Az idióta táncnak üzenete van – Future Islands és Jungle a Szigeten

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Kedd este a Sziget második napján három olyan zenekar is fellépett, amelyek kifejezetten aktuálisnak számítanak – azaz mondjuk úgy, hogy foglalkozik velük a mérvadó nemzetközi zenekritika. Egyrészt a Nagyszínpadon ott volt a Glastonburyn is headliner Florence + the Machine (itt írtunk róla), másrészt az A38 sátrában a Future Islands és a Jungle. Elmentünk hát, és megnéztük őket is.


A baltimore-i Future Islands elég lassan ért révbe, még 2006-ban alakult, sokáig nem hallott róluk szinte senki, aztán tavaly megjelent a Singles című nagylemezük (a nagy tekintélyű 4AD-nél), amelyen szerepel a sok helyen az év dalának választott Seasons (Waiting on You) című szám, amellyel a David Letterman Showban is felléptek. Ha a számot nem is, az énekes, Samuel Herring előadásmódját mára már biztosan mindenki megjegyezte.



Herring a színpadon nagyon furán mozog. Széles, mély lépéseket tesz keresztbe, amit megdob azzal, hogy ha éppen nem úgy tesz, mintha azon csodálkozna, hogy milyen becsavarni egy villanykörtét, akkor a mellét üti ököllel. Egyrészt egyáltalán nem illik ahhoz a melankolikus szintipophoz, amit a zenekar játszik, másrészt viszont egészen felszabadítóan hat.


Future Islands a Szigeten


A trió élőben kiegészült egy dobossal. A Szigeten az A38 sátornak lazán az egyharmada telt meg, amikor színpadra léptek, talán többeket is érdekelt volna, de úgy, hogy közben Florence énekelt a Nagyszínpadon, nem sok esély volt komolyabb tömegre. A koncerten nagyjából a teljes Singles-t lejátszották, kiegészítve pár régebbi számukkal (The Chase, Balance). Herring mindent megtett azért, hogy szeresse őket közönség, bevetette az emblematikus táncát, minden szám után elmondott egy „köszönöm”-öt (vajon tudta, hogy alig van magyar a közönségben?), sőt, még twerkelt is. Mégis az volt az érzésem, hogy mindenki a Seasonsre vár, és úgy néz ki, ez is történt, mert a koncert akkor indult be igazán, és azután működött, hogy a zenekar lejátszotta.


Future Islands a Szigeten


Az énekes tánca és előadása pedig tényleg lenyűgöző élőben is. Kiderült, hogy mindennek, az idióta táncnak, a mellütögetésnek, a hörgésnek és a már igazán túlzásnak ható twerkelésnek a célja az, hogy Herring megmutassa: csinálj bármit, a lényeg az, hogy érezd jól magad.

És ezt látva az ember tényleg szívesen csinálna akár hülyét is magából.


Future Islands a Szigeten


A Jungle duóként indult, majd az élő fellépésekre hét tagúra bővült. 2013-ban figyeltek fel rá a zenekritikusok, majd tavalyi albumukkal (Jungle) és a klipjeikkel értek el valódi közönségsikereket. Az együttes az ismét népszerű soulos vonalat képviseli, azzal kiegészítve, hogy a Future Islandsszel szemben nem a 80-as évekből merítenek, hanem az egy évtizeddel korábbi funkból.



Én igazából nem is figyeltem fel rájuk egészen májusig, amikor egy fesztiválon (amúgy a Primavera Soundon, Barcelonában) az egyik színpadnál azt láttam, hogy az emberek teljesen megőrülnek egy zenekarért. A Szigeten viszont nem sikerült megfogniuk a közönséget, ami több okból is furcsa. Egyrészt a zenéjük élőben működik igazán, és úgy csinálnak tánczenét, hogy annak viszonylag kevés köze van a elektronikához. Másrészt azért is meglepő, hogy nem ismerik őket a magyarok, mert kifejezetten Petőfi Rádió-kompatibilis, amit csinálnak. Sok-sok középtempós, lötyögős szám, magas hangokkal, és pár emlékezetes refrénnel.

Mondjuk ők se erőltették meg igazán magukat, túl sokat nem kommunikáltak a közönséggel, a számok végén mondtak egy „thank you”-t, a végén pedig elmondták, hogy ez Európa legjobb fesztiválja. A koncert langyos volt, pedig ennek a zenének épp az ellenkezője lenne a lényege - és több erő is lakozik bennük. Hasonlóan a Future Islands koncertjéhez, itt is, amikor a vége felé lejátszották a legsikeresebb számukat, a Busy Earnin'-t, kicsit azért beindult a közönség is.


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon!