Az Iszlám Állammal nézett farkasszemet a magyar Indiana Jones

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Néhány magyar arra készül, hogy helyreállítsa azt, amit az Iszlám Állam lerombolt. Műkincseket próbálnak majd megmenteni az első civilizációk földjén. Dezső Tamással, a tervezett expedíció vezetőjével többek között arról beszélgettünk, hogy mi lehet fájóbb egy régésznek Ninive levegőbe röpítésénél, és az is kiderül, hogy Szaddám Husszeinnek is voltak érdemei.


Miközben az Iszlám Állam markolókkal és légkalapácsokkal esik neki a világörökség több ezer éves kincseinek, addig egy maréknyi magyar csapat azon dolgozik, hogy előkészítse a dzsihadisták elűzése utáni leletmentő expedíciót. Az ELTE bölcsészkarának július elsejétől leköszönő dékánja, Dezső Tamás már kétszer is járt terepszemlén Kurdisztánban, a frontvonalra is kilátogatott a pesmergákhoz. Már csak azt kell megvárni, hogy az iraki kormánycsapatok és a kurdok katonái – akikkel már Szaddám Husszeinnek is meggyűlt a baja – felszabadítsák azokat a városokat, ahol leletmentést lehet végezni – mondja Dezső Tamás.



Az Iszlám Állam által megszállt területeken négy asszír nagyváros is fekszik. A legfontosabb Moszul, amely a Bibliából is ismert Ninive romjai mellé épült. A dzsihadisták nem arról híresültek el, hogy megkímélik a műemlékeket. Múzeumokat dúltak fel, szobrokat, kapuőrző bikákat vágtak szét flexszel. Azt pedig videón is megnézhetjük, ahogy az Iszlám Állam harcosai megsemmisítik Kalhuban az asszír Nimrúd városának rekonstruált palotáját. Egyelőre nem tudni, hogy a Tigris folyó partján fekvő Assúr romjaiból mi maradt meg, és azt sem, hogy mi vár még az aláaknázott szíriai Palmüra városára, amelynek két mauzóleumát robbantották fel a minap.


Az ELTE bölcsészkar asszirológusainak és régészeinek akkor jön el az idejük, ha be tudnak már menni ezekbe a városokba. „Az elsők között szeretnénk odaérni. A műemléki helyreállítás nem a mi dolgunk lesz, mi azt tudjuk megmondani, hogy milyen mértékben érdemes újraépíteni a lerombolt építményeket, szobrokat, és tudunk majd végezni leletmentő, megelőző ásatásokat is” – mondta Dezső Tamás. Ninivében például egy asszír palota vár még arra, hogy feltárják, és a Jónás próféta dombja, a Nebí-Júnusz is kincseket rejthet magában.


A szíriai és az iraki pusztításokat csak egy nagy volumenű vállalkozás keretében lehet helyreállítani, a magyar csapat is az UNESCO égisze alatt tudna segíteni.

Az előkészületek azonban már zajlanak; Dezső Tamás tavaly novemberben és idén májusban is megjárta Irak északi részét, hogy az Iszlám Állammal hadban álló kurdokkal tárgyaljon. A dékán Kalla Gábor docenssel és Fülöp Kristóf régészhallgatóval ásatási lelőhelyek után kutatott Erbílben, Szulejmánijjában és Kirkukban, múzeumokban dolgoztak, találkoztak a kurd műemléki felügyelővel, Dezső Tamás pedig a frontvonalon, kurd emlékhelyeken és menekülttáborokban is járt.



„Kirkuk robbanásokkal erősen terhelt város, onnan szintén elmenekültek a síiták, mint ahogy Moszulból is, de amilyen ütemben futottak ki Kirkukból az iraki kormánycsapatok, olyan ütemben futottak be a pesmergák.


A támaszponton nem éreztem különösen veszélyben magam, csak akkor, amikor kimentünk a frontra a konvojjal. Kihalt területeken, arab falvak mellett haladtunk el, az valóban kockázatos volt. Bár nem adtak a kezembe fegyvert, és lövésálló mellényt sem kaptam, de a páncélozott Toyota dzsip, amelyben ültünk, tele volt géppisztolyokkal, ezeket ide-oda kellett tologatni, hogy elférjünk.

