Az EU bírósága a NAV ellen ítélt

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Az EUB szerint a NAV jogsértően tagadja meg az áfalevonást


Az Európai Unió Bírósága (EUB) friss döntésében ismét kimondta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jogsértően tagadja meg az áfalevonást azoktól, akik nem tudhatják, hogy az általuk befogadott számlán szereplő szolgáltatást nem a számla kiállítója teljesítette. A hétfőn napvilágot látott, úgynevezett Signuma-ügy érdekessége, hogy a kérdést a bíróság a Kúria iránymutatását vitatva utalta az EUB elé – közölte a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az EUB határozatában kiemelte, hogy nem elég az adóhatóságnak azt megállapítania, hogy nem a számlát kibocsátó cég teljesítette a szolgáltatást. A NAV-nak ilyenkor is be kell bizonyítania, hogy a számlát befogadó cég tudott vagy tudhatott volna a szabálytalanságról. Akkor sem lehet a kellő körültekintés tesztjét elhagyni, ha a NAV bebizonyítja, hogy a számlán lévő szolgáltatást nem a számlát kibocsátó vállalkozás teljesítette.

Fontos eleme a határozatnak, hogy a tudatállapot bizonyítása nem alapítható olyan ellenőrzések hiányára, amelyek elvégzésére a számlabefogadó nem volt köteles. Ez azt jelenti, hogy a jóhiszemű vevők, akik meggyőződtek az eladó alapvető működési feltételeiről (például: létező cég, élő adószámmal, a képviselő jogosult a képviseletre), nem vonhatók felelősségre az értékesítési láncban korábban elkövetett adókijátszás miatt, ha arról nem tudtak.

Az ügyvédi iroda felidézi, hogy az EUB korábban a Mahagében–Tóth-ügyekben kimondta: a tudattartalom vizsgálata nem abban áll, hogy a számla befogadójának adóellenőrzési kötelezettségeket kell teljesítenie. Nem lehet tehát általános jelleggel megkövetelni a cégektől, hogy ellenőrizzék, az eladó hány alkalmazottat jelentett be, vagy az eladónak van-e eszköze az ügylet teljesítésére.

Az iroda a közleményben kifejti: az adóhatóság erre reflektálva az utóbbi időben új gyakorlatot alakított ki, bármilyen szabálytalanságot tárt fel az eladónál, arra hivatkozott, hogy nem a felek között valósult meg az ügylet, és az eladó által kiállított, a vevő által befogadott számlák tartalmilag hiteltelenek. Ezáltal attól függetlenül tagadta meg az adólevonási jogot a vevőtől, hogy az tudhatott-e bármit a szabálytalanságról.

A NAV ezzel az iroda szerint – a korábbi EUB-ítéletekkel szembemenve – ismét megállapította a számlabefogadó objektív felelősségét a láncban korábban elkövetett adókijátszásért, és a számlabefogadóktól gyakorlatilag az eladó teljes átvilágítását követelte meg. Ez értelemszerűen olyan ellenőrzési kötelezettséget rótt az adózókra, amelyre nekik sem erőforrásuk, sem reális lehetőségük nem volt. Ráadásul az elmúlt években hozott ítéleteiben a Kúria is jóváhagyta a NAV ezen gyakorlatát.

Fischer Ádám, az iroda ügyvédje felidézte: a hétfőn közzétett Signum-ügyben a magyar, első fokon eljárt bíróság egyik bírája kereste meg az Európai Bíróságot, mivel úgy ítélte meg, ellentétes az uniós joggal, ha az adólevonási jogot azért tagadják meg az adózóktól, mert terhükre róják a már említett teljes átvilágítás elmaradását.

Az ügyvédi iroda szerint a határozatnak különösen a mezőgazdasági és a kereskedelmi szektorban folyamatban lévő adóvizsgálatokra és adóhatósági megállapításokra lesz jelentős hatása.