Az ipari termelés 4,7 százalékkal csökkent júliusban

Fotó: MTI / Ujvári Sándor

-

Kevesebb volt a munkanap. Ha a naptárhatást kiküszöböljük, sokkal kisebb a visszaesés.


Az ipari termelés volumene 4,7 százalékkal elmaradt júliusban az egy évvel korábbitól – közölte első becslése alapján kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A munkanaphatástól megtisztítva a termelés 0,1 százalékkal mérséklődött, az idén júliusban kettővel kevesebb volt a munkanapok száma, mint egy évvel korábban. A termelés az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban 0,4 százalékkal csökkent.

Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: az ipari termelésben meghatározó súlyú járműgyártásban jelentős volt a visszaesés, de csökkent a termelés az élelmiszeriparban, a vegyiparban és az elektronikus fogyasztási cikkeknél is.

A csökkenés csak részben indokolható a naptárhatással, többnyire minden olyan ágazatban visszaesés tapasztalható, amelyekben korábban növekedés volt jellemző – hangsúlyozta Schindele Miklós. A csökkenést ugyanakkor ellensúlyozta például a kőolaj-feldolgozásban tapasztalt növekedés – tette hozzá.

Júniusban szintén elmaradt az ipari termelés volumene az egy évvel korábbitól, a nyers és a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,3 százalékkal csökkent az előző hónapban. Az ipari termelés csökkenésére – éves összehasonlításban – a júniusit megelőzően márciusban volt példa, előtte ugyanakkor 2013 szeptembere óta, azaz 30 hónapig emelkedett az ipari kibocsátás.

A KSH szeptember 14-én teszi közzé a 2016. júliusi ipari termelés második becslését.

Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint meglepetést okozott az ipari termelés júliusi visszaesése. Úgy vélték, hogy a következő hónapokban visszatérhet a lendület. Idén az ING Bank 4 százalékos, a Takarékbank és a K&H Bank 2-3 százalék körüli ipari bővülést vár.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a piaci várakozásoktól messze elmaradó júliusi adat miatt nem érdemes temetni az ipart vagy a második fél év gazdasági növekedését. Idén is 4 százalék körüli ipari növekedés lehet, ehhez azonban jelentősebb felfutásra van szükség az ősz folyamán. A nyers és a kiigazított éves növekedési mutató közötti igen erőteljes eltérést az okozza, hogy idén júliusban két munkanappal kevesebb volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a visszaesést részben a munkanaphatás okozhatta, de a járműgyártásban bekövetkezett modellváltások hatása is közrejátszhatott. Hozzátette: a várakozásnál lényegesen nagyobb mértékben, 14 százalékkal zuhant a cseh ipari termelés, amit a Škoda nyári szünete okozott, és ez feltehetően a magyar beszállítókra is hatással volt.


A következő hónapokban visszatérhet az ipari termelés növekedése, amit a viszonylag magas és növekedést tükröző ipari bizalmi indexek és a beszerzésimenedzser-index is tükröz.

Az év eddigi gyenge teljesítménye miatt azonban az ipari termelés idei növekedése elmaradhat a 3 százaléktól, azonban jövőre az idei alacsony bázis miatt a növekedés meghaladhatja az 5 százalékot – vélekedett Suppan Gergely.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is 2-3 százalék körüli éves bővülésre számít, miután az év eddigi részében hét hónapból ötször esett a termelés az előző hónaphoz hasonlítva. Szerinte ha csak a járműgyártáshoz kapcsolódik a visszaesés, akkor a szeptember-október-november újra erősebb lehet.