Az Iszlám Állam kegyetlenkedéseire is felkészítik a magyar katonákat

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

-

Ha megszavazza a részvételt az Országgyűlés, pszichológiai felkészítést is kapnak a kiutazók. Szijjártó Péter szerint ez egy nemzeti ügy, és meglesz a kétharmados konszenzus.


Bár egyelőre arról sincs döntés, hogy részt vesznek-e magyar katonák az Iszlám Állammal szembeni hadjáratban, az biztosnak látszik, hogy ha rá is bólint az Országgyűlés, a magyarok akkor sem hajtanak végre harci feladatot. Amint kedden megírtuk, a húszmilliárd forintba kerülő misszióban 100 katona mehet Irakba, 50 pedig itthon marad tartalékban.

Csiki Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa szerint a feltehetően logisztikai, őrző-védő, esetleg kiképző feladatokra nem feltétlenül szükséges különleges műveleti erőket biztosítani.

„A harcot helyi erők – kurd peshmergák és az iraki haderő tagjai, a műveletekben helyi milíciákkal kiegészülve – vívják meg, nem az európai támogató erők” – véli a kutató, hozzátéve, hogy a támogató feladatok megfelelő felkészítéssel a Szolnokon települő MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj vagy a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár katonáit is érinthetik.

A most tervezett misszióhoz hasonló tapasztalatot egyébként Afganisztánban 2012-ben a Kabuli Nemzetközi Repülőtér Őr- és Biztosító Kontingense révén már szereztek a Magyar Honvédség alegységei. Az általános kiképzésen túl a katonák kifejezetten az adott műveletre vonatkozó specifikus felkészítésen is részt vesznek előzetesen, ennek része a pszichológiai felkészítés is. Így nem érheti váratlanul őket, ahogy az Iszlám Állam az ellenségével „bánik”.



Csiki Tamás szerint a terrorszervezet pszichológiai hadviselését a helyén kell kezelni, adott esetben erre a térségbe települő katonákat fel lehet készíteni. Azt ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „a Magyar Honvédség katonái a tervek szerint nem harci feladatokban fognak részt venni, és ezzel a jelenséggel közvetlenül nem fognak találkozni”.

A fenti feladatok ellátásához szükséges alapkiképzettséggel, felkészítéssel a Magyar Honvédség katonái rendelkeznek, egyébként nem vehetnének részt ilyen műveletben – teszi hozzá a kutató.


Nők a harctéren

A kérdésre, hogy nők is részesei lehetnek-e a magyar kontingensnek, Csiki Tamás úgy válaszolt, hogy a missziós részvétel nem kijelöléssel történik, azaz a Magyar Honvédség soraiban szolgáló nők abban az esetben vehetnek részt a műveletben, ha maguk jelentkeznek a kijelölt egységekből – mérlegelve annak körülményeit, esetleges nehézségeit, kockázatait.

„Eddig bármikor, amikor a Magyar Honvédség állományában szolgáló nőkkel beszéltem, mindig azt hangsúlyozták, hogy számukra a szolgálat »szerepsemleges«, azaz nem az a meghatározó, hogy nőként vannak jelen egy műveletben, hanem az, hogy katonaként. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy a katonanők racionálisan mérlegelik az esetleges kockázatokat, és elég kis esélyét látom annak, hogy a tervezett kontingensben nők is lesznek.”

A várható misszió lehetséges összetételéről megkérdeztük a honvédelmi tárcát, ahol kérdéseinkre későbbre ígértek választ.



Nemzeti együttműködés

Szijjártó Péter külügyminiszter az MTI tudósítása szerint azt mondta, hogy a kormány akkor hozza meg végső döntését a Iszlám Állammal szembeni magyar katonai szerepvállalásról, ha a parlamenti pártokkal folytatott konzultációk véget értek, de úgy látja, a kétharmados többség létrejötte a kérdésben „reális forgatókönyv”.

Ezt arra alapozza, hogy ellenzéki pártok képviselői között is volt, aki úgy nyilatkozott, hajlandó támogatni a szerepvállalást. Kiemelte: az már korábban világossá vált, hogy az Iszlám Állam tevékenysége általánosságban növelte a terrorfenyegetettséget Európában, így Magyarországon is. Nyilvánvaló, hogy ha Magyarország katonákat küld ebbe a misszióba, arra itthon is fel kell készülni.


Ha van nemzeti ügy, ez az

– szögezte le Szijjártó.