Az EU vizsgálni kezdi a lengyel jogállamiságot

Fotó: NurPhoto / Michal Fludra

-

Ezt a mechanizmust Brüsszel most alkalmazza először. A lengyel külügyminiszter a bejelentést „zavarosnak” nevezte.


Az Európai Bizottság első alelnöke elmondta, hogy az eljárást a lengyel alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt indítják meg, amely széles körű tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt - jelentette be Frans Timmermans bizottsági alelnök szerdán, miután a brüsszeli szervezet "orientációs jellegű" vitát tartott az új varsói kormány tevékenységéről.


Szakértői értékelések szerint ez az első lépése a három szakaszból álló uniós mechanizmusnak, amelyhez az EB akkor folyamodhat, ha egy adott tagországban csorba esik a jogállamiságon. Frans Timmermans a szokatlanul hosszúra nyúlt biztosi kollégiumi ülés után hangsúlyozta, hogy az Európai Unió párbeszédre törekszik Lengyelországgal. Mint mondta, az eljárás célja, hogy objektív módon tisztázzák a tényeket, részletesen értékeljék a helyzetet és megkezdjék a párbeszédet a lengyel hatóságokkal. Közölte, hogy a lengyel közmédia vitatott átalakításával kapcsolatos törvénymódosításokat is vizsgálni fogják, valamint elmondta, hogy március közepén fognak visszatérni a témára, az arra szakosodott Velencei Bizottsággal szorosan együttműködve.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a bizottsági döntésre úgy reagált, hogy szerinte Timmermans ellentmondásos kijelentéseket tett, ezért a testület írásos tájékoztatását várják. "Egyrészről a párbeszéd szükségéről beszélt, másrészről pedig a (jogállamisági) mechanizmust emlegette" - közölte. "Ez meglehetősen zavaros nyilatkozat volt Timmermans részéről" - tette hozzá Waszczykowski.

Nevük elhallgatását kérve nyilatkozó uniós források arról számoltak be, hogy az EU-biztosok közül néhányan egyelőre inkább elhalasztották volna a mechanizmus megindítását. Az ülésen a varsói kormánynak nem volt jelen képviselője, Elzbieta Bienkowska lengyel EU-biztos azonban felszólalt. Őt még az előző kormány jelölte a posztra.

Ez az első alkalom, hogy beélesítik a jogállamisági mechanizmust egy EU-tagországgal szemben. Az uniós "jog őrzőjének" is tekintett brüsszeli bizottság tavaly márciusban kezdeményezte a mechanizmus létrehozását, amelynek célja az európai alapértékek határozottabb érvényesítése. Az első fázisban a szervezet információt gyűjt és felméri, lát-e a jogállamiságot veszélyeztető, rendszerszintű veszélyt egy adott tagországban, és ha igen, akkor párbeszédet kezdeményez a tagállami kormánnyal.

A jogállamisági mechanizmus végső esetben akár az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja. Mindazonáltal kérdéses, hogy ehhez meglenne-e az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például a múlt héten kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen szankciót Lengyelországgal szemben.

Az utóbbi időben számos bírálat érte az októberi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság pártot (PiS), elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint viszont a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.