Az Európai Parlament megszavazta a menekültkvótákat

-

Görögországból, Olaszországból és Magyarországról vennének át az uniós tagországok 120 000 menekültet, pontosabban első körben ennyi kérelemnek az elbírálását. Az EP múlt héten megszavazta a korábbi, 40 000 menekültkérelmet érintő kvótát is.


Az EP 370 igen, 134 nem szavazattal, és 52 tartózkodással fogadta el a javaslatot. Az uniós belügyminiszterek legközelebb szeptember 22-én találkoznak, hogy megegyezzenek az arányokról. Az előző, szeptember 14-iki találkozón nem született megegyezés.

Kétféle kvótáról van szó: a 120 000 Magyarországról, Olaszországból és Görögországból helyezne át menekülteket más uniós országokba, ahol lefolytatnék a menekültkérelmük elbírálását, és a későbbiekben, ha az elbírálás kedvező, a menekültek ott is maradhatnának ezekben az országokban. A résztvevő tagállamok minden menekült után 6000 euró támogatást kapnának, azok az országok pedig, amelyek területéről elszállítják a menekülteket, ennek a költségéhez menekültenként 500 eurót.

A másik, 40 000-es kvóta csak Görögországból és Olaszországból helyezne át menekülteket, ez volt az a javaslat, amelyről májusban az uniós országoknak nem sikerült megegyezniük.


(Forrás: Eurostat, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság, Frontex, Európai Bizottság)

Mindkét szám csak a szíriai és az eritreai menekültekre vonatkozna, és a jelen állás szerint nem biztos, hogy kötelező lenne.

Miközben az EU a 120 + 40 ezres kvótáról vitatkozik, 2015-ben összesen 380 ezer kérelmet adtak be a menekülők az EU-ban. Június végén Görögországban 29 ezer, Olaszországban 48 ezer, Magyarországon pedig 24 ezer menekültügyi eljárás volt folyamatban, ezeknek egy nagy részét azonban - ahogy korábban is - valószínűleg meg kell majd szüntetni, mivel a menekültek nagy része időközben továbbutazott Nyugat-Európába, ahol új eljárás indult. Olaszországból egyébként 15,600, Görögországból 50,400, Magyarországról pedig 54,000 menekültkérelmet, illetve menekültet helyeznének át.

Még a szerdai európai parlamenti vitában Luxembourg bevándorlásért és menekültpolitikáért felelős minisztere az Európai Tanács elnöksége nevében ismertette az EP-vel, hogy Magyarország nem tekinti magát célországnak, és "nem akar haszonélvezője lenni az áthelyezésnek, amit a parlamentnek figyelembe kell vennie", mondta.