondíciók alakítása terén, ami a finomhangolást, a nem konvencionális eszközök alkalmazását jelenti majd.

A forint árfolyamával kapcsolatban Nagy azt mondta: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, az árfolyam jelenleg stabil. Az MNB alelnöke szerint továbbra is elérhető a 3 százalék körüli növekedés az idén, ezért „nem, vagy nem nagyon” változtat a növekedési prognózisán a jegybank. Hozzátette: a növekedést erős kettősség jellemzi az idén, az első fél év alacsony növekedési számot hozhat, míg a második fél évben sokkal magasabbat várnak. A GDP bővülését az év második felében segíteni fogja, hogy megnő a kis- és középvállalati és vállalati hitelezés, a lakáshitelezés és az uniós források lehívása is. A növekedési kockázatok között két fő tényezőt említett meg, a Brexitet és a Fed kamatemelését. A bérnövekedés az MNB várakozásai fölött alakult, az első negyedévben 6 százalékot meghaladóan nőttek a bérek, ami szintén hat az előrejelzésekre és az inflációra.

A jegybankban elégedettek a budapesti bankközi kamatláb, a Bubor májusi forgalmával, amit azért tart fontosnak, mert ez a hitelkamat alapja, és eddig az alapkamathoz volt hozzátapadva, a piac így nem működött. Mint mondta, egy nagy likviditással rendelkező, tényleges Bubor-piacot szeretnének látni a jegybankban, azt, hogy a bankok ténylegesen cseréljék egymás között a likviditásukat. A jegybank alelnöke nem zárta ki, hogy ez is egy finomhangolási eszköz legyen a monetáris politikában.