Az eurózóna ad egy újabb esélyt Görögországnak

Fotó: AFP / ARIS MESSINIS

-

Az eurózóna mentőalapjának, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) három lehetősége volt. Azt választotta, amellyel még minden érintett kap egy kis gondolkodási időt. Úgy döntött, egyelőre nem követeli Görögországtól teljes tartozásának visszafizetését, miután Athén június 30-ig nem törlesztette aktuális, 1,5 milliárd eurós kötelezettségét a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).


Az EFSF – vagyis rajta keresztül gyakorlatilag az eurózóna tagállamai –, amely szerdán tudatta: csődeseménynek tekinti, hogy Görögország nem törlesztette a június végén esedékes, mintegy 1,5 milliárd eurós részletet az IMF-nek, a maga részéről átgondolta a dolgot, és most adott egy kis haladékot a balkáni országnak. No meg magának.

Az EFSF-nek három lehetősége volt. A hitelszerződések azonnali felmondása és a teljes összeg, mintegy 135 milliárd euró visszakövetelése, vagy végleg lemondhatott volna erről a jogáról, vagy fenntartja magának a későbbi döntés jogát. Az euróövezet pénzügyminisztereiből álló igazgatótanács a vezérigazgató, Klaus Regling javaslatára az utóbbi mellett döntött, nyilván azért, mert a teljes tartozás visszakövetelése gyakorlatilag a kegyelemdöfést adná meg a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögországnak.

A mostani ESFS-döntéstől függetlenül a csődbe jutott Athénnak ugyanakkor döntő fontosságú, hogy július 20-án nagyjából 3,5 milliárd eurót kell fizetnie az Európai Központi Banknak (EKB) a lejáró államkötvényekért. Ha ezt elmulasztja, az EKB aligha folytathatja a görög bankrendszer likviditásának fenntartását az úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson (ELA) keresztül, amelyet csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ebben az esetben a hétfő óta zárva lévő görög bankok csak úgy tudnának újra kinyitni, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilépne az eurózónából.


Kinek is tartozik Görögország összesen 323 milliárd euróval?


Egy görög államcsődön – ha kiteljesedik – a legtöbbet az euróövezeti tagállamok veszthetik, mert mind az ESFS, mind az Európai Központi Bank (EKB-ECB) az ő pénzüket hitelezte Athénnak.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap az UBS, az ifo gazdaságkutató intézet és az Eurostat adataira hivatkozva azt írta, hogy Németország 87,6, Franciaország 67,0, Olaszország 58,5, Spanyolország 40,0, Hollandia 19,0, Belgium 11,8, Ausztria 9,3, Finnország 5,9, Portugália 4,4, Szlovákia 2,9, Írország 2,6, Szlovénia pedig 1,6 milliárd eurót veszíthet a görög államcsődön. Az említett összegek együttesen 310,6 milliárd eurót tesznek ki, ami a fel nem sorolt euróövezeti tagállamok veszteségével együtt 317 milliárd euróra rúg.

Egy lakosra vetítve Hollandia vezeti a listát 1126 euróval, a második helyen Ausztria áll 1088, a harmadikon Németország 1085 euróval. Franciaországban 1012, Olaszországban 960, Spanyolországban 862, Szlovéniában 774, Írországban 565, Szlovákiában 535, Portugáliában pedig 424 euró görög tartozás jut egy főre.


Mikor, kinek, mennyi járna a görögöktől? Ezzel a kalkulátorral megnézheti