A kurd pesmergák a jelentős autonómiát élvező, de országnak még nem számító Kurdisztán iraki határán meg tudták állítani az Iszlám Állam harcosait, Kirkukban azonban még most is harcok dúlnak. A város fontos stratégiai pont, Szaddám Husszein be is telepített oda annyi arabot, amennyit csak tudott. Kirkuk ráadásul az asszír és babilóniai műkincsek mellett egy másik, régi időkből megmaradt kincsen is ül: az olajon. Az Iszlám Állam a betelepített arabok segítségével igyekszik betörni a városba, és megszerezni a fontos bevételi forrást jelentő olajmezőt.



A szárnyas isten szétverésénél is van fájóbb egy régész számára

Az Iszlám Állam bevételének nagy részét drog-, fegyver- és műkincs-kereskedelemből szerzi, ebből finanszírozzák háborújukat. A dzsihadisták a felismerhető, túl nagy műemlékeket látványos módon semmisítik meg, a kisebb, nehezebben azonosítható tárgyak viszont a feketepiacra kerülnek. A világ leggazdagabb emberei a felhajtóikon keresztül licitálnak a műkincsekre, gyakorlatilag lenyomozhatatlan, hogy a dzsihadisták kinek mit adnak el. Pont úgy zajlik minden, ahogy egy amerikai film ábrázolná. „Rengeteg olyan gyűjtő van, akinek párját ritkító műkincsek vannak a tulajdonában, amelyeket senki más nem fog látni, amíg a gyűjtő él” – mondta Dezső Tamás.


Ezek az asszír domborművek a Biblia világának a képanyagát képezik.

Persze nem új keletű, amit az Iszlám Állam csinál. A Közel-Keleten a műkincscsempészetnek évtizedes hagyománya van, de a csempészet az iraki és szíriai állam összeomlása után nőtt óriásira. A Szaddám-rezsim ugyanis szigorúan ellenőrizte a műkincsek kereskedelmét (a szíriai Aszad-rezsim a mai napig így tesz), értékesnek tekintették a gyűjteményt, a múzeumokat.

Ennek oka, hogy „Szaddám Husszein nem adhatta el magát kalifaként, mert egy világi állam vezetője volt, így az ókori Közel-Keleten találta meg magának Irak legitimációját. Az asszírokban, a babilóniaiakban, akik lerombolták Jeruzsálemben a templomot, elfoglalták Iránt és a fél Közel-Keletet. Ennél jobb neki nem kellett" – mondja Dezső Tamás.


Saddam Hussein

A diktátor szerette magát a babilóniai királyok, Hammurapi és Nabú-kudurri-uszur egyenes leszármazottjaként láttatni


Ha volt a Szaddám-diktatúrának pozitívuma, akkor az egyértelműen a feltárásokhoz kiépített infrastruktúra létrehozása volt. Szaddám Husszein elnöksége alatt asszír királyi sírokat tártak fel, újjáépítették Ninive falait, Babilonban az Istár-kaput.

A műkincscsempészet ellenőrzése azonban fellazult az öbölháborúk után. A bászrai múzeumot a kilencvenes évek eleji síita lázadás alatt rabolták ki, a bagdadi múzeumot a kétezres évek elején, és amikor az Iszlám Állam elfoglalta Moszult, a Közel-Kelet harmadik nagy múzeumát is kipucolták.


Az Iszlám Állam vélhetően sokkal nagyobb pusztítást végez az ókori leletek között, mint ami a sajtóba bekerül.

Ugyanakkor tehát ők sem pusztítanak el mindent, sőt a látványos rombolások mellett rablóásatásokat folytatnak ipari módszerekkel. Irakban az Iszlám Állam háta mögött nem lehet hivatásos régészeknek, múzeumok számára dolgozni.


Ami viszont csak úgymond illegálisan kerül elő a föld alól, azt a régészeknek később nehéz lelőhelyhez kötni, azonosítani. Dezső Tamás szerint így kisebb tragédia azoknak a műkincseknek az elvesztése, amelyek már egyszer bekerültek a katalógusokba, és így a tudományos köztudatba, mint az, hogy a rablóásatásokon előkerült leletekről soha sem szerezhetnek tudomást a szakemberek. Röviden: lehet, hogy szétflexelnek egy szárnyas géniuszt Nimrúdban a szélsőségesek, de közben előásnak olyan tárgyakat is, amelyekről az sem fog kiderülni, hogy léteztek valaha.


