Az Európa Tanácsnak három gondja van a magyar menekültüggyel

-

Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára Strasbourgban találkozott Trócsányi István igazságügyi miniszterrel.


A tanácskozásra azután került sor, hogy az ET főtitkára levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy az ET megvizsgálhassa a szeptember 15-e után hatályba lépett jogszabályokat.


A magyar tárcavezető úgy vélte, hogy több dolgot is szem előtt kell tartani. Mint mondta: Magyarország számára kiemelt fontosságú a schengeni szabályok betartása, amit európai kormányok is elvárnak Magyarországtól, emellett pedig az uniós menekültügyi eljárást szabályozó Dublini Rendelet szabályait is maradéktalanul be kell tartani, az emberi jogok és a menekülteljárás szabályainak tiszteletben tartásával együtt.

Újságírói kérdésre a miniszter azt felelte, hogy a magyar–szerb határon emelt kerítés mérlege pozitív, a határzár pedig hatékony, mert a magyar–szerb határon sikerült megoldani a problémát és Belgráddal is remek a kapcsolat, mert „a szerbek megértik Magyarország nehézségeit”.


Senki nem szereti a kerítést. Ez természetes. De valahogy fenn kellett tartani a közrendet

hangoztatta a tárcavezető: kiemelve, hogy bizonyos szabályokat mindenkinek tiszteletben kell tartania. A hadsereg szerepével kapcsolatban Trócsányi megjegyezte, hogy ezzel összefüggésben félreértés alakult ki; a határőrizet feladata egyértelműen a rendőrségé, a katonák csak a rendőrök munkáját segítik.


Az ET három aggálya

Az ET főtitkára szerint az ET-ben aggodalmat keltettek a magyar-szerb határon történtek, ezért fordult a miniszterelnökhöz. A norvég politikus elmondta, a szervezetnek három főbb aggálya van:

  1. pontosan mi és hogyan történik a tranzitzónákban, ahol az Emberi Jogok Európai Egyezménye ugyanúgy érvényes. „Európa területének minden négyzetcentiméterét és minden ott tartózkodót véd az egyezmény” – jegyezte meg a főtitkár.
  2. Jagland az illegális határátlépőkkel szemben alkalmazott intézkedésekkel kapcsolatban adott hangot aggodalmának. Közölte: minden államnak jogában áll megvédeni a határait, és senkinek sincs joga a határokat törvénytelenül átlépni, de az emberi jogi egyezmény a határsértőknek is biztosít bizonyos jogokat, így például a tisztességes eljáráshoz való jogot. Jagland közölte, hogy konténerbíráskodásról és gyorsított tárgyalásokról értesült.
  3. végül a norvég politikus a rendőrség és a katonaság által alkalmazható és alkalmazott kényszerintézkedésekkel kapcsolatban adott hangot aggodalmának. Mint mondta: ezekről az Emberi Jogok Európai Bírósága kiterjedt esetjoggal rendelkezik.
Újságírói kérdésre, hogy elégedett volt-e a miniszter által elmondottakkal, Jagland azt válaszolta, hogy ez bonyolult kérdés, a szeptember közepén életbe lépett magyar törvényeket alaposabb vizsgálatnak kell alávetni, mert egyelőre csak a nyilvánosságban megjelent információkkal rendelkeznek.