Dezső Tamás; assziriológus; történész; elte; dékán


Nem csak az épített örökségünk pusztulása érdekel, mert van az örökségünknek egy élő része is.

A jezidiek, Irak és Szíria keresztényei az Iszlám Állam üldöztetései miatt szétszélednek a világban. „Ezeket a közösségeket a próféta harcosai is békén hagyták a 630-as években, a kalifák és az oszmán-törökök sem pusztították el őket. Nem tudom, hogy valaha visszatérnek-e felépíteni a lerombolt falvaikat és templomaikat.” A régész attól tart, hogy ezek a népek szétszóródnak és asszimilálódnak a befogadó országokban, hagyományaik és kultúrájuk ugyanúgy örökre el fog veszni örökre, ahogy a megsemmisített ókori szentélyek után sem marad semmi.

A jezidiek és jellemző módon Irakból mindenki a kurdok közé menekül elsősorban, mert ők vallási szempontból nagyon toleránsak.


kurd Pesmergákkal a frontvonalon,  Dezső Tamás, ELTE, Kurdisztán

Nők is harcolnak a pesmergák oldalán


A Közel-Kelet egy kis szigete Kurdisztán

Még ha Irakot a kormányerők, a pesmergák és Amerika együttesen fel is tudják szabadítani (az asszirológus nem látja, hogy a síita vezetésű Szírián a szunnita többségű Törökország vagy Jordánia hogyan, és egyáltalán akarna-e segíteni), az biztos, hogy az Iszlám Állam háttérbe szorítása nem oldaná meg a helyi konfliktusokat.

„Nem látom a késztetést az emberekben, sem az iraki kurdokban, sem az iraki szunnita és síita rabokban, hogy ők egy államon belül akarnának lenni” – teszi hozzá a szakértő.

A kurdoknak is jó okuk van arra, hogy a szunnitákkal ne legyenek meg egymás mellett békében, hiszen Szaddám Husszein 1988-ban a szunnita seregével irtotta ki kurd családok tízezreit. Az Anfalnak nevezett népirtás során 185 ezer kurdot öltek meg, és több mint négyezer falut tettek a földdel egyenlővé.


A kurd népet ért trauma sebei még épphogy csak elkezdtek gyógyulni, a Törökország, Irak, Irán és Szíria metszésében fekvő Kurdisztán gazdaságilag egyre erősebb területté vált. Köszönhető ez a többek között Kirkuk és Duhok alatt húzódó olajmezőknek (utóbbi területén végez a Mol is kitermelést), az Iraki Kurdisztáni Régió fővárosában, Erbílben pedig gyakorlatilag az olajból nőnek ki a felhőkarcolók.


Kurdisztánban többpártrendszer van, a folyamatos meggazdagodás mellett az autonómia lehetőséget ad arra is, hogy a kurdok építsék a nemzetüket, saját iskolarendszerüket, a vallásszabadságuknak köszönhetően pedig újabb és újabb vallás gyakorlását engedélyezzék. Legutóbb az ősi zoroasztriánus vallást, az iszlám térhódítása előtti időkből származó perzsa vallást regisztrálták.


Dezső Tamás; assziriológus; történész; elte; dékán


Magyarországnak jó a marketingje Kurdisztánban

Dezső Tamás szerint éppen ezért bőven lenne olyan állam, amely elismerné különálló országként a kurd területet, ha netán az Iszlám Állam elleni háború következményeként az önállóság Kurdisztán ölébe hullana.


Magyarország is jó kapcsolatokat ápol a kurdokkal. Nemrég Maszúd Barzani, a régió elnöke látogatott Budapestre, a magyarok pedig hamarosan katonákat küldenek Irakba, hogy biztosítási feladatokat lássanak el.

Dezső Tamás sem csak a lelőhelyek felkutatása miatt utazott ki többször a kurdokhoz, afféle egyetemi diplomáciai küldetései is voltak. Amellett, hogy kilátogatott a frontra, egyetemközi szerződéseket írt alá, valamint hivatalos megbízása volt arra is, hogy a mártírok és az Anfal áldozatainak ügyéért felelős miniszterrel találkozzon, és tárgyaljon vele arról, hogy miként lehet egy akkora traumát, mint a népirtás, tudományosan feldolgozni. „Nekünk, európaiaknak bőven van ebben tapasztalatunk, a kurd genocídiumot viszont nemzetközileg hivatalosan még nem ismerték el.”